Egyesületi mozgalmak.
Egyesületi mozgalmak.
Iparegyesület. I. (Szakosztályi vélemény a salitrom ügyében.) Hivatalos közleményeink figyelmes olvasói tavalról emlekezni fognak még, hogy ns Tolna-megyének egyik küldöttsége választmányunkat az iránt kereste meg, miszerint adná véleményét arról, valljon nincsen-e 65a salitrom előállitásának más módja is, mint ama kellemetlen eljárás, mellyel a salitromfőzők a földnépét zaklatják, s valjon mik volnának teendők, hogy e zaklató házturásoknak vége szakitassék? Jelentők már azt is, hogy e kérdésre választ adni természet és vegytani szakosztályunk lőn megbizva. – Ez véleményét elkészitette, s azt a megkereső tisztelt tolnamegyei küldöttségnek meg is irtuk. – A tárgy azonban mindeki előtt annyira fontosnak látszhatik, miszerint közérdekű, s kivált az adózó népjavára szolgálható dolgot vélünk tenni, midőn az emlitett véleményt ezelle a közönség elibe visszük.
Adjuk pedig azt szóról szóra ugy, mint Tolnába küldöttük:
A salitromról.
A salitrom előállitás magas tökélyre vitetett a mult század vége óta.
A mód, melylyel régente a salitrom nyeretett, minden miveltebb országaiban Európának már elhagyatott, s helyette ujabb módja van elfogadva.
És méltán.
A régiebb mód ugyan is a föld népének tömérdek kellemetlenségeivel, szaklatásával állott kapcsolatban. A szegény embernek lakszobái, istállói, épületei feldulattak. Házi nyugalmában zavartatott; családja körébe idegenek furakoztak, s nem vendégül, hanem mint parancsolók és erőszak emberei. Háztartásának rendje kiforgattatott, eszközei kárnak, veszendőségnek tétettek ki.
És a salitrom még is legtisztátalanabb e kutatások után. Mert tisztitása több költségekkel járván a szükséges tisztázás rendesen meg nem adatik.
Ezenfelül a kutatások productuma mennyiségre nézve sem annyira jutalmazó, mint melly az ujabb mód által nyeretik.
Ez ujabb mód az ültetvényezés.
Mint számtalan más találmányok kútforrása volt már a szükség: ugy a salitrom-ültetvények feltalálója is az volt.
Francziaország forradalmának viadalaiban, szemközt állott nemcsak a szomszédországokkal, hanem egész Europával is. E harczai elzárták őt a szomszéd népektől, elszigelték őt ridegen Európa közepette, segély nem vala remélhető sehonnan. Minden szükségeiben, önmagára, saját forrásaira volt szorítva. Meg kelle tehát a tudomány és tapasztalás minden lehetségeit kisérteni, hogy a nagy háborúk lőszerei között salitrom is mind gyorsan mind elegendően állitathassék elő. Igy lett, hogy a franczia forradalom, mig dühöngéseinek ezerek estek áltozatul, ezereket a föld szegény népe közül megmentett a salitrom okozta házkutatásoktól, és a tulajdon elleni sérelmektől.
Az ültetvények megrakásához a legolcsóbb, értéktelenebb, s más czélokra alig forditható anyagzatok használtatnak.
A szemet minden nemei; – a szappanosok által már kilugozott hamu; a régi épületek és romok falazata, a temetőkről s a vágószékek alól szedett föld; a ganaj stb. effélék ezek mind értékesithetők a salitrom-ültetvényben.
Mind ezen anyagok szabad és szellős helyen rakásba halmoztatnak, mintegy keskeny falakba állitatnak, s miszerint az esőtől s viharoktól megóva legyenek, egyszerüen födéllel 66takartatnak be; – nehogy továbbá kiszáradjanak, gyakorta öntöztetnek ganaj-lével.
A felágyalt szemet-falakban salitrom képződik, – a halmak fölületére mintegy kivirágzik, s azokat majd vastagabb, majd vékonyabb kéreggel vonja be.
Az ekkint kivirágzott nyers salitrom levakartatik, hogy azután annak módja szerint kitisztitassék. A halmok pedig továbbá is az előbbi mód szerint kezeltetvén, megint ujabb salitromot képeznek, a mi addig folyvást történik, meddig az ágyásokban salitrom-képező anyag foglaltatik.
A kimeritett, hogy igy mondjuk elvirágzott falak helyett pedig uj halmak rakatnak.
A salitrom képződése e szemet-ültetvényekben jó formán sebesebben történvén, általok rövid idő alatt és folytonosan lehet nyers salitromot előállitani, mint a házkutatás segedelmével. A productum pedig tisztább, s igy kevésbé költséges tisztitása is.
Egész Európa e módját alkalmazza már a salitrom-főzésnek. Hazánkban is használtatik. Jelesűl, mennyire a véleményező szakosztály tudja, Debreczenben Vay ő nagyméltóságának nagy salitrom-főzése hasonlag bir ültetvényekkel. Igy Opatril Péter, sárvári salitromos Somogyban, bár házkutatási szabadalommal is bir, nagyobb részét salitromának a föllebbnevezett ágyásokból veszi.
Ohajtandónak véli ezek szerint a véleményező szakosztály, hogy hazánkban a n. m. kincstár is állana el a házkutatóknak adni szokott szabadalmaktól.
A földnépe tömérdek zaklatásoktól óvatnék meg s a tulajdon nem támadtatnék meg szükségtelenül. A salitrom-industria nyerne, mert költségesebb s kevésbé jutalmazó eljárás helyett időben, kiadásban kiméletesebb, eredményben gazdagabb productio használtatnék. A kincstárnak pedig két okból származó károsodása elháritatnék. Ugyan is:
Az országban szerteszórt számtalan salitromosokra sokkal kevésbé lehetvén felügyelni, semhogy a csempességeknek elejét lehessen venni, ekkint törtenik, hogy e vándor salitromfőzők készitményöknek egy részét kéz alatt a kereskedőknek adják el s csak a kisebb részt szolgáltatják be a kincstárba. Ez onnan is világos, hogy a kalmárboltban olcsóbban árultatik a salitrom, mint mennyin a kincstártól kapható. – A rendes ültetvények birtokosai inkább szemmel tarthatók, ezeknek productiója biztosabb volna a kincstár számára. – Azután
A salitrom-nyerés régi módja mellett nagymennyiségü, a közönséges konyhasóhoz hasonló, s azzal többnyire vegyült sót (hamhalvag, Chlorkalium, Digestivsalz) kapni, mint mellékterményt; ezt a salitromosok közönséges só gyanánt árulják, a szegénység pedig a szarvasmarha számára örömest veszi, elvonva természetesen a kincstártól azon hasznot, mellyet a só-megvételével szolgáltatna a sóházakba.
S a milly káros a házkutatások folytán űzött salitromfőzés a népnek, az industriának és a kincstárnak, olly veszteséges magoknak a vállalkozóknak is, ha a vele kapcsolatos terheket egész mértékben viselni kényszeritetnek. A szabadalmat nyerőknek t. i. szigoru tartozásul van felróva, hogy a szegénységnek ház-földjét, istáló beli almait s minden felásott helyeit saját erejökkel azon állapotban visszahelyezzék, mellybe turásaik által kiforgatták. Ha e tartozásnak szigoru teljesítésére szoritatnának a megyei hatóságok 67tisztvitelői által, – ha a parasztember e részbeli követeléseiben hathatósan és nyomatékkal fogna pártfogoltatni; ugy a salitromosok nem lennének képesek házkutatólag azon áron állitani elő a salitromot, mellyen akár az ültetvényezés utján nyerhetni, akár eladhatni. Ez esetben kénytelenek volnának szabadalmaikkal felhagyni, s az ültetvényezéshez folyamodni.
II. A vukovár-fiumei egyesült társaság választmánya jelennen azon ajánlások megvizsgálásával foglalkodik, mik az előmunkálatok teljesitésére vállalkozni szándékozóktól beérkeztek. Számosak a főmérnöki állomásra vágyakozók, és még számosabbak, kik a teendők legkülönfélébb ágai közül alkalmazást kérnek. – Csak azért emlitjük pedig ezeket most, mert a közönség mint curiósumon mulathatni fogja magát, ha látja, mikint egy részről egy némelly hazai lapban még mindig helyet nyernek azon megtámadások, kicsinlések, mikkel e vállalatnak hitele aláásatni szándékoltatik, – mikint csak imént is a Budapesti Hiradó vezérgrófjának visszatekintésében a fiumei vasut ügy körülbelül elcsücsültnek bélyegeztetik: mig ellenben mind a vállalatnak sikerülhetése, életrevalósága, – mind a vállalkozó társaság akaratának komolysága iránt sokkal szilárdabb hiedelem és meggyőződés uralkodik a hazában és a hazán kivül. Legalább az annyi folyamodók csatlakozása eléggé tanusítja ezt, s a választmány erélyességéről reméllenünk lehet, hogy az ezen csatlakozásnak alapjául szolgáló közvéleményt csökkenni semmiben sem engedendi.
III. A védegyesület nyitravidéki osztálya, lelkes elnökének, Ghyczy alispánnak halálát kesergi; és ámbár méltán, és ámbár fájdalmában osztakozunk mi is: a vigasztalódás őszinte örömét még sem fojthatjuk el a tísztelt osztály abbeli szerencséjén, miszerint ezutáni elnökül főmlgu herczeg Odescalchi Ágoston urat birandja. A nemes herczeg kétségenkivül köszönetét kötelezte le a védegyesület minden tagja és ügybarátjának e tettleges nyilatkozásaért az ügyhöz, melly minél fontosabbá fejlődik; minél szélesebbé terjeszkedik, annál számosabb és lelkesebb vezetőket igényel.
IV. Ugyan a védegylet váczi osztálya oda intézi most lépéseit, hogy a pesti takarékpénztári egyesület rábirja, egy fiókháznak Váczon leendő megnyitására. S ez valóban üdvös intézkedés volna, mert a szegényebb osztályok takarékossága bizonyosan azon erények sorába tartozik, mik a leggyakoribb s legingerlőbb kisértéseknek vannak kitéve. Azért minél sürűbb alkalmakat kellene nyitnunk, hol az a pazarlás és korcsmázás, bor-, pálinka- és kártyaveszélyei elől menhelyet, asylumot találhasson. Aztán ha takarékosságot ajánlunk, ne kössük öszve hasztalan, szükségtelen s épen a szegénységre nézve igen érezhető költekezéssel; ne kivánjuk, hogy a váczi ember még előbb Pestre költekezzék, hogy egy két garassát a takarékpénztárba helyezze. Illy nézetekből csak helyselnünk kell hogy
V. A komáromi takarékpénztár ugy intézkedett, miszerint Érsekujvárott és Tatában e foly év kezdetétől fogva fiókházai vannak nyitva.
VI. Adakozások a Megyeri-emlékre. A társaság, melly Megyeri Károl emlékezetét valamelly jelben dicsőitve kivánja átbocsátani a magyar jövendőnek, már alakulása alkalmával jegyzőkönyvileg jelenté ki azon önkötelezését, hogy a becsülendő minden adaléknak szintugy 68mint áldozatnak öszvegét nyilvános számadásképen hirlapok utján fogja közönségesíteni. E társulati határozathoz van szerencsénk az adakozásokat, mik ezen emlékre a beköldött íveken aláirvák s egyszersmind be is fizetvék, ezennel közleni. Adorján B. 2 ft. – Antal Mihál 1 ft. – Árkay Ferd. 1 ft. – B. K. 20kr. – Bagó 20 kr. – Bajkai Endre 1 ft. – Bajza 1 ft. – Balásházi Ján. 1 ft. – Barla Soma 20 kr. – Besze Ján. 1 ft. – Biringer Lajos és testvérei 1 ft. – Biringer Mátyás és neje 1 ft. – Bizony Tam. 20 kr. – Bly 10 kr. – Bod Dániel 20 kr. – Collius 20 kr. – Csanády Ferenc 1 ft. – Csányi Zsuzsánna 20 kr. – Csató Gergel 40 kr. – Császár Ferencz a takarékpénztárba 10 pfrtot tett be. – Csekeö Alajos 10 krt. – Cserepes Ferencz 20 kr. – Csonka Károl 20 kr. – Debreczeni polg. casino 2 ft. – Dobos János 20 kr. – Dragotinich Mihál 10 kr. – Drexler 20 kr. – Durst Istv. 1 ft. – Dr. Endress 1 ft. – Egy valaki 20 kr. – Erdélyi Ferencz 20 kr. – Fekete Soma 10 kr. – Fényes Elek 1 ft és ismét 1 ft. – Feszt Vilmos 20 kr. – Forberger 20 kr. – Fritz Károl 20 kr. – Gál József 40 kr. – Gánóczy Józs. 20 kr. – Grausgruber 20 kr. – Granhenek 40 kr. – Gyula 2o kr. – H. 20 kr. – Haigl Jós. 20 kr. – Hajnal 20 kr. – Hangyás Gedeon 1 ft. – Henrik 20 kr. – Herián Kár. 10 kr. – Heuffel 20 kr. – Hollósy M. 20 kr. – Holovits Boldizsár 2 ft. – Jákó Johan 20 kr. – Jéger Józs. 1 ft. – Ilkey Karolina 1 ft. – K. Sándor 20 kr. – Kacskovics 1 ft. – Kamczy Gáb. 20 kr. – Keck Dán. 20 kr. – Kecse 20 kr. – Kecse Ferencz 20 kr. – Keczkés 20 kr. – Kelle 20 kr. – Kezy Lajos 1 ft. – Khor Ferd. 1 ft. – Királyi Pál 1 ft. – Kis Guszt. 30 kr. – Kiss Józs. 1 ft. – Kiss Károl 30 kr. – Kiss Károl ft. – Komnenovich 20 kr. – Konek Sándor 20 kr. – Kovács 20 kr. – Kossiczky István 20 kr. – Kronperger Ant. 3o kr. – Kucsera 10 kr. – Kun Bálint 1 ft. – L. J. 1 ft. – Laky Lajos 1 ft. – Lányi J. 20 kr. – Lápossy Lajos 20 kr. – Lébb 20 kr. – Luczenbacher Ján. 1 ft, ismét 1 ft. – M. 10 kr. – M. Ant. 1 ft. – M. Julia 20 kr. – M. T. 40 kr. – Madarassy László 1 ft. – Már 20 kr. – Marczell Ta. 30 kr. – Márton Jós. 1 ft. – Massán 20 kr. – Megyessy Ján. 1 ft. – Megyessiné 40 kr. – Melegh Józs. 20 kr., ismét 20 kr. Mihálkovits János 20 kr. – Mikó Ján. 10 kr., ismét 20 kr. – Miskolczy Mih. 10 kr. – Moravcsik György 1 ft. – Mühr Antal 2 ft. – Müller Lőr. 20 kr. – N. N. 20 kr. – N. N. 1 ft. – N. N. 20 kr. – N. N. 10 kr. – N. N. 10 kr. – N. N. P-án 1 ft. – Nagy 20 kr. – Nagy Ágoston 20 kr. – Nagy Ignácz és neje 5 ft. – Névtelen 10 kr. – Ney Ferencz 1 ft. – Nikolka Andr. 20 kr. – Olgyai Lajos 1 ft. – Olvashatatlan 1o kr. – Orvosi tudományok néhány hallgatói 7 ft 10 kr. – P. T. 1 ft. – Pajthényi Sánd. 40 kr. – Pajthényiné 2 ft. – P-er J. 20 kr. – Perleberg 20 kr. – Peterek 2o kr. – Petrichevich Horváth Lázár 40 ft. – Pozsonyi ifjuság 28 ft. – Povazanecz Ján. 20 kr. – Pribék Alb. 40 kr. – Puskássy 2o kr. – R. J. 1 ft. – Radnay Ferencz 1 ft. – Radó Ján. 20 kr. – Rauschmann 20 kr. – Reitter Ferencz 30 kr. – Réty 20 kr. – Rozenmann P. 30 kr. id. Schedius Lajos 30 kr. – Schidlay 20 kr. – Schindlberger 6920 kr. – Schreiber Károl 20 kr. – Simonchich Ján. 20 kr. – Somossy 20 kr. – Somossy Ferencz 20 kr. – Somossy Pál 10 kr. – Stoffer L. 1 ft. – Szabó Balázs 1 ft. – Szathmári Jós. 20 kr. – Szegedy Pál 10 kr. – Szijj Samu 5 ft. – Szkurkai 20 kr. – Szochay Ign. 40 kr. – Sztankovits Ján. és társai 2 ft. – T A. 20 kr. – T. E. 20 kr. – Takács Istv. 20 kr. – Tatay Istv. 10 kr. – Tbld 20 kr. – Temesváry Rácz Mih. 20 kr. – Tenczer 30 kr. – Torkos 20 kr. – Tóth R. 20 kr. – Török Józs. 1 ft. – Török Pál 1 arany és 1 ft. – Turkovits 20 kr. – Valaki 10 kr. – Valaki 2 ft. – Valaki 10 kr. – Valaki 20 kr. – Valaki 20 kr. – Vállas Ant. 40 kr. – Várady Kár. 20 kr. – Varga Ján. 20 kr. – Varga Soma 1 ft. – Vásárhelyi Pál 20 kr. – Vörös 20 kr. – Vörös Józs. 1 ft. – Vörös Zsigm. 20 kr. – Vörösmarty Mih. 3 ft. – W. K. 40 kr. – W. R. 20 kr. – Wagner 20 kr. – Wallandt 20 kr. – X. Y. Z. 20 kr. – Z. 10 kr. – Zalay 20 kr. – Ziska Károl 1 ft. – Zsivora György 1 ft mind pengőben értve. – Vannak még tudtunkkal is aláirva sok más barátai a müvészetnek és tisztelői az elhunyt emlékezetének, – s mihelyt aláirt öszvegeiket pénztárnokunk a bevételekbe sorozhatta, azonnal közleni fogjuk azoknak is adakozásait. Meg vagyunk győződve, mikint ama számos ivek közül, miket kibocsátottunk, 16-nál, a mennyi t. i. ismételt kérelmeinkre beküldetett, több van aláirásokkal megterhelve; s azért ez alkalommal megint szievs bizodalommal és sürgetőleg szólitjuk fel a t. cz. ivtartókat: akarják iveiket hoszabb időhaladék nélkül Antal Mihál casinoi könyvtárnok urhoz beküldeni. – Azonban okunk van feltenni, hogy széteresztett iveink közűl több el is veszett, a mi, mert csak adott alkalmakkal történhetett a szétküldés, könnyen megesik. Azért a választmány elhatározta még folytatni a gyüjtéseket, s eddig Antal Mihál, Erdélyi János, s Kronperger Antal urakat látta el aláirási ivekkel, mik a nemz. casinoban, a nemz. körben, pesti körben és gyüldőben aláirhatók. Szinészetünk egyik első bajnoka, ki az uttörés nehéz munkái mellett is valóban művészi babért vivott ki magának s tiszteletet segitett kiküzdeni a magyar szinészetnek, megérdemli, meg ezereket és ezerek felett, hogy neve, emlékezete maradandón dicsőüljön közöttünk s a jövendőség előtt! – S mert hinni szeretjük, hogy a t. cz. közönség hasonlag e meggyőződésben van, hogy a nemzeti jutalmak között az emlékezet szentté-tétele s örökitése egy a legeszközölhetőbbek, mint más részről a legbuzditóbbak közül, s hogy hasonló nemes ösztönökkel az élőket lelkesíteni épen a magyar nemzetnek van a fáradhatatlan cselekvést, megtörhetlen kitartást s önfeledő feláldozást igénylő korszakunkban legnagyobb oka, – mert mind ezt hinni szeretjük, nem kétsegeskedünk, hogy Megyerink emlékét a közönség áldozatos részvétele a szebbek, nagyobbak közé emelendi. Ennélfogva a választmány a helybeli művészekkel, olly tervek készitésébe ereszkedett, mik legalább 800 pftot fognak igényelni. – A végelhatározás azonban az emléknek mind minősége, mind elhelyezése körül az adakozók öszves egyetemének van feltartva, kiknek bár melly kevés adalék hozzászólást biztosit a majd összehivandó közgyűlésen.
Csanády.
