Görögország anyagi haladása 1837-től fogva.
Görögország anyagi haladása 1837-től fogva.
Azonkivül, hogy a sok szerencsétlen küzdelem pusztitásainak áldozatúl esett virágzó városok és csinos jómódú faluk ismét újra felépültek, millyek például Athen, Nauplia, Patras, Tripolicza, Missolungi, Lamia, Calamata, sat. sat. – sőt nevezetes három város ujon is épült u. m. Pyraeusban, Spartában és a voloi tengerparton Amaliapolis; – azonkivül hogy a roppant középületek, mellyeket a jobblétért küzdő hazafiúi elszántság a vész napjaiban nem kimélhetett, vagy az ellenség mint erőújitó menedékhelyeket meg nem szenvedhetett, milliokból ismét létre jövének; azonkivül hogy a földmivelési érdekek a mezőgazdaság minden az éghajlathoz és földminőséghez alkalmas ágaiban kitelhető szorgalommal fentartatnak, annyira hogy mióta főkép ujabb időkben, a len, kender és burgonyatermesztéssel a különben buza és egyébb gabona-neműek dohány, bor, olaj, eper- és gyümölcsfák körül üzött mezőgazdaság szaporitatott, most főkép Peloponnesusban és az archipelagusi szigeteken világszerű fontosságra kezdenek vergődni; ezeken kivül mondon az iparra nézve egy kis adatkát is nyujt Görögország anyagi előhaladása. Azok, kik nagy bölcsen demarcationalis vonalt szoktak tudomány és tudomány, ipar és mezőgazdaság, és megint kereskedés és mezőgazdaság, azután emberi tehetség és a természet együttmunkálása között vonni, – azok kik a teendőket mind az a b cz-ét sorozgatni, s az egymásutánt a tisztes pedantismus egész pöffével megtartatni parancsolgatják, s rémséges lármát kerekitenek mint a pócsi mesterről beszélik, ki majd nem a pukkadásig boszonkodott, hogy tanitványa az a b cz-ét nem rendben tanulta ismerni, s hogy az 1×1-et a 6×6-tól fogva jobban tudta mint elejét – rémséges lármát kerekítenek, ha valaki a gyakorlati élet szavára hallgat inkább, mint az ő commandójukra; ugyan kérem tegyék le kissé a pápaszemet, és dörgöljék fel szemeikből szemöldökeiket, és vegyék mint mennek a dolgok a kis Görögországban! Ott a föld még négyszer annyi lakót, mennyit jelenleg számlál, tudna mezőgazdasággal foglalkoztatni, és még is a gyár és műipar milly bámulatos előmenetelt teszen! Edény- üveg- és vegyszer-gyárak szép számmal és sikerrel foglalatoskodnak. Belföldi asztalosok, lakatosok, kötélverők, kovácsok, bodnárok, bádogosok szabók, esztergályosok s a t. teljesen kielégítik az egész honi szükséget. Syriában olly bőrgyárak, még nagyobb számmal timár telepek vannak, mellyek egész Levantét elárasztják gyártmányaikkal és készitményeikkel. Argolisban egy terjedelmes posztógyár működik, s a görög polgár és úr nemes büszkeséggel viseli honi gyártmányát. A királyi udvarba is tétetnek ebből megrendelések. Hasonlókép Argolisban egy vitorla-vászon-gyár űz nagyon kedvező űzletet, mert nem 89csak a kereskedői tengerészeket látja el a szükséges kelmékkel, hanem még a királyi tengerész testületet is. – De nem csak az iparnak láthatni illy meglepő előmenetelét: a kereskedés is egész a bámulatig hatalmas erőt fejt ki, – ugyan is a syriai patrasi és pyraeusi kikötőkben évenkint mintegy 6000 kisebb nagyobb hajó fordúl meg. A kereskedelmi mérleg ámbár a be- és kivitel között most még szenvedőleg áll, még is élénkségre, vállalkozói szellemre és űzleti ügyességre nézve a kis Görögország főkép tengerészetében, melly már is europai hírre vergődött, rövid időn bekövetkezendő szép jövendőnek néz elébe. – És mind a mellett a földmivelés, melly még négyszer annyi kezet birna foglalkodtatni, mint mennyit jelenleg foglalkodtat, kikép áll? Derekasan! úgyhogy a váltógazdaságnak feltünő példányait láthatni (meg kell jegyeznem: hogy a föld szabad! Istenem! be jól esik ezt monhatni egy hazában, hogy a föld szabad!) a gabona és bortermesztés, olajütés, dohány- és selyemtenyésztés a szorgalom legbuzgóbbikával ügyviseltetik. Az argolisi és mantineai borok maholnap kiviteli czikkekké is válandnak. A selyem ár is versenytérre áll az olaszszal. És im milly gyönyörűen kézfogva halad mezőgazdaság, műipar és kereskedés előre, a nélkül, hogy vetélkednének, vagy bujtogattatnának, valjon mellyiknek kell előbb a nemzet boldogító Zodiacust megfutni. Ne higyjétek atyámfiai! ha torokszakadtig rátok tukmálná is valaki, hogy a műiparnak csak azon kezeket szabad használni, mellyeket a mező gazdaság földmiveléssel már nem bír elfoglalni. – A hármas szám igen titok teljes szám. – Mező gazdaság, ipar és kereskedés elválhatlan testvérek, mellyek egymást gyámolják, táplálják, nevelik, élénkitik, erőben jelentősségben és hatalomban, mellyek közül egyiknek élete, élete a másik kettőnek is, és egyiknek halála, halála a másik kettőnek is. W.
