Legyen gondunk statisticánkra.
Legyen gondunk statisticánkra.
A hires és szintolly üdvös tanács: „ismérd ten magadat” csudálatra méltó keveset fog rajtunk! s ha némellyünkön fog is, minélfogva aztán nemes önérzettel kiállván a cselekvés küzdhomokára, maga is tesz, másokat is tettre buzdit, neki állnak a commoditas politicájának arszlánai, neki tüzzel vassal, és ugyan ember legyen talpán, ki a csatát, melly igen furcsa maneuverrel s még furcsább arczátlansággal vitetik, kedve-vesztve oda nem hagyja. S ha igy netalán valamelly recroutát a tények mezejéről a nem-tevés kényelmes poltronára* vissza riasztottak, re quasi bene gesta össze gyűlnek s nagyot kaczagnak! – De ezen maneuverek nem csak egyesek, hanem intézetek ellen is forditatnak, mellyek a cselekvés mezejére ki állanak, és pedig számtalanszor épen annyi jogtalansággal mint mennyi otrombasággal. P. o. épen a napokban hallottunk egy a már elménczségre is felhasznált album szivemelő átadásakor szülemlett körmön font uj szónokot, munkában megőszült férfiak előtt nagy tüzzel pattogni, hogy nemzeti intézeteink semmit sem tesznek, semmit sem ugymond az academia, semmit sem az iparegyesület, semmit sem más egyéb egyesületink. Boldog isten! hogy ezen urak olly kevéssé ismerik a dolgokat! olly kevéssé tudják az eredményt az eszközökkel egybe vetni! olly kevéssé tudnak jogszerüek lenni követeléseikben! olly kevéssé igazságosak! de olly nagy mértékben látszani akarók, olly nagy mértékben jogszerűtlen 351követelők, olly nagy mértékben idióták a psychologiában. Bőven és adatokkal tudnám ezen jó uraknak kimutatni, hogy egyesületeink, sőt maga akademiánk is, kivévén a kiveendőket, erejökhez képest, főkép ez utóbbiknak gyökerekben rosz és káros alapszabályaira való figyelmet sem tévesztve, becsületesen müködnek. De már nálunk az a szokás, hogy mihelyt valaki, vagy valamelly intézet a cselekvés mezejére lép, azonnal megjelennek ellene a dorongoló hősek, hogy többet ne emlitsek, ott van például az állatkinzás elleni egyesület, a mint multősszel megalakult s életjelét adta, s még csak akart ugy szolván a cselekvés mezejére kiállni, már is mindjárt tele voltak a lapok elménczségekkel ez ártatlan intézet irányában s már emelkedtek az ismeretes dorongok s szép szavakkal elmondatott, hogy inkább az emberi nyomorok enyhitéséről kellene gondoskodni, – de mióta azon egyesületnek kezei kötve vannak, s a cselekvéshez hozzá fognia még most nem lehet – félesztendeje hogy azon gáncsoskodó jó urak az emberi nyomorok enyhitésére semmit sem lenditettek.
Egy neme a pamlagnak.
Az academiának hanyagságán is szeretik némellyek nyelvüket köszörűlni, de fel nem gondolják, hogy midőn az 1827: 11 t. cz. a nemzeti museum czélját a magyar academiára ruházta, a nyelv és nemzeti miveltség előmozditását kötelességévé tette, e nagy czél elérésére szükséges eszközökről nem gondoskodott, hanem kijelelt bizonyos kört mellyben koldulnia szabad, fundo ugymond per spontaneas et liberasoblationes, composito, mint hajdan a kolostorok alapitásánál szokás volt rendelkezni. Azonban, hogy az illy alapitási rendszer, ha még rosz belszerkezet is járúl hozzá, nagyszerü czélok elérésére nem vezet, hogy koldulásból élősködő testület szilárd, biztos, és müveiben meg nem hiusodó eredményeket elő teremteni nem képes, ehhez nem kell commentár. De még is ellenségei sem mondhatják, hogy nyelvünk academiánk befolyása nélkül érte el a miveltség azon fokát, mellyen most áll. És ezen eredmény nagy kincset ér! A különben is szabad koldulásrai szabadalomnál bizonyosan többet ért!
Hogy többi egyesületeinkről most ez egyszer hallgassak az iparegyesületnek is csak egy munkaágát említem meg, a statisticai adatok gyüjtését; ebben már eddig is sokat tett, de ha egyesek jó akarata az ő dicséretes szándokával egy ösvényt tart, gazdag eredményeket lesz képes felmutatni, s az országos statisticai hivatalnak, melly mennyire fontos és nélkülözhetlen, minden józan polgár tudja, alapúl szolgálhatand. Azért legyenek ezennel is felszólitva mindazok, kik az önismeretnek, a hazai erők megismértetésének, és a hazai állapotok felderitéséből származandó világosságnak baráti, miszerint a derék iparegyesülettől, melly kezdeményét vigasztaló kilátásokkal folytatja, szives közre munkálásokat meg ne tagadják. Magát az iparstatisticát illető kérdések közkézen forognak, de hogy a körben kissé szabadabban lehessen mozogni, a statisticai osztály szempontjai mintegy illy alakban figyelembe veendők ugymint:
1) Munkakörébe tartozik Magyarország és Erdély jelen állapotját minden tekintetben megismertetni; az e czélra összegyüjtött hiteles adatokat részletesen feldolgozni, az eredmény kivonatát időről időre a társulat időszaki lapjában közzé tenni, végre pedig annak egész terjedelmét rendszerbe állitani. 2) Feladata a népességet, Magyarország és Erdély 352lakosinak számát, vallás, nyelv, életkor, nem, életmód és polgári állapot szerint, a népességnek évenkénti gyarapodását, megállapodását, vagy hanyatlását megismertetni. 3) Meghatározza a két hazának terjedelmét, a mivelés alatti és használat nélküli földmennyiségét, különösen: mennyi tért foglalnak el a szántóföldek, kaszálók, legelők, háztelkek, erdők, szőlők, kertek; és mennyit a hegyek, tavak, folyók, mocsárok, lápok, fertők és morotvák; utak, sivatag puszták, és kopár vidékek. Kitanulja az évenkénti minden águ s nemü termesztmények mennyiségét, a gazdasági állatok számát, azok szaporodását vagy fogyatkozását. 4) Külön ismerteti meg a koronai, kamarai, alapitványi s egyházi jószágokat, a fő és alnemesség birtokait, és az urbéri telkeket. 5) Megszerzi az egyes kerületek, megyék, városok, helységek és puszták térképeit; a felmérések, és telekkönyvek eredményeit, valamint a tagosztályok, urbéri elkülönzések és osztályozások hiteles irományait. 6) Összeirja a gyárokat és iparintézeteket, a gyárosok és mesteremberek számát, az évenkint kiállitott mindennemü gyártmányok és kézmüvek mennyiségét és értékét. 7) Kinyomozza a magyarországi és erdélyi bányák és sóaknák, huták és kohok állapotját, az azok körül foglalkodók és azokban dolgozók számát, valamint az évenkint kiállitott mindennemü bányatermékek mennyiségét és értékét. 8) Leirja a magyarországi és erdélyi fürdők, ásvány és gyógyvizek helyeit és állapotját, azok jövedelmeit és személyzetét, valamint az azokban évenkint megfordult vendégek számát. 9) Figyelembe tartja a belső és külső kereskedés folyamát, mindkettőben évenkint megfordult termékek és iparmüvek mennyiségét és értékét, a folyók, csatornák, kő- és vasutak, valamint a magyar kereskedelmi társaság, bank, biztositó intézetek, országos vásárok, és mindennemü közlekedési s kereskedési eszközök állapotját és akadályait. 10) Kikutatja az adó alá tartozó és minden adótól ment földek mennyiségét; az egyes vármegyékben, kerületekben, és városokban divatozó adórendszerek különféleségét; a hadi és házi adó mennyiségét mind részletesen minden egyes törvényhatóságokban, mind összesen a magyar birodalomban. 11) Ide tartoznak a különböző vallásu székes, fő- és fiókegyházak, azok igazgatóinak és személyzetének száma, egyházi alapitványok, jövedelemforrások, és azokból évenkint begyült egyházi jövedelmek. 12) Szemmel tartja a köz és magányiskolák, tanitó és nevelő intézetek állapotját, azok igazgató, tanitó, hivatalsegéd, tanuló és szolgáló személyzetének számát, mindennemü iskolai alapitványokat, jövedelemforrásokat, év-, segéd- és nyugdij-intézeteket és évenkinti összes jövedelmeik mennyiségét. 13) Összeszedi a kerületek, megyék, városok és községek birói s rendőrségi intézményeit, minden helyhatóságok beligazgatási s pénzkezelési határozatait, statutumait, vagy történeti jogalapon nyugvó szokásait, és az egész belszerkezet és igazgatás állapotját. 14) Ügyel a polgári, tiszti és fenyitő perekre, az elitélt vagy rendőrségileg megfenyitett egyének számára, a börtönösök nyert vagy elhanyagolt nevelésére, és a rabok tartásából az országra háramló terhekre. 15) Kitanulja az ország közjövedelmeit, azok különnemü forrásait ugy, mint az évenkinti kiadások ágazatait. 16) Előadja a rendes és végkatonaság számát, az önkénetesek, pénzen fogadott helyettesek, és sors által állitottak mennyiségét; a megyei pénz- és fegyvertárak, katonai laktanyák, nevelő intézetek, kórházak stb. állapotját. 17) Kidolgozza évről évre a magyar birodalomban 353létező kórházak, kisdedovó és szegény-intézetek, árva, lelenc, és őrültházak, vakok és siketnémák iskoláinak, takarékpénztárak, kárbiztositó intézetek, nyugdijtársulatok stb. állapotját és jövedelmeit. 18) Magyarország és Erdély minden oldalu tökéletes megismertetésére utazásokat rendel; mire nézve a többi osztályokkal egyesülten külön terv leszen készítendő. 19) A többi osztályokkal, és más segédnyujtásra ajánlkozókkal adatokat gyüjt Magyarország és Erdély egész terjedelmében tökéletes megismertetéséhez, és földirati szótár kiadásához, mellyben a tartományok, kerületek, vármegyék, járások, uradalmak, városok, faluk, puszták, csárdák, homokos és kopár vidékek, fordulók, dülők, telkek, hegyek, völgyek, erdők, ligetek, bányák, szőlőhegyek, források, folyamok, csatornák, tavak, mocsárok, morotvák, ingoványok, hidak, töltések, révek, szigetek, malmok stb. régiségtani, történeti, természettudományi, gazdasági, statisticai stb. tekintetben ismertetnek meg. És e modorban müködő közös jó akaratnak vajmi hatalmasak leendnek eredményei! W.
