Nézzünk szét a lapokban.
Nézzünk szét a lapokban.
Az iparegyesület épen nincs csak Pestre localizálva. A Magyar Gazda legujabb számaban illy felkiáltással sopánkodik egy értekező: „az iparegyesület tére főleg Pest, tehát egy város, – a magyar gazdasági egyesületé pedig az ország.” – Egy másik helyen továbbá az értekező kereken állítja, miképen „az iparegyesület működései egy város területén történnek. – Ha evvel a Magyar Gazda azt akarja mondani, hogy mig a Gazdasági Egyesület országos hatással van az egész országra: addig az Iparegyesület csak városi, helybeli intézetke: ugy meggyőződésében ámulás van, mert ámitast feltenni nem akarunk. – Lehet-e, kérjük szépen az értekezőt, egy categoriába állitani az iparegyesületet, valamelly kórodai, temetkezési, agarász társulatocskákkal, mik egyetlen városra, pusztára szorítvák, teljesen localisok? – Lehet-e az iparegyesületről állítani, hogy valaha kinyílatkoztatta volna, miképen hatását Pest városa kerepesi, üllei stb. vámfáin tul terjeszteni nem akarja? Lehet-e az intézkedéseket, miket, istennek és annyi lelkeseknek, hála, elég gyorsan következtet egy másra, csak Pestet érdeklőknek mondani? Az országos iparműkiállitások már eddig is nem az egész ország különböző tájaira voltak ébresztő hatással? Nem hatottak e az iparos osztályra a nemesités ösztönzéseivel,? – nem eredményezték e ujabb idönkben ama figyelmet, előszeretetet s pártolást az egész házában s minden rendeknél, melly a müipar jelentőségét a nemzet öntudatába, meggyőződéseibe avatta, országgyülési és socialis intézkedéseket provocált, az egyes müiparosok között pedig számos, akár megnevezhető, vállalkozóknak és vállalatoknak diszletet, boldogulást kölcsönözött? – S ezeket tekintetbe véve, lehet e az iparegyesület kiállításait localisabb hatásuaknak bélyegezni, mint a minők a gazdasági egyesületnek állatmutatásai? – továbbá, az iparegyesületnek oktatási institutioi, nem hasonló természetűek e átalában a tanodák oktatásaival? Nem fordul e meg Pesten részint a főtanodákban, részint a mesterségi s iparos mű- és gyárhelyekben a hazának legszámosabb fiatalsága, melly az iparegyesületi előadásokban 495mindig részes lehet, sőt valóban részes is? s midőn e fiatalság ismét szerte költözik a haza minden tájaira, és az iparköri tudományok köréből szerzett orientatioit ott, hol hatásköre nyilandik, s ugy, mint ez megengedi, alkalmazásba veszi, valjon ekkor, az iparegyesület oktatásai csak Pestbe rekedt localisok e? átalában lehet-e az iparegyesület oktatásait, mik jobbnak hiányában, és sokoldaluságok tekintetében némi polytechnikumi pótlásul vehetők, lehet-e ez oktatásokat kevésbé országos hatásuaknak állítani, mint minők lesznek azok, miket a gazdasági egyesület, – isten, adja, minél hamarabb, meginditand?– Azután az iparegyesület irodalmi vállalatai szinte ugy, mint a Gazdasági Egyesülétei, nem hasonlóképen a sajtó és a posta segedelmével terjesztetnek e szét az egész hazában? – Lehet ugyan, hogy e részben nincsen az iparegyesület munkálkodásának olly széles tére, minővel a gazdasági egyesűlet dícsekedhetik, – de azért országosaknak nem kevésbé vannak számítva. Azon közönség, mellyre az ipar köréhez tartozó irodalmiakkal hatni lehet és kell, kétségen kivűl igen csekély ahhoz képest, mellyel a gazdasági irodalom már is bir, hanem az iparegyesületnek épen egyik legországosabb hatásu eszközlése leend, olly iparos közönség teremtése, melly a gazdaságihoz hasonlólag, ezerenkint lehessen olvasója az iparosság magyar tanácslatainak. S ezen tekintetben is tehát mi józan okon lehet az iparegyesületet localizáltnak bélyegezni? –
Mind e kérdésekre bizonyára az értekező is más választ adhatott volna, mint a minőt állított, ha az iparegyesűletnek eszközléseit s az ezekről koronkint megjelenő hivatalos jelentéseket ugy, mint mi, figyelemmel megolvasta vala. De ő még is ha az iparegyesületet országos intézetnek nem tartja, menthetőbb csalódásban él, mint a M. G. szerkesztője, ki, mint tudjuk, ez egyesület igazgató választmányának is tagja, s igy az egyesületnek mind szándéklataival, mind eszközléseivel már hivatalból is, avatottan ismerős. S még is, ügybarátjának tévesztett állitásai ellenében egyetlen felvilágositó szócskát sem mondott. –
Pedig amaz állitások ártalmasok lehetnek az iparegyesületre nézve, mert iránya czéljai fölött megtéveszthetik a közönség azon részét, melly nem vehet elegendő időt magának kellő felvilágositások után látni.
Urak, a Magyar Gazdában, legyenek, nem őszintébb akaratuak, mert e tekintetben nem akarunk tiszta szándékukról kételkedni, hanem legyenek óvakodóbbak szószaporitásaikban olly állitásoktól, mik a, valóban mondhatni, tevékeny s eredményező iparegyesület felőli jó véleménynek, az irántai buzgó csatlakozásnak csökkentésére válhatnának. Hisszük ugyan, hogy a tények ellenében, minőkkel ez egyesület a közönséget, „megint, megint s untalan” meglepi, nehéz volna bár ki fiának is azt depopularizálni: azonban egy ártalma bizonyosan bekövetkeznék az illy „kicsinléseknek”; az t.i. hogy a két egyesület között rivalitást gyanitand a közönség, ha az egyiknek organuma és tisztviselője a másiknak akar rendeltetését, akar foglalkodásait devalvalgatná. Pedig, tessék a M. Gazda szerkesztőjének nyilatkozni, hogy tapasztalt e valaha az iparegyesület öszves közönségében, vagy igazgatóság akármellyik tagjában versenyvágyat a M. Gazdasági egyesület ellenében? Akarjon visszaemlékezni az iparegyesületnek azon közgyülésére, mellyben válaszát adta az országgyülési kerületi Rendek egyik választmányának az 496iránti felszólitására, mellyben szükségeinek előadására hivaték fel. Az iparegyesület világosan kijelentette, mikint amaz alkalommal semmi pénzbeli dotatiót nem kér, mert a mi telik, azt a Gazd. Egyesület megalapitására tartja maga is forditandónak. Tudja pedig szerkesztő ur, hogy azon időben a dotatio iránti remények többbek voltak pium desideriumnál. – Szerkesztő urnak tessék megemlékezni, miképen a gazdaképző intézet leendő oktatóinak megutaztatásához az iparegyesület is egész készséggel hozzájárult. – Szerkesztő ur láthatja, miképen most az iparegyesület részéről elhalasztattak az épitkezés körüli intézkedések, mert a gazdasági egyesületről tudatik, hogy ő is akarja köztelkét kiépiteni; – pedig az iparegyesület e részben hamarább tett már lépéseket, előbb nyert ő felségétől, urunk királyunktól segedelmet. De elég legyen ennyit mondani az iparegyesület loyalis, testvéri engedékenységéről, és figyelmeiről a gazdasági egyesület irányában. Meg vagyunk győződve, miképen ez egyesületnek hazafiui érzelmü vezetői, kik egyébiránt az iparegyesületnek is szives és nagy részint áldozó pártolói, méltányolni fogják mindenha az iparegyesület testvériességét, s jó akaró figyelembe veendik az itt is mondottakat; miket annál szükségesebbnek látszott most megjegyezni, minél félreérthetőbbek vagy épen kétértelmüebbek voltak a M. Gazdának számosabb vitái, s minél inkább arra valának azok magyarázhatók, hogy (a mi pedig épen nem áll) a magyarországi mezőgazdaság és műiparosság egymás ellenében állanak, küzdenek, vitáznak versenyeznek.
Avval rekesztjük egyébiránt be mi is, mit a M. Gazda értekezője mondani ugyan igen, de tenni nem, jónak talált: „Uraim, lehet az egyik egyesület müködéseit kiemelni a nélkül is, hogy a másiknak müködéseit igazságtalanul kicsinyelni kellene.” –
Tehát, uraim a Magyar Gazdában, ne, kicsineljétek ne devalváljátok az iparegyesületet.
Egy tag az iparegyesületnél.
Fővárosi hirnök. A dunaparti mozgalom mart. 22-től apr. 3-aig köv. volt: érkezett 37 gabonás hajó, mellyek közül nehányon kis mennyiségben lencse, borsó, bab kása, kendermag is volt. A budai részen ment fölfelé, 43 hajó gabnával, 2 borral, 1 sóval, 3 vassal, 2 kővel, 2 szénnel, 3 tüzifával. Budán maradt 10 üres hajó. A felső vidékről ment vissza az alföldre 34 üres hajó.
2) A piaczi mozgalom az élelmi czikkekre nézve mart. 31-kén köv. állt: Elkelt 30 szekér tiszta buza; 7 szekér kétszeres; 8 sz. rozs; 18 sz. árpa; 9 sz. zab; 4 sz. köleskása; 16 sz. tengeri; 17 sz. barna kenyér; 36 sz. burgonya; 20 sz. sertéshus, zsir és háj; 26. sz. tojás; 2 sz. füstölt sertéshus. Elkelt 146 db borju, darabja 20, 15, 12 vfton, 52 db bárány 5 ft 45 kr, 4 ft 30 kr, 3 ft; egy font vaj 1 ft 12 kr; 1 ft. 54 kr.; tiszta buza pesti m. 12 fr. 30 kr. mind váltóban.
Mészárszékügy. Mart. 26-tól apr. 2-ig levágatott Pesten 52 mészárszékben 301 db ökör, 284 db tehén (s volt benne 1977 mázsa 37 font) és 448 db borju. Vágó marha maradt Pesten: 784 db ökör, 391 db tehén; a pusztákon: 501 db ökör, 30 darab tehén, öszvesen 1706 db. A mart. 26-tól apr. 2-ig levágott 585 db szarvasmarhából esik egy napra 84 db.
497Marhavásár. Apr. 1-jén a pesti heti marhavásáron elkelt öszvesen 418 darab vágó marha; számszerint 319 db ökör, 99 db tehén. Az ökör java kelt 158–192 vfton, kevésbé jó 85–136 vft. Tehén java 75–112 vfton. Nevezetesebb adásvevés jegyzéke köv. áll: Steiner Bern. Irsáról eladott 50 db ökröt, dbja 162 ft 30 kr., volt benne hus 425 font, fagygyu 45 font, bőr dbja 25 ft. Singer Jakab Bugyiból 36 db ökröt, dbja 160 vft, volt benne hus 425 font fagygyu 45 font, bőr dbja 25 vft. – Sisáte János Kis-Telekről, 14 db tehenet, dbja 110 vft, volt benne hus 300 font, fagygyu 37 1/2 font, bőr dbja 18 vft. Steiner Márk Dabasról 13 db ökröt, dbja 192 vft, 30 kr., volt benne hus 475 font, fagygyu 75 font, bőr dbja 27 vft 30 kr. Plager Gáspár N.-Kőrösről 12 db ökröt, dbja 135 vft, volt benne hus 380 font, fagygyu 37 1/2, bőr dbja 23 vft. Steiner Bern. Irsáról eladott 50 db ökröt, dbja 158 vft 45 kr., volt benne hus 425 font, fagygyu 50 font. Martin Gábor Ócsáról 22 db tehenet, dbja 110 vft, volt benne hus 300 font, fagygyu 37 1/2 font, bőr dbja 18 vft. Szinger Jakab Bugyiból 10 db tehenet, dbja 90 vft, volt benne hus 280 font, fagygyu 30 font, bőr dbja 17 vft, 30 kr. – Steiner Izr. Ócsáról 45 db ökröt, dbja 166 vft 15 kr., volt benne hus 350 font, fagygyu 55 font, bőr dbja 25 ft. – Waks Jakab Irsáról 19 db ökröt 170 vft, volt benne hus 455 font, fagygyu 60 font, bőr dbja 25 ft. Ugyan az ugyan onnan 26 db ökröt, dbja 167 vft 30 kr., volt benne hus 437 1/2 font, fagygyu 60 font, bőr dbja 25 vft.
Buda is egy közvágó hidat szándékozik állitani, e végett apr. 2-án egy biztosságot küldött ki, hogy a Pesten már felállitott, de miért, miért nem, még eddig használatba ne mvett két közvágó hidat a tábori kórháznál megtekintse, s a látottakról tudósitást tegyen.
A pesti dolgozóházban van jelenleg 336 személy; férfi van 186, némber 148. A férfiak közül 84 pesti, a többiek részint magyarországiak, részint külföldiek: jelesül Budáról 9; Pestmegyéből 14; Abaujból 4; Árvágól 2; Bácsból 1; Békésből 1; Borsodból 2; Csongrádból 1; Komáromból 4; Esztergamból 3; Honthból 3; Hevesből 1; Liptóból 2; Nógrádból 4; Nyitrából 6; Sopronból 2; Pozsonyból 5; Győrből 3; Sárosból 2; Somogyból 1; Szabolcsból 2; Szathmárból 1; Fejérből 5; Szepesből 6; Trencsiből 1; Veszprémből 2; Kunságból 2; Erdélyből 1; Austriából 1; Morvából 1; Illiriából 1; Szileziából 1; Lengyelországból 1; Poroszországból 1; Bulgariából 1. – A 148 némber közül van Pestvárosából 48; Budáról 2; Pestmegyéből 19; Abaujból 3; Árvából 1; Aradból 1; Barsból 3; Bácsból 1; Biharból 1; Borsodból 2; Komáromból 10; Gömörből 2; Esztergamból 1; Hevesbül 8: Hontból 4; Liptóból 1; Nyitrából 6; Nógrádból 7; Pozsonyból 1; Győrből 2; Szepesből 1; Somogyból 1; Fejérből 1; Tolnából 1; Thuróczból 1; Trencsinből 3; Veszprémből 2; Kunságból 2; Jászságból 6; katonai vidékről 1; Ausztriából 1; Morvából 1; Illiriából 1; Lengyelországból 1; Dalmatiából 1. A nagyobb szám ugy a férfiak mint némberiek közül veszedelmes tolvajokból áll, kiket a letartóztatás a közönségre nézve ártalmatlanokká tesz.
Rendőri ügy. Legfelsőbb helyről érkezett rendelet következtiben a városi gyalog poroszlók száma 20-al szaporittatik, melly e szerint 170-re fog menni, a lovasok 498száma az eddigi marad t. i. 12. Ezenkivül van még 1 biztos és 8 városhatári czirkáló lovas. –
F. hó 3-kán tartott tanácsi ülésből a thereziavárosi iskolába 3 tanitó 400 pftjával, és 3 tanitói segéd 200 pftjával neveztetett ki. Reményljük, hogy a tanitó urak magas rendeltetésöket soha sem tévesztendik szem elől, és hogy növendékeikből embert és magyart igyekszenek képezni.
