Könyismertetés
Könyismertetés
„Balatoni gőzhajózás gr. Széchenyi István. Pest april 2-án 1846.”
Illy czimü röpiratkát sziveskedett a gróf e napokban kiosztatni a balatoni gőzhajózási társaság részvényesei között, – mi pedig a szerencsés részvényesek egyikének kedveskedéséből hozzá jutván a kicsi értekezés gazdag foglalatának tudomásához, sietünk azt nyájas olvasóinkkal röviden, de a főbb pontokban megismertetni.
Kitúzött tárgya a grófnak a balatoni gőzhajózás: azonban neki szokása volt mindig egy uttal több ügyekről is nyilatkozni ugy, miszerint kijelentéseit mindenek körűl inditvány vagy jó tanács gyanánt lehetett fogadni. S e részben most is a régi ismerőssel találkozunk.
Azért mindenenek előtt ugyan mi is a balatoni gőzhajózásról mondandjuk el nézeteit: de azután sorba vesszük a többi tárgyakat is.
tehát
I. A Balatoni Gőzhajózás.
„Az eszme” Balatonra gőzöst állitani, közvetlen nem 524enyém. Én annak csak egyik közvetett ügyvivője vagyok. „Ámde azért... biztosan számithat a legőszintébb hozzájárulásra.” –
Ekkint jelenti ki magát a gróf mindenek előtt. S mi a balatoni gőzhajózás ügyének szivből megörvendjük szerencséjét, s csak azt fájlaljuk, miérthogy annyi egyéb inditvány, kezdemény, sőt eszközlés is ne mnyerhette meg a grófnak jó akaratát, pártolását! Mert bizony iszonyu sok a teendőnk, meglehetős számos a meginditott eszközlés, és mind ez csak azon egynehányaknak áldozatai, és fáradalmaitól vár kezdetet és diszlést. Nem balság e tehát, hogy a grófnak nem mondjuk pénzbeli áldozatát, – mert hiszen alig van jelentősebb ügy, mellyhez evvel ne járulna, – hanem közremunkálásának siker-szokott, szinte teremtő erélyét és hatását nem nyerheték meg annyi testesülést váró eszmék és szándéklatok. –
A Balatont gőzössel szeldelni, a gróf ugyan nem első teendőnek: de azt tartja, miképen „több esetben vajmi jól tettünk” hogy „már sokat soron kivül kezdettünk.” – Nem kezdhetvén az „első” teendővel, kezdettünk a „másodikkal,” melly majd maga után rántja az „elsőt,” ha t. i. „el nem alszunk és sürgetjük azt.” –
E nézetét a gróf példákkal erősiti, – mi elvállaljuk, s valamint tettük a multban: ugy szerinte cselekvendünk a jövőben is, ha és mikor nem lehetend másképen. Hej pedig az a soros codificatio nem mindig és mindenben lehet! –
Mit fog pedig a balatoni gőzös alatságra fűzni s maga után rántani: azt a gróf a következőkben engedi jóslanunk: –
1) „Mig a Balaton partjain most alig fekszik nagyobb hely, alig van kereskedési mozgalom, a gőzősnek nagyobb élénkséget szülő felalá-járása ezek létét fogja előteremteni, – mint Amerikában, hol alig létez valamelly vadonság közti viz, mellyre tüstint és mindenek előtt gőzöst ne állitanának, melly aztán a közlekedés által egész városokat bűvöl elő azonnal. – Somogy, Veszprém és Zala balatonparti birtokosai azok tehát, kik e fodulat után esenghetnek.
2) „Kőszén-szerzésre fog inditani.” „Igaz: fával is füthetni gőzkatlant. De a fa drága és napról napra drágább lesz.” – Pedig „meglehet, sőt hihető, kimerithetlen kőszén-rétegen s ekkép civilisatioi körülmények között, a lehető legnagyobb kincsen ül Zala, Veszprém, Somogyban nem egy szegény legény.” – „Minden ehhez képest, mi arra ösztönül szolgál, hogy földgömbünk gyomrába mentől mélyebbre hassunk, honunkra nézve csak üdvös lehet, mert ezáltal szintugy nagyobbodnék az mint a ház, mellynek egy sorára két három sor is rakatik.”
Tökéletes igazsága van ezekben a grófnak, s itt csak arra veszünk alkalmat magunknak, hogy megemlitsük, miképen az iparegyesület a kőszén-ügynek az által kiván segélyére lenni, hogy vegytani előadójának, dr. Nendtwich urnak közremunkálása és a vegyészeti szakosztálynak felügyelete alatt a honunkbeli kőszénfajok analysisét megtétetni ajánlotta. Használjuk e segélyt is, mert nem csak cselekvés ez is sok mulasztásaink kipótolására, hanem valóságos szükség, mert megismertet kincseink egyikével bensőbben s körülményesen.
3) Mig most hazánkban „biztos kereset sincs, s aztán elegendő alkalmas kéz sincs” gőzmozgonyok szaporitása illy kettős hiány pótlását is eredményezné. Az egész dunántuli 524kerületben most talán egyetlen gőzmozgony sincs. De állitassék oda csak egy „talpraesetten”, bányászokat fog előidézni, gépészeket fog szükségelni, és az elevenebb élet, mellyet az egész vidékre lövelni fog, nemzője leszen több oldalu biztosabb keresetnek, számosabb kéznek sőt észnek is.
4) „Kevés idő mulva, miután a balatoni gőzös élénkséget fogott hozni a mai marasmus helyébe, okvetlenül igy fognak okoskodni az illetők: mi mindig csak a Balatonon evezzünk, ugyanmiért ne mennénk hajózható csatorna által legalább a Dunára?” És mivel nincs nagy, de szinte legkisebb akadály is ezen eszme foganatositására, más részről pedig minden körülmény sürgetni fogja azt: fogadni mernék, legottan életbe lép a Balaton lecsapolásának rég megpenditett terve, mi egy uttal, midőn öszeköttetésbe hozná Zala, Veszprém és Somogy sajátlagos gazdaságait a Dunával, és viszont: más részről annyira emelné ki e gyönyörü tájat mocsáriból stb.” –
Mind ennek valószinüségét sőt természetes voltát ki ne irná alá? Minden ennek hasznos voltát ki ne látná be? – Hiszen ezt már rég pengeték, s hogy a levés stadiumai felé közelegjenek, csak olly tekintély szavára van szükség, minőnek a grófot tiszteli a haza.
Itt csak kijelentését emeljük még ki a grófnak; szerinti a Balatont egészen lecsapolni, ha lehetne is, bűn volna.” – Megegyezünk benne, s ohajtjuk, érezzenek azok is igy, kiknek a Balaton sorsa kezében van. –
Átmegy ezekután a gróf a balatoni gőzhajózás hasznosságának kérdésére.
Hiszen „rántsa maga után” mind azokat, miket előbb kijelöltünk: ugy e vállalat áldásai közösen elismerve lesznek. –
Különösen pedig a balatonparti közbirtokosok olly közvetett előnyöket fognak e vállalatból huzni, miszerint, bár megtörténjék, hogy részvényei jövedelmezni ne fogjanak: nekik még is sietve kellene az eszme létesitéséhez társakozni. Miket e részben a gróf röpiratának 16–23 lapjain mond, érdemes, hogy a nevezett birtokosok figyelemre méltassák.–
Egyébiránt pedig, mint a gróf megjegyzi, sokan s ezek között több szakértők ugy vnnak meggyőződve, hogy a balatoni gőzhajózás,mint vállalat is, rögtön megtermi hasznos gyümölcsét. Ők ugyan is, több százezer mázsa gyarmati árut számitanak, melly a tengerparttól Pestnek a Balaton hosszában veszi utját; aztán a sót, melly a Balaton egy végéről szállitatik a másikra; meg annyi utast, kik már most is megfordulnak Füreden stb stb. S e tekintetben maga a gróf szerint is, nem szenved kétséget, miképen czélszerü gőzhajózás minden vizen olly élénkséget, annyi uj kereseti forrást nyit meg, hogy több vagy kevesebb idő leforgása után, de rendszerint, a legvérmesebb várakozást is messze maga mögött hagyta a kifejlett eredmény.
A gróf példát is hoz erre fel.
Mikor 1825-ben a rajnai első gőzhajózás alakult, 20,000 emberre volt számitva a fel-alájárók mennyisége; 1844-ben egyedűl a kölni társaság, pedig hány más alakult azóta!* – talán, 1,800,000 személyt szállitott.* 5261831-ben alig vittek nehány ezer utast a Dunán keletkező gőzösök, – 1845-ben pedig 790,851-et. – És valjon 1831-ben járt e más utakon illy nagy szám fel alá? Dehogy járt! – Vagy tán olly iszonyuan szaporodott azóta a népeség? Nevetség volna illyet hinni! De hát valjon mi nevelte ezen óriási mozgalmat? Semmi egyéb, mint a közlekedés könnyüvé és kellemessé tétele. –
E kis tételre, mi vagyunk bátrak a közönség figyelmét fölhíni a dunai gőzhajózás érdekében. –
Ha nem csalatkozunk ez időben a „szent palást” tisztelői voltak nagyon lábon.
Ezentúl a gróf a vállalat eszközlésének tényezőit sorolja elő:
Legnagyobb tökélyü, sem igen nagy, sem igen kicsi gőzös. Egy vagy két rakhajó áruszállitásra, tán több kisebb komp is, mellybe minden bibelődés nélkül kocsistól, lovastól lehessen járni. Ezeket a gőzös fogná vontatni.
Annyi kiszálló hely és a viz csekélysége miatt annyi benyuló töltés vagy hid (nem dobogók lennének e ezek tulajdonképen?), mennyi kikötési pont szükséges a Balaton-völgy kellő hasznositására. –
Elégséges pénztőke, nemcsak a gőzös, rakhajók, kompok, kiszállók s benyulók kiállitására, de mind azon költségek több évi fedezésére is, habár a gőzös nem keresne semmit, mik a gőzösnek hasznositásától elválhatlanok. –
Czélszerü társasági szabályok, miknek velejek az, hogy a tisztviselők megválasztásában teljes szabadság uralkodjék, ámde más részről a teljes bizodalommal megválasztottak aztán minden kisszerü megszoritás nélkül szabadon foroghassanak. – Végre
Az ősiség czélszerü módositása.
Lássuk ezeknek mindegyike körűl a gróf mondottait. –
40 ló erejü gőzösnek gépei készülnek Londonban, Penn urak gyárában, kiknél derekabb erőművesek mostanság földgömbünkön alig vannak, a hajó teste pedig Budán készűl; s a „Kisfaludy” alkalmasint még ez idén fogja hasitani az agg Balaton hullámait.
A rakhajók és kompok kérdése fontos, mert 40 lónyi gőzös nem szállithat nagyobb mennyiségeket; nagyszabásu hajó pedig mélyebben jár, sokba kerűl stb. – Vontatni azonban „Kisfaludy” is birand 2000 mázsát egyszerre, fel sebességgel, – s igy 250 nap alatt 500,000 mázsát szállithat. –
A kiszállók nem kevésbé igényelik a figyelmet. Nincs boszantóbb valami, mint a kiszállás kellemetlenségei által zaklattatni. A kiszállóknak tehát nem szabad elmaradniok. Csak az a kérdés, ki épitse azokat, a társaság vagy birtokosok, kiknél a gőzös kikötend. – A gróf véleménye az: hogy a birtokosok adják a költséget, a rendezést vigye a társaság. – S ez kétségtelenül a leghelyesebb, legméltányosabb. –
A vállalati pénztőkéből a gőzösre, rakhajókra, kompokra stb alig leszen szükséges több mint 60–70.000 pft. Ha tehát 150,000 pft iratnék alá, a részvényeknek felét sem, sőt egy harmadánál csak kevéssel többet kellene befizetni, a többi tőke tartalék-pénzalapot fogna képezni, melly számos évekre biztositaná az ügy sikerét.
A társasági szabályokban olly tapintat legyen, melly helyesen jelölje ki a vonalat, melly középen fekszik a rend és önkény között.
527Az ősiség módositása azért hozatik fel, mert hasonló Carthagóhoz, mellyet pedig Cátó censuit esse delendam. Ha mint a gróf kivánja, az ősiség czélszerűen módositatnék: fölötte kellemes helyzeteket nyernének nyári lakokra mind azok, kik példaul Budapest hősége – s poraiból menekűlve, nem birnak uradalmakkal, de azért még is szeretnek és akarnak részesűlni, pedig saját telkeiken és saját falaik között, a mezei élet kellemeiben. Ennyiek azok, miket a gróf a balatoni gőzhajózásra vonatkozólag mond. – Egyéb érintéseit a következő számban adandjuk.
Örsy.
