Statistica.
Statistica.
Békés mezőváros idősb gróf Wenkheim József Antal ő méltósága birtoka, fekszik a fehér és fekete Körözs közt, s azok partjain, melly két folyó ben a városban egyesül; van békésen 2175 ház; lakosai száma ez előtt 50 évvel 9 ezer körül volt, azóta beszámitva azokat is, kik a határon szerteeső kerteken és szállásokon laknak 18, közel 19 ezerre szaporodott, melly szaporodásra nem keveset tettek a beköltözések, sokakat édesgetvén ide részint a termékeny határ, részint a sok más helyeknél kedvezőbb urbéri viszonyok. Ezen lakosok közűl 16 ezer helv. hitv. tősgyökeres magyar; a majd 2 ezerre menő róm. catholicusok nagy része tót, – az 1 ezernél valamivel kevesebb óhitüek leginkább oláh eredetüek; mind a tótok, mind az oláhok azonban tökéletesen megmagyarosodtak. – A földes családok száma 876, házas zselléreké 1264, házatlanoké 5–6 száz.
Békés egész határának kiterjedése 65 ezer s nehány száz hold; ebből uradalmi majorság t. i. szántóföld, rét, s a mult évben külön választott legelő, összesen 20 ezer s nehány száz hold; a lakosság elkülönzött birtokában van, ide értve a város területét is, 45,500 hold, melly öszvegből szántóföld 25500, legelő 16600, szőlős és némelly részben veteményes kertek 2100, erdő 400, város területe 800 hold.
A lakosság legelőjének felét, valamint az uradalmi legelőnek s rétnek is nagy részét, az egész határból körülbelől 20 ezer holdat minden tavaszszal árviz borit el; s ebből 5–6 ezer hold egész éven át, mély mocsárt okozó viz alatt szokott maradni. – Szántóföldünk átalános viztől ment, s az ország legtermékenyebb földei közé sorozható; minden évben minden pihentetés nélkül szántatik, vettetik, s egyszeri szántásra rendszerint megad 10 magot; nagyobb részére ugyan már felillenék a trágyázás; de ez embereinknél csak lassan kezd munkába vétetni.*
Nálunk a trágya igaz becsét nem ismerik; miért is azt tőzekkép leginkább tüzelésre használják; holott a tüzifa is olcsó, öle legfölebb 3 pengő forinton kapható. Igy van a dolog a czélszerűbb gazdasági eszközökre nézve is; a régi erdőhátiféle ekével szántunk, mellybe 6 ökör kellene, ha volna; fogas boronát ritka gazda tart, henger az egész Békésen tudtomra csak egy van, az sem paraszt gazdánál, töltögető, kapáló, irtó ekék s atb. ismeretlenek.
669Noha a kilenczed már régóta nem – mint szokás mondani – gazban, hanem nehány évre megállapitott bizonyos mennyiségü szemes gabonában vétetik; szántóföldeink is 1813 óta – nagy részben még a kaszálókkal is – tagositvák; s annálfogva a földmivelő keze abban, hogy mit termeszszen, megkötve nincs: eddigelé mégis leginkább csak buza, árpa, zab és kukoricza termeszteték olly módon, hogy 1/3-át szántóföldünknek buza, 1/3 árpa, zab; 1/3 kukoricza foglalá el; a közelebbi években azonban a bükköny, luczerna, dohány-termesztés is lábra kapott; a repcze-termesztésre eddig gyengén mutatkozott hajlam, jelenleg ugy látszik erősbülni kezd; len a határ lapályosabb részein kisebb nagyobb mennyiségben minden évben termesztetik, valamint kender is házi szükségre s helybeni fogyasztásra elegendő. Méhészettel is, de csak régi módon vessző kasokban foglalkoznak nem kevesen, leginkább a terhesebb kézi munkára tehetetlenek és aggkoruak, s kedvező időjárással 80–100 akó mézet eladnak.
Mennyi gabona (buza, árpa, zab, kukoricza) terem közép számmal évenkint Békésen, s mennyi mehet abból a helybeli fogyasztáson felül kereskedésbe? ennek kiszámitására sem a bevetett föld mennyiségében, melly minden évben változik, sem a földes uri kilenczedben, melly a dohány stb. földtől is gabonában fizettetik, kulcsot találni nem lehet. – Annyi bizonyos, hogy nem kevés gazda van Békésen, ki a mult 1845 évi szük aratás végével 5–6 száz pozsonyi mérő – a felebbi évekről maradt – gabonát adhatott vagy adhatand el, s bátran állithatni, miszerint ugyan csak az emlitett aratás végével annyi gabona volt Békésen, ide számitva az uradalmi magtárakban levőket is, hogy azzal békés, ha magának kell vala elfogyasztania, két évig tökéletesen beérendette. Dohányunk a mult 1845-ben mint a kereskedők állitják 20–24 ezer mázsa termett; leginkább három különböző faj u. m. hosszu széles szinte bibircsós levelü haragos zöld, hosszu széles sima levelü világosabb zöld, és hosszu keskeny levelü, ezt embereink emerikainak (amerikai) nevezik, mind a három faj pipázásra erős, szivar-készitésre alkalmas. Ára ez évben 4–9 pengő forint közt lebegvén, inkább alacsony mint közép számmal – 5 pengő forintjával – véve, 20 ezer mázsától 100 ezer pengő forintra rug. A lentermés mennyiségét, melly szinte minden évben különböző, meghatározni nem lehet. Voltak esztendők, mellyekben az árviz-megfutotta legelő egy része lenvetésre kiosztatván, az ott termett lenmag 12–15 ezer fvt. körül jövedelmezett Békésnek.
Mind ezen termesztésnek azonban kétszereztethetnének, ha a földmivelés eddigi bilincsei lehullván, a földmivelők közt az értelmesség terjedne, nagyobb szorgalom s helyesebb gazdálkodási rendszer fejlődnék ki; egyszersmind jobb közlekedési eszközök s kereskedés jönnének létre.
Szőlős-kerteink tán felesen is vannak, mert mint fölebb emlitém, némelly veteményes táblákkal együtt 2100 holdat tesznek; borunk bőven terem, minden hold szőlő egyre másra 20–25 akót megadván; de átalában véve csekély minőségü s csak helyben fogyasztatik el. – Noha gyümölcsfákkal szőlős-kerteink telisden-teli vannak: nemesitett 670gyümölcsfákat mindazáltal, kivált télieket – kivéve egy két majort s kertet – keveset találhatni; ritka esztendőben is van a gyümölcs-terméshez szerencsénk, hol hideg hol meleg, hol más csapások megfosztván attól bennünket.
Eperfákkal is, és ugyan terepélyekkel, bővölködik városunk, minden ház udvarára bátran lehet számitni legalább egy párt, azonkivül némellyek majorjaikban s tanyáikon nem kis gonddal kezdik azokat nevelni s szaporitni; honnan a selyemtenyésztésnek – bárha a legközelebbi években azoknál, kik nálunk eddig azzal foglalkoztak, csökkent is az iránt a kedv, – ugy látszik van némi jövendője Békésen, főkép ha azon 10 hold földből, melly a legelő szabályozás alkalmával mélt. földesurunk által gyümölcsfa-nemesités tanulására tüzeték ki, nehány hold – mint hisszük – eperfaiskolává fordittatik; egyszersmind népünk a selyembogarakkali bánásra utmutatást, s gubói jó móddal eladhatására biztositást nyerend.
Békés hajdan jó baromtartó hely hirében állott, értetvén ezen főkép a szarvasmarha-tartás; jelenleg azonban egy kissé máskép áll a dolog. Van Békésen körül belül 5 ezer ló, 4 ezer szarvas-harha, 8–10 ezer sertés, 20 ezer juh; de épen ezen 20 ezer juh – melly azonban a lakosság csak 1/10-ének vala tulajdona, – hozzá járulván eddig, mig t. i. a legelő közös volt, a földes uraság részéről egész éven át 8 ezer, usztatáskor, nyiréskor 15–16 ezer, felemészté a nyomás minden hátasabb részét, s oka lőn, hogy lovaink elmacskásodtak, szarvas marháink a vizjárta térekre szoritva, részint mételyben elhullottak, részint olly csigabigákká aljasodtak, millyeket e hires neves alföldön tartanunk szégyen vala.
Azonban Békés jelenleg mezőgazdaság tekintetében nagyszerü fordulat pontján áll. A mult 1845 évben ugyan is egyesség utján, melly már a legfensőbb helyen is helybenhagyatott, legelője a földesuraságétól mint fölebb is érintők, külön választaték, s most már a legelő kiosztása s annálfova a közös legeltetés megszüntetése és az örökváltság iránti egyesség kerültek szőnyegre s vétettek tárgyalás alá; és hisszük, hogy mindkettő ha tán épen ezen évben végbe nem menend is, de messze egyik sem fog haladni. Hisszük mondom, mert egy részről népünkben mindkettő iránt a hajlam s vágy szinte közönséges, s ezen köz-hajlam s vágyszülte mozgalom élén országos tekintélyü férfiu áll; más részről mélt. földesurunktól az örökváltság ügyében, jó szive s nemes lelke csak jót, és minden jót hagy reménylenünk.
Tehát legelő-kiosztás és örökváltság!! – s Békés – főkép miután iskoláink – mint a protestans hirlap olvasói tudni fogják – elég számmal épitve; tanitóink illően dotálva- iskolás gyermekeink a tanitási dij fizetése alól felmentve, s ekkép a népnevelési szükséges előzmények – legnagyobb részben mélt. földesurunk kegyességéből – létesitve vannak, – Békés fel fog virágzani.
Érezzük ugyan mikép ezen minél előbbi felvirágzásra egy példány-gazdaság is, leginkább vetés-forgás és istállózás tekintetéből felette szükséges volna; a honnan ezen eszme magány-körökben meg is penditeték már köztünk, olly formán, hogy az a község 9 telek földe után eső legelői járandóságon, legalább is 180–200 hold földön, részvény utján lenne felállitandó.
671De talán egy kissé el is tértünk czélunktól, térjünk tehát vissza. Békés, noha szép kiterjedésü határa, s kalászdus hantjainál fogva különösen mezőgazdaságra látszik lenne hivatva: mindazáltal nem épen idegenek nálunk sem a mesterségek, sem a kereskedés. Miről majd folytatólag.
