A megsüritett levegőnek mint hajtó erőnek használatáról a bányászatban.
A megsüritett levegőnek mint hajtó erőnek használatáról a bányászatban.
(Triger urnak Arago urhoz irott levele szerint.)
Angol- és Francziaországban darab idő óta számos javaslatok tétettek, a megsüritett vagy öszvenyomott levegőnek mint hajtó erőnek használata iránt; azonban tudtomra ezek közül egy sem jött gyakorlati alkalmazásba, legalább ezen uj hajtó erő hasznos alkalmazása előttem egészen ismeretlen.
Jelentem tehát, hogy már valósággal létezik; s csak nem három hónap óta a Maine-Loire Departement-ben kőszén-bánya mivelésnél az öszvenyomott levegőt mozgató erőnek olly sikerrel használom, mellynél kielégítőbbet alig várhatni.
Ezen vidékben a kőszén, rendszerint igen kemény kő fekvetek közé szorulva jön elő, mellynek hajlitási szeglete 35–40°, minél fogva legolcsóbb bányamivelésnek a vöglyelést (exploitation en valleé) találtam, azaz: ollyan aknákkal, mellyek erek formájára hajlanak egymáshoz. Mivel azonban bányáim épen a Loire alatt fekszenek, aknáimat fel nem nyithatom, sőt vélök a folyam vizszinéig sem közelithetek 100 meter távolságon tul.
Már ezen körülmények gőzmüvet nem lehetett alkalmazni, lógép (Pferdegöpel) pedig igen sok alkalmatlansággal járna. Hogy tehát mozgató erőre tehessek szert, kénytelen voltam az öszvenyomott levegőhöz folyamodni, mellynél a helyzeti s egyéb körülményekhez képest alig tehettem volna szándékom kivitelére valami jobbat.
Készületem áll:
1) Egy 18–20 lóerejü gőzgépből, melly bányászatomban már régóta használatban volt.
2) Egy másik 10–12 lóerejü gépből, melly épen ugy van szerkesztve mint a gőzgépek, hanem öszvenyomott levegő által hajtatik, mellyet az előbbeni gőzgép készit. Ezen másik gép a bánya belsejében van, 100 meterre alább a Loire tükrénél, s egy akna torkolatában, mellynek hajlitása 90 meter mélységre nyulik alá. Ezen gép arra szolgál, hogy általa a hajlitott akna egész mentében egy vasuton 6 hectoliter tartalmu (hectoliter = 142 itcze) szekerkék tartanak mozgásban. Ezeknek segitségével egyetlen egy aknán 24 óra alatt 1000–1100 hectoliter kőszenet, könnyü és olcsószerrel hozathatok fel bányáimból napvilágra.
689Meg kell jegyzenem, hogy adott körülményeimhez képest kettős czélt kellett elérnem. Egyik legfőbbik volt az üregek szellőztetése; másik a szellőztetés közben kifejlett, s csak nem egészen veszendőbe menő levegőnek, a kőszén kiemelésére, használata. Mindkettőt könnyen elértem az által, hogy elsőben mindazon levegőt, melly a szoritott levegő kieresztő csővein kimenekült, az épülőben levő falak között eloszlattam. Továbbá azon pillanatokat, mellyekben a gép nyugodalomban találtatik, arra használom, hogy mindenüve, a hová szorítás nélkül levegőt nem lehetne bevinni, levegőt vezessek be.
A mi a szoritott levegőnek erőműhatásáról tett észrevételeimet illeti, egy értelemben vagyok Poncelet urral, hogy az mind a vezető csővekben, mind a gépekben a folyó testekhez hasonló viszonyokban áll, s megvallom, hogy az általam használt gépről nem tudok tisztább fogalmat adni, mintha egy vizoszlopgéphez hasonlitom, mellynek tartánya (reservir) 350 meternyi távolságra van.
Záradékul átalánosan megjegyzem:
1) Hogy gyakorlatban mindig igen nehéz leend eléggé nagy tartányokra szert tenni, mellyek által a szoritott levegő mint hajtó erő haszonnal alkalmaztassék: hogy az ezen tartányoknak adandó tértartalom iránt még senki sem tett vizsgálatokat, a ki mind a gyakorlati mind a szemléleti tudományokban egyiránt járatos lett volna, és végezetre, ezen tértartalom a mi gőzgépeinknél átalánosan felvétetni szokott tértartalommal teljességgel öszve nem hasonlitható.
2) Hiba volna azt gondolni, hogy mivel a szoritott levegő mindig más hajtó erő működése által készittetik, innét azt a következtetést kellene huznunk, mintha olcsószerü hajtó erőt nem szolgáltathatna. Készületem ellenkezőt bizonyit; mivel 25 hektoliter kőszénnel 24 óra alatt (a mennyi 1000 meter mélységből, 1000 hektoliter kőszén kiemelésére a gőzerő közvetlen használata mellett átalában megkivántatik) a szoritott levegő használatával ugyan azon foganatot érem el, és még következő hasznokat: 1) A fekveteken keresztülmenő folyosókra nincsen szükségem, a mindig sok költségbe kerül; 2) Egész bányámat szellőztetem, s az ollyan helyekre is, hova szoritás nélkül másképen lehetetlen volna, levegőt vezethetek.
Sajnálva jegyzem meg ez uttal, hogy kormányunk, a kegyed (t. i. Arago) előterjesztései iránt, miképen lehetne szoritott levegőt a hajók megnentésére használni még mindeddig siket maradt. Az ajánlott módszer nekem olly könnyünek s hasznosnak látszik, miszerint meg vagyok győzettetve felőle, hogy mig Francziaországban tanakodunk, az alatt Anglia s Amerika ezen ötletet a maga hasznára fogja forditani, hajóinak az elsüllyedéstől megmentésire. Szomoru látvány, midőn minden lépten nyomon tapasztaljuk, hogy legjobb eszméinknek elsőben a külföld elismerésében kell részesülniök, mielőtt itthon alkalmazásba jönnének.
–y.
