Statistica.
Statistica.
Vannak Békésen következő czéhek:
| Csizmadia czéh, | 106 mster 36 legény 37 inas |
| Stzűcs | 45 mester 7 legény 8 inas |
| Ács és molnár egyesült czéh | 45 mester 9 legény 7 inas |
| Kovács és kerékgyártó | 42 meser 10 legény 30 inas |
| Magyar timár | 23 mester 4 legény 2 inas |
| Takács | 15 mester 6 legény 3 inas |
Czéh nélkül vannak; de közülök némellyek a gyulai vagy más czéhekhez tartoznak: asztalos 25 (ezek czéhe kieszközlése már munkába vétetett) lakatos 7; férjfi szabó 10; női szabó 3; női pipere-készitő 2; szűrszabó 5; bodnár 15; szijjártó 5; nyerges 1; festő 1; esztergályos 12; kalapos 10; gombkötő 3; fésüs 3; szitás 1; kötélverő 5; aranymives 1; rézmives 1; bádogos 1; szappanos s gyertyaöntő 1; zsemlyés 1; pereczes 2; korsós 10; téglamester 2; vannak még halászok s halszáritók is nehányan.
Némelly mesterembereink mint a csizmadiák, szücsök, asztalosok, szőrszabók, kalaposok, szijgyártók, rézmives, szitás stb. nem csak a helybeli kellékeket fedezik készitményeikkel, hanem a közeleső vásárokat is, mint a szalontait, sarkadit, gyulait, csabait, gyomait, túrit, szarvasit megkeresik; de leginkább figyelmet érdemelnek nálunk a bodnárok, az olajütés, a kerekes rokka- és enyvkészités.
Bodnáraink évenkint 8–9 ezer akóra való hordót készitenek, s a mellett hogy helyben sokat eladnak vidékieknek, nem csak a fölebb emlitett vásárokra, hanem Szentes, Csongrád, Kecskemétre is eljárnak hordaikkal. Az olajütés tudtomra az alföldön egy mezővárosban sem üzetik olly nagyban, mint Békésen. Van 10 olajmalom, s azok közt különösen egynek tulajdona – különben egyszerü s igénytelen ember – évenkint 800 mázsa repcze- s lenmagolajat üttet, minden évben forgásban hoz Békésen s vidékén 60–70 ezer vftot, egész éven át 12–15 szegény családnak – ide nem értve rendes cselédeit – munkát s kenyeret ad; – s jelenleg épen nagyobbszerü olajmalom felállitásán dolgozik. – Esztergályosaink, kik mivel csaknem kizárólag kerekes rokka-készitéssel foglalkoznak, rokkásoknak neveztetnek, évenkint 2500–3000 rokkát készitnek, s ellátják vele vidékünket, sőt Váradon, Debreczenben s Aradon is rokkáik szép kelendőségre kaptak. – Enyvet csak egy család készit, de évenkint 60–70 mázsát, s azt helyben, Szegeden, Temesváron adja el.
Mi a kereskedést illeti: Békésen három országos vásár esik, tavasz, nyár, ősz kezdetén. Ugy nevezett belső vásárunknál, mellyre a körülbelől lakó kereskedőkön s mesterembereken kivűl, debreczeni csizmadiák nagy számmal s nehány felső vidéki tótok s pesti kereskedők is megjelennek, jelentékenyebb a külső vagy is baromvásárunk; de mennyi szarvas-marha, ló, sertés szokott vásárunkon lenni, mivel erről sehol jegyző könyv nem viteti, minden utánajárásommal sem tudhatám meg; nem nagyitom azonban a dolgot, ha a részint kövér, részint és sokkal nagyobb részben soványszarvas-marha számát 4 ezerre; a lovakét, mellyek közt Erdélyből vagy Erdély felől hajtott egy két csapat is szokott 694lenni 1500–2000-re, a sertésekét 3000-re teszem. Szinte emlitést érdemlő czikk vásárunkon, az erdőháti faszerszámok is, u. m. talicskák, szántótaligák, ekék, jármok tövis-boronák, stb. mellyekkel az ugy nevezett mezőségeiek is nagy részben itt látják el magokat.
Hetivásárainkban, mellyek szombaton tartatnak, többnyire konyhára valók, sertések, csizmák s nehány tótok által gyolcs és karton árultatnak.
Helyben vannak következő kereskedőink ruhakelmékkel – s nagy részben honiakkal kereskedők – rakott bolttal 3, vasárosok és füszeresek 3, üveges 2, – csupán füszeresek 2. –
Némi fakereskedésünk is van; a Fekete-Körösön ugyan is felülről, a Békéstől 2 mértföldre eső Sarkadon tul kezdődő erdőhátról kemény – részint tüzi, részint épületfák; az egyesült két folyamon pedig alulról, Szolnokból a Tiszán lejött. – K. Ladányból a Sebes-Körösön lehozott fenyők szállitatnak ide, s a vidék is épületi s tüzifa szükségeit némi kis részben innen fedezi; sőt keményfát a Kunságra is kezdenek tőlünk hordani, idővel ha a két Körözs szabályozva, s a Sebes-Körösről határunkba vezetett csatorna tökéletességre hajtva leend: fakereskedésünk virágzásra juthatand.
Felesleges gabonáinkra leginkább helyre jönnek a vevők Várad tájékáról s Debreczenből, sokat beszednek fentebb emlitett helybeli kereskedőink is, (kik szinte dohánynyal, gyapjuval, olajjal, lenmaggal is kereskednek) szállitnak azonban némelly részt gabonáinkból magok is termesztőink Gyulára, Debreczenbe, Váradra, s igen ritkán Pestre is.
Gyapjunkat, dohányunkat, mézünket helyben szoktunk eladni leginkbáb izraelita kereskedőknek, ürüinket cseheknek valamint a hal is, melly évenként 1500, 2 ezer mázsa fogatik a békési vizekben, a helybeli fogyasztáson felül, részint ugy a mint kifogatik, részint felhasitva s megszáritva, helyben adatik el, főkép Arad megyei szatócsoknak.
A napszám Békésen, noha mint fölebb emlitém 1264 házas és 5–6 száz házatlan zsellér család van, nem olcsó; nyári szorgos munka idején 24–30kr. pengőben, minek oka a közel eső nagy pusztaságok, mellyek sok kezet foglalkodtatnak.
Mi népünk szorgalmát illeti, noha némi keleti henyeségre látszik mutatni, hogy némelly fiatal, s bármi munkát meggyőző erőteljes férfiaink egész nyáron át a két Körös hidjánál a hüvösön pókászgatnak (póknak nevezik nálunk az ollyan hálót, mellyel hosszu rudra kifeszitve egy ember csónakban ülve kényelmesen halászhat) átalában mindazáltal népünket dologtalansággal s tunyasággal vádolni nem lehet, mert nyáron át, nem csak a határban, hanem mint érintém, a közel eső pusztákon is keresve is keresik a munkát; ősszel, tavasszal oda sietnek, hol pénzért csatornát ásatnak, gátakat töltetnek; télen az erdő és nádvágó rét foglalják el őket, vagy ha az idő mint a jelen évi is ezen munkákra nem alkalmas, némellyek és nem kevesen guzsaly mellé ülni sem szégyenlenek.
Gyáraink nincsenek* azonban ha az örökváltság bekövetkeztével – mit adjon isten minél elébb! – a szabadság 695érzete népünk keblét magasztosb vállalatokra heviti, ha a Tiszavölgy szabályozása két Körösünkre is kiterjed, mit az e végre mélt. főispánunk elnöklete alatt megyénk jelesbjeiből alakult társulat hinnünk jogosit: akkor Békésen, hol fa, viz, kézerő, olcsó élelem s más a gyáraknál szükséges anyagok nem hiányzanak, a gyárak hihetően nem maradnak ki.
Mélt. földes urunk a mult évben épittetett porosz mester által egy nagyszerü szélmalmot, s az jelenleg már forogni kezd.
Gyári szükségeinket fedezzük részint a helybeli kereskedők boltjaiból, részint a helybeni s gyulai országos vásárokról.
A férfiak viselete leginkább juhbőr és szűr; posztó mellénye nem mindeniknek, posztó ujassa kevésnek, nadrága még kevesebbnek van, kivevén a mesterembereket. – Az asszonyoké kárton, némellyeknek posztó felöltőjök van, a selyemkendők közönségesek.
E.
A nemzeti képcsarnok ügyében. Ő csász. kir. fensége István főherczeg s Csehország kormányzója a nemzeti képcsarnok érdekében nmtgu Székhelyi Majláth György országbiró ő excellentiájához, mint az emlitett képcsarnokot alakitó egyesület főpártolójához következő nagy becsű magyar leiratot méltóztaték közelebbi napokban bocsátani, mellynek figyelmes olvasását vajha honosink közűl senki se mulasztaná el, hogy igy valamennyin egy szivvel lélekkel örvendezve büszkélkedhessünk, midőn kedves hazánkfijának nevezhetjük ő fenségét, ki valamint eddig is mindenkor, ugy e jelen levélben is olly szivemelő s magasztos kifejezéssel tanusitja a leggyengédebb fiúi szeretetet és egyszersmind forrón tisztelt szülő földje iránti nagyszerű lelkesedését. – „Nagyméltóságú stb. A legtisztább örömérzést támasztá keblemben Nagyméltóságod, mint a József nádor nemzeti képcsarnokát alakitó egyesület pártfogójának, s az egyesület több jeles tagjainak mult Szent-György hó 1-ső napjáról hozzám intézett becses levele, mellyben emlitett képcsarnok felállitására lett egyesülésükről értesitvén, ezen czél eszközlésébeni részvételre engemet is felszólitnak. – Ha valakinek, nekem akár mint fiúnak, – melly nevezetben méltán éltem legfőbb boldogságát találom fel, akár mint ollyannak, ki e honban több éveket töltvén, mind a gyönge kor édes örömiben, mind az élet komolyabb részéhez megkivántató ismeretek megszerzésében leginkább itt részesültem, bizonyosan legtöbb okom van, egy illy közhasznú s a művészet egyik legjelesb ágának e nemzetnél is minél inkább meghonositására czélzó intézet létrejöttén szivem mélyéből örvendeni, melly őszinte örvendezésemet növeli annak tudása, hogy e szép czélt olly férfiak támogatják, kiknek tekintélye, hazafiui lelkülete, s erélyes buzgósága a kedvező eredményről már előre kezeskednek. – Fogadják mind Nagyméltóságod, mind a tisztelt egyesület többi tagjai legszivesb köszönetemet becses bizalmukért, mellyel alkalmat nyujtottak, hogy ezen előttem olly sok tekintetből érdekes intézet létrehozásánál – mellyre 150 pengő forintokat a legjelesebb készséggel ide zárok – a tisztelt egyesület, ugy többek által mutatott készségben én is részesüljek; fogadják azon őszinte ohajtást: hogy nemes törekvésüket, annak boldogitó édes érzése mellett egyszersmind a legdusabb siker jutalmazza. Egyébiránt állandó, igaz és megkülönböztetett 696hajlandósággal maradok Nagyméltóságodnak Budán, Pünkösdhó 7-én 1846. legszivesb jóakarója István m. k.”
(Beküldetett.)
Közli Mátray Gábor
egyesületi titoknok.
Az egyesületi hitelesség ügyében. A nemzeti képcsarnokot alakitó egyesület választmánya tisztelettel felszólitatik, mondaná ki firmáját valamelly hivatalos jelentésében határozottan. Mert egy helyt igy olvasni: Nemzeti képcsarnok-egyesület. Máshol: József Nádor képcsarnoka. Ismét máshol: Nemzeti képcsarnok. Legujabban pedig a pozsonyi ujságban (54 sz.) Nádor National-Bildergallerie. Magán pedig az egyesület alapszabály-könyvecskéjén ez áll: Nemzeti képcsarnokot alakító egyesület. – A firma határozatlansága igen sok az egyesület körén kivűl elkövettetni szokott, de mindig az egyesületnek ártalmas visszaélésekre nyit ajtót. Azért gondolom e jó szándékú kérésemet senki roszra nem magyarázza.
horváth.
Az iparműtár ügyében. Tudósitás és kérelem Alulirt tavasz folytában gyakrabban kénytelenittetvén Pestről időnkint eltávozni, tisztelettel szólitok fel mindenkit, a kit illet, hogy a kiknek velem az iparegyesületi Iparműtárt illegőleg valami közleni, tőlem kivánni, vagy nekem küldeni valójok volna; legyen hogy iparműtári alapitvány-jegyek kivántatnának, vagy ezeknek ára küldhetnék be, avvagy áru-rendelmények tétetnének: méltóztassanak Nagy József kereskedő urhoz, mint az iparműtár igazgatójához (Pest, városháztér, és kigyó-utcza szöglet a „zöld fához” czimezett honi szövet-kereskedésbe) fordulni, ki a pénzeknek nyugtavány melletti átvételére, alapitványjegyek kiszolgáltatására s rendelmények teljesitésére meg van bizva. Költ Pesten majus 15-kén 1846. Kossuth Lajos ipar- s védegyleti igazgató, mint az iparműtári bizottmány elnöke.
Piaczi mozgalom. Máj. 12-ki hetivásárban a piaczi ár köv. állt. Tiszta buza pesti mérője 9–11 ft, gabona p. m. 7 ft, 30 kr, árpa p. m. 5–5 ft. 15 kr, zab pesti m. 4–4 ft. 18 kr, köleskása p. m. 12 ft. 30 kr, tengeri p. m. 6 ft.
Máj. 15-kén tisztabuza p. m. 9–11 ft. 15 kr, kétszeres p. m. 8–8 ft. 30 kr, gabona 7–7 ft. 15 kr, árpa p. m. 4 ft. 45 kr.–5 ft. 12 kr, zab p. m. 4–4 ft. 12 kr, kölekása 10 ft 48 kr.–12 ft, tengeri p. m. 5 ft. 15 kr.–5 ft. 48 kr, mind váltóban.
