Nézzünk szét.
Nézzünk szét.
Az iparos érdem is dicsőitetik már. Francziaországban Althen Jánosnak Avignon városa emlékoszlopot állít. Ő volt, ki hazájába bevitte a buzér termesztését, melly most az országnak 25,000,000 frankot hajt évenkint. – Ugyan hajthat e az ipecachuanna ennyi hasznot? Ha igen, ugy a B. P. H. némelly urainak szinte lehetend örökitő emléket állitani. Vagy tán nem is kell már? – Aztán találkoznának e városok hazánkban, mellyek a devalvatorok születését magoknak igényelnék mint ez Columbus és Virgil tekintetében történik?
Alig hihető. Az ,Allgemeines Anzeige-Blatt’-ban R. ur azt állitja, hogy a B. P. H. midőn a magyar műipar és kereskedés emeltyűiről szólott, ezek közé számitotta a következőt is: „vasutak, habár csak nehéz áldozatokkal volnának is megépithetők.” Ez annyira bölcs, korszerü nézet, miszerint alig hihető, hogy az idézett forrásban csakugyan föltalálható. R. urnak nagyon kell szeretnie a B. P. Hiradót, hogy illyeket fog rá.
Vukovár-fiumei vállalat vagy Száva-Kulpa-szabályozás? Graetzban is elismerik a vasut elsőbbségét. Az ,Allmeines Anzeige-Blatt’ megvallja: mikint a vasuton a szállitás gyorsabb leszen; mikint a száva-kulpai hajózás alacson vizállásnál, vagy téli fagyok mellett meg fog akadályoztatni. – Egyéb előnyöket is bevallhatni, mert hiszen a biztosság s a jutányosság szinte nem tagadhatók. – Ellenben azt állitja az idézett lap, miképen a Szávát és Kulpát hamarább és olcsóbban lehet szabályozni, mint a vasutat megépiteni. – A Hetilapban e nézet, ugy hisszük meg van czáfolva. De ám legyen ugy, mint mondatik, nem mondá-e a B. P. H. is, a német ref. szerint: mikint a vasut ohajtandó emeltyűje a kereskedésnek: „wenn sie auch nur mit schweren Opfern erzielt werden könnte!”
A közlekedés rendeződése. A mint pozsony-nagyszombati vasut megnyitása megigértetett, Streihammer József nyitrai fogadós azonnal kihirdette, hogy gyorskocsizást rendezend naponkint Nagy-Szombattól Nyitráig, innen pedig minden kedden Selmeczig. Igy rendeződik az utazás és szállitás lehetsége, gyorsasága és kényelme ott, hol a közlekedésnek egy ütere támad. – Vukovártól Fiumeig azonban kivétel fog e történni némelly oeconomistáink kedveért? Maj bizony!
A pesti műkedvelő társaságról, kissé tulzó méltánylással teszen jelentést a zágrábi Luna. Érdemes leszen ezt magyarul is tudatni – tréfaul. És minthogy nem reméljük, hogy X. ur az egyesületi mozgalmak rovatába azt fölvegye: tehát im adandjuk. „Ez egyesület a folyó hónapban (májusról van szó) már több sikerült előadásokat tartott a nemzeti szinházban – déli időben. – Ugyan éber figyelemmel kisérik zágrábban a magyar egyesületek eszközléseit. Dicsérjük eszöket! – Vagy hamiskodni akartak avval a – déli idővel! Ez esetben bizonyosan délután támadt, bennök a witz. Mert a szerémi hegyekben nem is terem ám a víz.
Uzsora. Poroszországban egy a mult századból átmaradott zálog-szabályzatnál fogva, 16%-et szabad a magány-zálogház-intézeteknek venni az első 6 hónapra. A zsidóság, melly e törvényes uzsorára készen vállalkozik, csak 6 hónapra kölcsönöz, és igy folyvást 16%-et szedhet, s előre vonja le kamatait, s igy történik, hogy ha a betevő, egy két nap mulva visszaveszi zálogát: kamata, illy rövid idő alatt, 500%-et is meghalad. – Mi csoda, ha a kölcsön intézetek illy vérszivólag vannak rendezve: ott a pauperizmus, proletariatus hatalmasan terjednek? És ez nálunk is igy van, bár nem törvényesen, de tényleg igen. Azért ohajtnók: volnának hatósági körből fennálló, de olcsó kölcsönházaink.
791A rigati kikötő elfövényesedett, beiszapult. Ez által száznál több hajó akadályoztaték a kikötőbe juthatni, s ezért több gyászlobogóval távozott is el. A kereskedőség nagyon károsodik. De az orosz kormány sietett a baj elháritása iránt intézkedni, mert itt birodalmának érdekei ugy kivánták, mig a szulinai torkolatot zátonyulni engedi, mert birodalmának érdekei a dunai forgalmat élénknek lenni nem kivánják. Az adriai tengeren pedig mig Triest óriásilag emelkedik, sőt emeltetik: Fiuménak nincs kikötője, s bár legujabban ki mondatott, hogy leendjen, nem tétetik semmi, hogy legyen.
Uj műmalom. Károlvároson május utolsó napjaiban kezdtek egy malmot átalakitani, ugy nevezett ,angol-amerikai műmalommá.’ A vállalkozó Saviuscheg András, karaioli jószágbirtokos. Vállalata bizonyosan ujabb jelensége azon már közzé váló meggyőződésnek, hogy gabnaüzletünket liszt-ipar élénkitheti vasuttalan körülményinkben leginkább.
Raktár-egylet. A prágai iparegyesületnek egyik szakosztálya alapszabályokkal foglalkodik egy részvényes társaság megalakitásához, melly a prágai asztalosok műveit fogja a közforgalomnak átadni. Nálunk már több városban állanak illy raktárak, s igen jó sikerrel. Hasonló hivatása van az Iparműtárnak, melly az Iparegyesület által tervezve már megis nyittatott.
Védegylet mellett. Schachovszky Ferencz szebeni keztyűs már ott is, hol eddig a védegyleti törekvések ellen polemiák harczoltanak, meri hirdetni, hogy ő keztyűit honi bőrökből késziti. – Mi szivesen üdvözöljük őt, – augustusi iparműkiállitásunkra is elvárjuk: de nagyon sajnálnók, ha külföldieskedő földijei között merészségeért meglakolna.
Örsy.
