Egy szó a mértékletességi ügyben a B. P. H.-nak.
Egy szó a mértékletességi ügyben a B. P. H.-nak.
Azon kellemetes édességü öntudatnak, és belnyugalomnak kiirhatatlan becse, melly a mértékletességi egyletek alapitásán törekvő emberbarátnak érzetét ápolja, valóban semmi dicséretre, semmi ujságlapi felmagasztaltatásra nem szorult. Azért habár itt ott felvillannak is e nagy fontosságu terv létrehozatalaért forrón sohajtozó szivek szikráiból származott erősebb szózatok, azok nem dicsőség és magasztalás mindenkor gyanus vágyából, hanem csak azért történnek, hogy e szent ügy baráti nehéz és göröngyös ösvényeiken lelkesitsenek, azok pedig, kik e részben meggyőződni nem akarnak, kellő felvilágositást nyerjenek. És valamint az igaz ügy magasabb tekintélytől fényt, és erősebb állást nem nyerhet, ugy igen tévedne, ki a pálinkaróli átalános lemondás 1164elvének létrehozatala eszméjét csak egy zsinat fiatalinak, és nem több aggkoru, mélyen belátó bölcs embereknek tulajdonitaná. De nem is lehet állitani, hogy a csik-somlyai öreg székely eszmélkedése megczáfolta légyen a „Mult és Jelenben” előhozott mértékletességi hyperbolákat „ha visszaemlékezünk, hogy 1385-ik évig, midőn t. i. Albukazis török Arabiában buzából a pálinkát kicsalta, mellyel az olaszok először 1562-ben gyógyszertári kereskedést üztek, ezek után pedig 1570-ben a selmeczi és körmöczi bányászok, és később 1581-ben az angol katonák kis adagban a német alföldi háboruban éltek, – a székelyek minden pálinka nélkül tőkét döjtettek és dojszkát fürészeltek. Ha az erdélyi szemle alkotója szerencsés lehetne Baird ujyorki mért. egylet alapitónak franczia nyelven kiadott, ezen czim alatti munkáját „Histoire de sociétés de temperance des Etats-unis d’ Amerique, avec quelques details sur celles de 1’ Angleterre, de la Suede, et d’ autrescontrées. Dedie a la societré de temperance, d’ Amiens per R. Baird. Paris 1836” olvashatni, akkor minden bizonnyal, a pálinka tökéletes kizárása mellett tett papolást kicsapongásnak nem nevezné, és ha absolute nem ártalmas szokás a pálinkávali élés, mellyből bővebb adag az az embert megöli, melly még 1751-ben a gyógyszertárban mérgek közt tartatott, miért tilos a kéksavany habár felhigitott nyilvános árulása, mellyből szinte feleresztett állapotban csak nagyobb adag árthat, valóban méreg, tehát a borlél, ollyan t. i. mint a sósavasrágó higag (mercurius sublimatus corrosivus) férjany (arsenicum), maszlagos natragulya (atropa helladonna), mákony (opium), maszlaigos redősrom, sisakvirág (aconitum ) stb, melylyekből kis adagot is bevenni, vagy árulni tilos, habár azoknak erejük is igen relativ, mert a török két nehezék mákonyt elbir, minek huszadrésze, a széditők iránt fogékony magyart megölné; erős léles italokhoz szokott kozákok a fojtósavat (acidum nitricum) megisszák, sőt vannak példák, hogy a még életmütelenekre nézve is kártékonyan ható férjanyt, nagy adagban elbirták, látszatra egészségök kára nélkül, mind a mellett még is ki állithatja, hogy a mákony, fojtósavany és férjany nem méreg, hasonlóképen a borlél is valóságos méreg, habár az embert nem nyomban fosztja is meg életétől, igy tehát ennek gyökeres és tökéletes kiirtása mellett szót nem emelni annyit tenne, mint az elismért tévedésben tovább is maradni, és tudatlan embertársainkat – kik ettől sápadtak, tompa eszűek, gyengék és kedvetlenek, lelkisméret nélkül tovább is, ezen lassu méreggel étetni akarni. Ez az oka, hogy sok anya és dajka csecsemőjét lecsillapitandó szoptatás előtt borlélt hörpöl, a csecsemő lecsendesedik, elalszik, de nem a természet frisitő, hanem a részegség elkábult álmát alussza, és igy az anyatejjel szivja be a hajlandóságot, melly egykor vesztét okozza. Hogy pedig mérsékletről van szó, midőn inkább a gyökeres kiirtásról szólni kellene, oka: mert más szeszes, de egyszersmind tápláló italoknak mértékletes használatát, a pálinkának pedig mint méregnek – azért nem táplálhatónak – egészleni kizárását az amerikai mértékletesség alapszabályai igénylik, hol a nemzet ezen vademberekként bolonditó viznek kártékony használata által 30 év alatt többet veszitett, mint az egész status értékének összege, mert ugyanis 1828-ban 72 millió veder költ el, e szerént ide értvén a gyermek és asszonyokat, minden lakosra 4 veder 1165jutott ezen évben, 3 millió elázó ismeretes korhely találtatott, 30,000 pedig a részegség miatt halt el, az átalános itali kiadás 94,495,000 tallérra, azon károkon kivül, mellyek hajótörés, égés, betegség, szóval minden részegitő italok által eredtek, ment fel, és igy 30 év alatt rendesen kamatozva 313,740,778 tallérral, földet, házakat, nádasokat, rabszolgákat stb., ide értvén, többre rugott az egyesült statusok értéke összegénél. Ha tehát ott lehetett segiteni a részegség veszedelmes hatásán, mennyivel könnyebben sikerülhet ez nálunk, ha bár a fogyasztási mennyiséget csak a szomoru eredményből tudhatjuk is. Amerikában az 1813-ki év volt a pálinkaital forduló pontja, midőn Massachutban legelső mértékletességi egyesület alakult, 1828ig csak időre és adagra szoritott egyletek minden siker nélkül tengtek, és csak annak leforgása után, az igaz emberbarátok 15 évi fáradságukat hasztalannak találván ezentul 1835-ig és mai napig a szeszitalok végképeni szárnüzése által 19 millióból 15 milliomot e társulatok tagjaivá lettek, kik a következő ünnepélyes fogadás szoros megtartására kötelezék magokat:
„Mi alólirtak tökéletesen meg levén arról győződve, hogy a szeszitalok nemcsak szükségtelenek, sőt károsak és veszedelmesek az emberi, polgári, vallási és társasági érdekeknek, kötelezzük magunkat arra: hogy azokkal többé nem élünk, azokat többé nem árultatjuk, barátainknak, cselédeinknek, szolgáinknak stb. nem adunk, szóval mindent elkövetünk, hogy a szeszitalokkali élés polgártársaink között tökéletesen megszünjék.” – Igy tehát ha ohajtunk ollyan lánczhidat, mert hasznos, millyen Amerikában van, miért ne lehetne, sőt kellene honunkba szórul szóra átszivárogtatni, annyi milliókat boldogitó fogadási modort; annyival is inkább, mert nincs okunk az ünnepélyes fogadás történhető megszegése által erkölcsi érzetünk megsértésén annyira félelmesen előre feljajdulni, midőn a házasági egyszersmind szentségi eskü megtörésén fájdalom olly ritkán indulunk meg!
Ebbeli józansági szövetségek életétől honunkban is, a megtért Amerika példájára remélhető, és mintegy az emberiség közjava előmozditásának tekintetéből alaposan igényelhető: hogy hazánk valódi jobbletének tettleges előmozditói egyetemben vállat vetve, ezen roppant mirigy ellen hadra szállandnak, és mind a budai alagut, mind a Tisza szabályozása melletti átvágások, csatornák, ugy a tervbe vett vasuti vonalak létrehozatalánál, a mértékletességi egylet tagjainak – kikben többkezességre számolhatni – munkabeli elsőbbséget adandnak, és honunk gőzösein a szeszszeli élést bölcsességük szerint korlátozandják, miután az amerikai tenger öbleit is jelenleg 500 gőzhajónál több, minden borlél nélkül szerencsésen barázdálja, hol 1832-diktől minden csatorna és vasut, jelesen Bostonban, Lichtfielden, Uj-Yorkon, Philadelphiában, Baltimoréban, Oneidaban és Washingtonban, minden pálinka nélkül készült, de az Eufrates alatti 625’ hosszu, 15’ széles és 12’ magas, századokkal daczoló alagut is a nélkül létesült. Ezzel tartoztunk ideiglenesen a B. P. H. 434. számának.
X+Y.
