Dohánytermesztés Cuba szigetén.
Dohánytermesztés Cuba szigetén.
Legjobb dohánytermő hely e szigeten Vuelta Abajó, továbbá Havannától kezdve a szigetnek egész nyugoti része, szorosabb értelemben pedig Havannától huszórányira csak egy 20 órányi (leguas) négyszeg kerület. – Ott találhatnak a leghiresebb növények, a legjobbak a folyó lapályain; a nagyobbuló szükségekben pedig minden arra alkalmas földet használnak. Hogy a szükség a termést felülmulja az az oka, mivel csak a nagyobb gyárak képesek Vuelta Abajóból magukat ellátni; ezek, hogy hiröket fentarthassák, az ültetvényesekkel szoros ismeretségben vannak; ugy hogy az idegen kereskedőknek lehetetlen Guelta Abajóból dohányt kapni, ha csak a legroszabbal meg nem elégszenek. Az utolsó évekbeni termés 120,000 tánkra (ball) megyen, minden tánkot 120–140 fonttal számitva. 1844. a termés minémüségére s mennyiségére nézve nagyon rosz volt, az idén (1845) még rosszabb lesz. Rendszerint martiusban viszik vásárra s a vevők egyátalában veszik meg egyre másra különbség nélkül; gyárosok ellenben a dohány levelek nagysága s jósága szerint öt osztályra szakasztják, mellyek közül az elsőből a legjobb s legerősebb szivar lesz, az utolsó pedig csak tölteléknek használtatik. A sziget közepén s délkeleti partjain termő dohány kevesebb részre osztatik s nem is olly jó.
Az egész szigeti termés évenkint négyszáz ezer tánk, mellynek ára 7–8 millióra megyen, s a dohánytermesztéssel mintegy 60–70,000 ember foglalkozik; azonban a nagy dohányültetvények ritkák s 60–70 négernél nincs több bennek.
Cubában naponkint 5 millió szivart fogasztanak el, mellyből kicsinyre nagyra 5 darab szivar esik; évenkint tehát 1825 millió szivart, mellyre 228,125 tánk dohány megyen fel. E temérdek mennyiség összehasonlitva a termesztéssel s kivitellel nem hihetetlen, s mutatja a nagy szivarfogyasztást, mellyben kor- s nemkülönbség nélkül minden részesül. Vannak férfiak Havannában, kik 35–40 szivart füstölnek el naponkint.
A kivitel mintegy 100,000 tánk és 200 millió szivar, mellyből mintgy 160 millió szivar, 15,000 tánk dohány Vuelta Abajoba vitetik. Ezenkivül még sokat csempésznek is, s igy a fenemlitett szám Cubában alkalmasint kitelik. Az ültetvényesek a dohányt, miután megszáradt, ollyan vizzel, mellyben dohányt áztattak befecskendezik, azután 1507összepakolják s vásárra viszik. A gyárosok, hol csak lehet mindenkor két éves dohányból dolgoznak, s mikor felseritgetik a dohány levélét csak kevéssé nyirkitják meg, innen azt lehetne gondolni, hogy a havannai dohányból külföldön készitett szivarok a valódi havannai szivarokkal tökéletesen felérhetnek, mint főként a szivargyárosok állitják; valóban a Havannában s külföldön készült szivarok iránti előitélet olly nagy, hogy a pályázás a kettő közt igen kétesnek tetszik. Hibás vélemény, hogy a különböző szinezetet a páczolás okozná; a barnákat csak a spanyolok szivják, mit valóban más senki nem használhat. Árok mintegy következendő: az ugy nevezett közönségesnek ezere 10–15 dollár, de van olcsóbb is; a különös szinü szép s jól készült dohányokból való 20–22 dollár, a „király-szivar”, mi a legjobb dohányból való, s a kereskedésben a legbecsesebb, 26–30 dollár; árok azonban felmegyen 60–80 dollára is, sőt annyira is, ki hogy fizetni akarja; igen szép, néha aranyozott szélü ládácskákban tartatnak. A hires gyárok önkény szerint nevelik az árát. Megemlitendők az ugy nevezett vegerosok „parasztok”, miket az ültetvényeken készitnek s többnyire csak a gyárosoknak ajándékoztatnak. Hajdan meg is aranyozták; ezek a legszebb levelekből készültek.
A kiviendő dohány vámja egy tánkért, valamint 1000 szivarért 5 real.
