Chinai iparműczikkek kiállitása Párisban.
Chinai iparműczikkek kiállitása Párisban.
(Vége.)
Gyapotipar. Ezen ipar mutatványai a látogatóktól fájdalom, legcsekélyebb figyelemre méltattak. A 30,000 kandi ember inkább a fecskefészkek, viaszgyümölcsök s száz meg száz elefántcsontos s fénymázolt esztergálos csecsebecsék előtt ácsorgott, mintsem hogy e kiváltkép olcsóságokra nézve érdekes gyapotiparczikkekre figyelt volna.
A nankingi szerződés megkötésének közvetlen következménye az volt, hogy a gyapotipar Angolhonban tulfeszitett mozgalomnak indult. Uj kereskedelmi társulatok keletkeztek, gyárak nagyobbitattak, az iparczikkek productiója szaporittatott, s ezeknek következtében China minden vásárja csak hamar árukkal elárasztott. A nagy erőmegfeszités bizonyosan jól megfontolva nem volt, az angol tőzsérek egész tereh hajókat küldének azon hiedelemben, hogy már is feladatuk volna a 370 milliónyi lakosságu mennyei birodalom nagyobb részét ruhával ellátni. Hirtelenkedésökkel károsodtak, de a vesztett játékba vigan tekintettek, s az árak leszállitásában menedéket hitték találni. Értekezvén e dologról velök, mindent előre láttak. A crisis tudni illik arra szabadott ki általok előre, hogy a chinai ipar megölessék; vesztettek ugyan ma és holnap de holnapután majd dús lesz a vásár, a hiedelem ámbár balga, minthogy az angol önszeretetnek hizelgett, számos pártolókra talált.
Hausmann ur szerint a franczia sima szöveteknek bevitele Chinába jövendővel nem bir, ellenben a nyomtatottak igen megtetszettek, ugy hogy ezekből, kivált butorbeliekből nagy öszveget lehetne haszonnal eladni.
A szövetek nyomtatása Chinában alacsony fokon áll, mind a mellett elég szép példányok léteznek. Alig képzelhetni a chinaiakénál egyszerűbb és lassubb nyomatási módot, s azért is a napdij rendkivüli csekélysége daczára, a chinaiak Europával nem versenyezhetnek.
Lehetetlen China iparáról értekezni, a nélkül hogy a nankin ne emlitessék. Ezen szövet, melly a mult nyáron Párisban ismét divatra kapott, egy különös gyapotból készül, mellynek szine a tejes kávé szinétől, a veres barna szinig változik. E gyapot Kiang-szu nevü tartományban terem, és ott kiloja 1 ft 25 cent. árultatik. Ebből kiviláglik, hogy a nakin szine valósággal természetes, a min sok ideig kételkedtek. A követek magok szemeikkel látának nankin gyapot-telepitvényeket Sanghaie környékén, valamint a hires füvész Don Inigo Gonzalés de Azaola Ilicos tartományban, hol a föld azon sajátsággal bir, hogy a közönséges gyapot is nankin gyapottá átváltozik.
A sajátságos s bizar chinai öltönyök is magokra vonág a kandik figyelmét. De ezek leirása s lefestése inkább a divatlapokba, s müvészeti albumokba tartozik. Lehetetlen azonban nem szólanunk egy pár szót a chinai fejékességről. Tudva van, hogy minekutána a tatárok Chinát elfoglalták, 1564feltukmálták a legyőzöttekre hajékességöket is, az az megparancsolák, hogy egy hosszu de vékony hajfürtön kivül, egész hajókat leberetválják. Kvangtong és Fokien tartományok házsártos lakosai, kik mindenkor büszkék valának nemzetiségökre, az az hajokra, felfegyverkezett kézzel szegülének ellen a zsarnoki parancsnak. Nem sokára ugyan legyőzetének, de még mai nap is e nemzetnél kék gyapot turban rejti a képzelt szolgaság bélyegét. – Szóljunk egy pár szót a kis lábakról is. E kegyetlen divat eredete eddiglen titok, némellyek azt állitják, hogy a férjek féltékenységéből ered, mások pedig egy csonkult lábu császárnétól, mellyhez lábok csonkitásával hasonlitani a szolgalelkü chinai hölgyek egymással vetélkedtek. Akár hogyan legyen, annyi igaz, hogy még mai nap is minden hölgy magát legnagyobb örömmel e torturának aláveti, melly által magának egy uj kéjt, és vonzó erőt szerez. A gazdagok aristocraticus jelnek tartják; a szegények pedig eszköznek gazdag s előkelő férjt nyerni. A tatár hölgyek is Taukuang ő császári mennyei felsége minden legszigorubb parancsai daczára a chinai arszlánnékat e divatban utánozzák.
A franczia művészek méltánylattal, és tán haszonnal is szemlélték a számtalan szép ékszereket, a sok gyönyörü hiábavalóságot, mellyet a nagy szekrények rejtenek, s mellyek csak a vagyonosnak sajátjai, és minden jó módu párisi házban feltalálhatók. Az egész világ ismeri a chinai türedelmet és ügyességet, mellyel elefántcsontból, gyöngyházból, sandalfából metsz, vés stb. Egy követ itélete szerint, lehetetlen Párisban, tizszerte nagyobb áron, néhány magával hozott legyező s hasonló divatczikk példányait utánoztatni. A műesztergálos czikkek olcsósága valóban meglepő. Ime egy pár példány:
Tizenkét tuczat első, második, harmadik választéku négy lyukas gyöngyházgomb, sima széllel 77 cent. – 38 1/2 cent. (1 cent. = 1/5 váltó garas.) Párisban az elsőnek ára 105 cent. az utolsónak 70 cent. – Meglepő ügyességgel és tökélyel faragott és vésett gyöngyház s elefántcsont papirkések 3–4 frank, és olly legyezők 22–25 frank stb. E munkák olcsósága egyedül csak a kereset csekélységéből magyarázható, mert vannak ügyes műesztergálosok, kik évenkint 100–260 franknál többet nem keresnek. Igaz ugyan, hogy a mellett élelemmel s lakással ellátatnak, – de ezek igen egyszerüek, p. o. élelmök rizsből, s száritott halból áll.
Minekutána a chinai porczellán annyira ismeretes, a kiállitás ebbeli felséges mutatványairól ezuttal hallgatunk.
Átalában a követek semminemü czikkeket nem mulasztának el öszveszerezni, mellyek a chinai házi életben közönségesen előfordulnak: u. m. tollból, selyemből, papirból, sandalfából, békateknőből stb. készült napernyők s legyezők, mellyek Délamerikában annyira kerestetnek, mindenféle divat csecsebecsét, művirágot, illat-tégelyeket, chinai kártyát, az angol kártyának ügyetlen utánzását, evő pálczikákat, chinai lámpásokat, olajos papirból készült esernyőket, dohány s mákonyszivásra szolgáló pipákat, fésüket, végtére zene műszereket és fegyvereket. Bocsánatot kérünk, ha e czikkekről terjedelmesebben nem értekezünk, hanem csak még azon hires beretvákat emlitjük, mellyek 30 centimesért (= 6 váltó garas) árultatnak, s mellyeken e következendő olvasható: „Kongfa, Honnan ucza, Cantonban. Elnefelejtsd, ha tetszik nevemet s emlékezz, hogy csak tökéletes árukat árulok s értök jót 1565állok” – a kések, ollók, balták, tűk – száza 20 cent. – ép olly figyelemre méltók.
Az ércz tükrök elég ismeretesek. Azok mellyek a kiállitásban léteznek azon különös tulajdonsággal birnak, hogy az előkbe állitott tárgyakat hátulról tükrözik vissza.
A papirnemüek figyelemmel vizsgáltattak. A legvékonyabb a bambu fiatal hajtásából készül, – a vastagabb a broussonetia papyrifera héjából vagy gyapotjából, a legvastagabb a szederfa héjából. A papirfényüzés Chinában magos fokon áll, valamint az árak igen jutányosak.
A kiállitás minden termei chinai festményekkel ugy szólván elárasztva vagynak, mellyekben a chinaiak nagy mesterek és igen olcsó áron áruljak. Hogy ezt tehessék a munka-elosztás elvét elvállalták. Az egyik tudniillik előkésziti a papirt, a másik a rajz alapvonásait, a harmadik festi az öltönyöket, a negyedik a csipkéket, ötödik végtére hozzáilleszti a kezeket és az arczot.
Mielőtt néhány földi iparczikkekről p. o. gabna-szeszekről, nádczukorról, dohányról stb. értekeznénk, lehetetlen azon czikkekről nem szólanunk, mellyeket franczia iparczikkért Chinától becserélhetni. Ide tartozik a fokieni kámfor, a nganhuei és kiangsui théa, a kvangtongi füszerek és fahéjak, a tsensi és kansui rhabarbara, melly czikkek a franczia piaczokon ismeretesek, de nem ugy a sztsueni rovarok viasszai, mellynek kilogr. 2 frank 45 cent. eladatik, – a Tsekiang-fa szappana kilogr. 90 cent. – a timori méhek viassza, kilogr. 2 fr 30 cent. – a johorei getania caoutchauc – kiváltképen pedig a festő anyagok ugy mint a honghua vad sáfrán faja, – peittsz gubacsfaj. E tekintetben a követektől bövebb felvilágositást várhatni.
Az utolsó osztályban állanak a borok, a szeszek, czukrok és dohányok. Frankhon jelenleg még nagy borvásárra Chinában nem számithat, mind a mellett gyenge édes pezsgőjök és Lunelok jól fogadtattott. Páris és Grenoble versenyezend a dán Serrybrandival, és finom szeszeik is jó keletre számithatnak.
Régenten, az az Krisztus születése előtt vagy is egy ezreddel, a Tsenszi és Tsanszi tartományok, a birodalom legészakibbjai, már szőlőkkel birának, s bort termesztének, és még Krisztus születése után is 15 századdal sok bor termett Chinában, s a chinai ugy becsülte azt mint a magyar. De ma már a szőlőből csak malozsát készitnek, és az országba szerte küldözik. Tehát a 15-dik század óta a bornak s szőlőpálinkának már hire sincs, ellenben a felséges mennyei Yuen uralkodó ház alatt feltalált gabnapálinka, napról napra inkább gyártatik s fogyasztatik.
A követek által hozott pálinkák rizsből és kölesből készültek, mibe különféle füszereket és gyümölcsöket kevertek, mi által minőségök s izők változik. P. o. a Luktaotsiu pálinka, zöld babból készül – a Suelitsiuba Sangtongi körték vegyitvék, valamint a Muquatsiuba papayafa gyümölcse. A szeszes italoknak ára igen csekély.
A palaczkok, mellyekben a szeszes italok vannak, távolról sem chinai eredetüek, valamint a műkiállitás látogatóinak nagyobb része gyanitá, hanem portugal, angol, vagy franczia készitmények. Egy némellyike ezelőtt portoval vagy sherryvel töltve utazott Cantonba, a többi valóságos franczia, valamint ezt az angoloktól annyira kedvelt és még fenlevő borok etiquettjeikről: haut Sauterne, Destournelle, Chateau-Latour és Saint Julien világosan láthatni. – Érdekes 1566volt még látni egy palacz champagner bort, Veuve Cliquot Ponsardin et compagnie gyárából, mellyet az egyik követ minden utazásainál magával hordott. E bor ámbár hat izben az aequatoron s folytonos rázkodáson ment keresztül, mégis egész tisztaságát, s pezsgő tulajdonságának egész erejét megtartotta.
A kövér olajok kereskedelmi becsnélküliek. A ricinus olaj nálunk csak gyógyászati érdekü, a chinaiaktól ellenben élelemre használt, nálok nevezetes productió tárgya.
A dohány jövendőre hasznos beviteli tárgy lehet Frankhonra nézve. Szine, ereje, illatossága változik a szélesség szerint, melly alatt a növény terem, és az ára is olly jutányos, hogy a franczia kormány különféle nemeivel kisérleteket tegyen, nevezetesen a Hupéhivel (100 kilogr. 205 frank) a Kvantongival (100 kilogr. 80–150 fr.) és a Tsékiangival. E czikk a franczia hajóknak igen hasznos viszfuvarul szolgálhatna, és kereskedésöket Cantonnal és Sanghaival hatályosan előmozdithatná.
A mi e czukrot illeti megemlitjük, hogy czukornád a birodalom egész déli részében van, hogy a czukortermesztés roppant, kiváltkép Fokienben és Formosán és hogy Emuiban ugy mint Cantonban az év minden szakaszaiban e czikkből egész hajóterheket igen jutányos áron vásárolhatni. Az angolok 1845-ben ez utóbb nevezett városban közel 4 millió frank értékü czukrot vásároltak.
Ezennel feladatunkat teljesitettük, mennyire e szük lapok engedik, előszámitván ez érdekes műkiállitás tárgyait, s magában kiváltkép hoszabbacskán azon tárgyaknál, mellyeknél valami ujabb s eddiglen ismeretlenebb fejtegetést adhatánk.
Hova kerülend majd e gyönyörü gyüjtemény? mind eddig senki sem tudja. Két javaslat történt, mindegyike ajánlván magát egyenlő hasznossággal. Mind a mellett az, a mellybe legtöbb helyeslés öszpontosul, egy felállitandó kereskedelmi tanácsadó museum, melly pedig az egész világnak ipara megmutatására szolgálhatna. Okos igazgatás alatt kiszámithatlan hasznu lehet. Sajnálatos volna hahogy a tárgyak különféle kereskedelmi kamarák közötti elosztása által, egy középponti tudósitó intézet elenyésznék, melly a franczia termesztőnek, fogyasztónak, iparosnak, kereskedőnek, valamit átalában a franczia Chinábai bevitelnek s chinábóli kivitelnek egyforma hasznot hajtana, ugy mint nélkülőzése kipótolhatlan kárt.
Reménylhetni, hogy a kormány e méltányos ohajtásnak megfelelend, s a kiküldött követek jelentéseit hova hamarább közhirré teendi.
X. Y.
