Fővárosi hirnök.
Fővárosi hirnök.
A Pest városi dologház egy évi munkatéte. Mult 184 5/6 katonai évben a dologház hivatalos jelentése szerint az ottani fegyenczek az intézet számára mintegy 300 fegyencz öltözetére szükséges ruhadarabok s fejér-nemüeken kivül magánosoknak köv. munkákat dolgoztak:
Gyapjut tisztitottak 8849 3/4 fontot, válogattak 3696 3/4 fontot, téptek 303 fontot, gyarattak 18473 1/2 fontot, és fontak 11,979 1/2 ftot; gyapotot kuszáltak 230 ftot, kiverdestek 5300 ftot és gyarattak 247 ftot, ispahánt csőlöttek 4 ftot, és különféle gyapju fonalt 76,631 pászmát; czérnáztak 74 1/4 font juhgyapju-fonalt; 15 db báránybőrt tisztitottak, 25 f. teveszőrt gyarattak; selymet 6 ftot téptek, 3 ftot gyarattak, 59 latot fontak, 449 2/32 ftot gombolyitottak, és 1 3/4 ftot csőlöttek; – kendert 1507 1/2 ftot fontak; lőszört 45,611 3/4 ftot téptek; nyulbőrt 31381 dbot tisztitottak és 40270 dbot kidolgoztak; 4992 font alcana gyökért, 74 35/64 f. sáfrányt, 1377 f. kávét, 297 f. arab gummit, és 107 f. senna levelet kiválogattak; – 51 f. rizin-magot lehámoztak; 529 ft. különféle gyökeret és 298 f. krétát megtörtek; – 103 riz papiros zacskót ragasztottak; 2183 1/2 f. kapcsot és hajtüt összekötöttek; 232 1 2 f. tollat fosztottak; 3 palaczkot csináltak; 647720 db öntött betűt köszörültek, és 24000 pár csizma-rózsát sodrottak s készitettek; – 1623 db inget, 531 db gatyát, 834 db lepedőt, 215 db szalma zsákot, 20 db fejvánkost, 25 db vánkos-héjat, 98 db háló köntöst, 4 db éji felöltőt. 21 db nadrágot, 3 db ruhát, 8 db felső inget, 77 db kötényt, 536 1/2 tuczet sapkabélést, és végre 8936 db zsákot varrtak; – 560 db fejérnemüt megtataroztak; 214 lószőr vánkost és 4 matráczot csináltak; 94 db zsebkendőt, 8 db törülközőt és 49 db asztalkendőt beszegtek; 14 db gyöngyös erszényt, és 22 1570pár harisnyát kötöttek; 4436 3/4 napszám betüöntő műhelyben és a fonó gépnél használtatott. Ezen munkáért az intézet pénztárába 4975 pft 41 kr folyt. – Ez évi oct. végével 274 fegyencz, kik közül 172 férfi, 102 némber, maradt a dologházban.
Ez intézet czélszerüsége, és jótékony hatása a közbátorságra fenállása óta szemmel látható; azért a hatóság és közönség részvevő figyelmét továbbra is megérdemli.
A szépitési biztosság f. 1846-dik esztendőben 174 épitési terve adá jóváhagyását, mellyből a belvárosra 19, Leopoldvárosra 18, Tereziavárosra 79, Józsefvárosra 40, Ferenczvárosra 17, Herminamezőre 1 esik.
A Jelenkor 91-dik számában ez áll: „Gróf Batthyány Lajos semmi szerkesztői kiméletet igénybe nem véve, ezennel magát annak vallja, ki a Pesti Hirlap f. é. 778-dik számában a fővárosi ujdonságok rovatában mint: a Pesti Hirlapot ellenzéki organumnak el nem ismerő nagy tekintélyü gróf emlitetik, s ez által felhivatva érzi magát kinyilatkoztatni, miszerint ő fenemlitett véleményében tovább is megmarad, és a közvéleményből ennek folytában netalán ráhárámolható következményeket nyugodt lélekkel bevárja.” Mi hát már most a Pesti Hirlap? Annyi igaz, hogy kevesebb tehetséggel is, de több erélyességgel és egész akarattal, mint a Pesti Hirlap collegialis szerkesztőségében van, tiszteletgerjesztőbb és fékentartóbb állást lehetett volna és lehetne kivivni a conservativ lapok irányában.
A Kisfaludy társaság a magyar szépirodalom szemle minden héten egyszer, vasárnap, egy iven. Előfizetési ára fél évre Pesten 3 ft, vidékre postán boriték alatt 4 ft. e. p. szerkeszti Erdélyi János.
Az inség Pest megyében is kezd mutatkozni. Ennek következtében másod alispán ur inditványára a f. hó 17kén kezdődött közgyülésből 50,000 pforint ajánltatott a nemesi pénztárból a szükölködők fölsegélésére s bizottmány neveztetett ki, melly mind a segedeli öszveget czélszerüleg kezelendi, mind pedig eljárásáról szigoru számot adni köteles a megyének. – Ez intézkedés a megye segélyre kész indulatát tanusitja a szegénység iránt s részletes fizetésnek jó, de ha a lefizetni kellő nagy tartozásra gondolunk, nem kielégitő. Az idő int, tovább késnünk nem lehet, nem szabad. Ha a kor kivánatinak nem engedünk, olly időket fogunk érni, mellyekben a körülmények hatalmasabbak lesznek mint az emberek. Az örök végzet a menni akarót vezeti, a menni nem akarót hajtja. – Egyenlitsük ki az urbéri viszonyokat; szüntessük meg a robotot mig a kedvező pillanat el nem repül; eszközöljük a status közbejöttével az örök váltságot a birtokos fél sérelme nélkül a föld népe javára; rendezzük a birtokviszonyokat; osszuk meg a közterheket, hogy ezután ne azon rész emelje, mellynek lehető legkevesebbje van; nyissunk ki minden keresetforrást, hogy kit isten ép kéz s lábbal megáldott, kenyerét becsületes uton kegkereshesse, hogy az erkölcsi sülyedésnek valahára gát vettessék; legyen törvény előtt mindenki egyenlő, és gazdag s szegény egyformán részesüljön a törvény oltalmában. Ez a gyökeres gyógymód, a többi csak palliativ, s toldozgatás, foltozgatás.
