Hasznos tapasztalatok a burgonya körül.
Hasznos tapasztalatok a burgonya körül.
A burgonya-betegség, melly nyavalyakint nyugotról kelet felé néhány országon keresztül egészen mi hozzánk terjedt és honunkat épen erősen fenyegeti, minden gondokodó gazdában, valamint másban is aggodalmat szülhet: hogy ha ezen nemcsak emberekre, de állatokra nézve is felette hasznos eledelben, mint millyen valóban a burgonya, valami csökkenés észrevehető lenne, annak nem csak az egyes emberekre, hanem leginkább ott, hol a kenyér és ázalék hiányával vannak, a közjóra is igen káros hatása leend.
Milly nagy fontosságu ezen burgonya-betegség, azt ugyan minálunk még nem annyira, mint Amerikának és Europának némelly más országaiban tapasztalhatni, minek bizonyságául szolgálhat nekünk az, hogy a burgonyának végképeni elromlását és ezen rosznak terjedését a folyó évi september hó elején Grácz városában tartott német gazdasági egyesületnek X-dik gyülekezetében vitatás tárgyául tüzték ki.
Minden e tárgyban gyakorlatilag tett kisérletek szoros megbirálása után nem találtak egy specificus módot sem a burgonya-betegség elháritására, – ennek következtében tehát, ha már e birtokunkban levő burgonyának egész mennyiségén nem segithetünk, iparkodjunk legalább lehetségig annak egy részét megmenteni, – és ennek előre bocsátása után oda terjed vélekedésem: kiki biztositsa magának jövő évre a magját, mit minden bizonnyal igen sikeresen is tehet.
A burgonya léteg-vizének felelemzése (die Auflősung des Organisations-Wassers) és sejtszövetének elromlása – az a betegség, a min segiteni kell.
Nézetem szerint javasolhatok egy bizonyos és számos évek által próbált gyógymódot, t.i. a burgonya egészséges részeinek száritását.
Ez ugyan első tekintetre nem igen alaposnak fog látszani, hanem észre kell venni, hogy épen ugy a kicsinben mint a nagyban tetemes haszon háramlik abból, ha a jövő évre való magot bizitositva tudjuk, és még olly nemes fajtákból, mellyeket különben a betegség veszélyének kitenni kénytelenek lettünk volna.
A kezelés következő: ott, a hol már most őszkor a burgonya elromlása fenyeget, minden halasztás néklül az ültetni való magot jövő évre elkésziteni, és ez valóban száraz uton történik, t. i. először a burgonya egészséges csiraszemeinek 1630gondos mimetszése vagy is kiszedése által, mert a csiraszem alatti sejtszövet, azaz a burgonya husa csirázására és további tenyészésére feltétlenük szükséges nem levén, igazi ereje a kérgében vagy is a haja alatt gyöngén lévő husos tömegben létezik.
Ezen kimetszés pedig ugy történik, hogy minden 3/4–5/4 hüvelyknyi szélességü darabkán, mellyet a burgonya egészséges részeiből legfeljebb két vonalnyi husával levágtunk, egy két vágy lehetségig több csiraszem legyen, – ha azonban a burgonyafaj ollyan volna, mellynél a csiraszemek sokkal mélyebben vannak benőve, mint 2 két vonalnyira, magától érteti, hogy a levágandó darabkát vastagabbra is kell levágni, mert különben a csiraszem benn maradna.
Ezen metszésre rövidecske és keskenyecske erős nyelü kések legalkalmatosabbak: azonban én görbe késeket csináltattam, mellyekkel sokkal ügyesebben kivághatni a csira szem alatti husos tömeget: különösen nagyobbszerü gazdaságoknál ezen sajátságos kések igen czélszerüek.
Az illy módon magnak elkészitett burgonya-részeket kisebb gazdaságoknál a kályhára vagy megé, vagy pedig arra különösen fűzfa vesszőből vagy nádból vagy drótból összefont aszaló deszkákra teszik, melly deszkákat a kályha mellé rakják vagy föléb akasztják. A száradó burgonyát naponkint kézzel keverni kell, hogy száritása egyformán menjen végbe, a mi szinte a kenyérsülés után a kemenczében igen sikeresen történik.
Egyébiránt igen ajánlható, hogy mikor már nagyobb mennyiséggel összevágott burgonyánk vagyon, azt a szobában, vagy ha annyi gondot akarunk rá forditani, odakin a fris levegőnek kitett és legfeljebb a fagytól ment helyen kiteritve egy két nappal a száritás előtt hervesztassuk, (granuliren) – azonban nagyobbszerü gazdaságoknál, és ha a rothadás veszélye erősen fenyeget, kénytelen az ember tüstént a száritáshoz látni, a mi igen kevés költséggel jár, ha ezen kezelésre különös szobákat készittetünk, hogy a felállitott léczezeten (Lattengerüst) az aszaló deszkákat könnyen tetszésünk szerint közelebbre vagy távolabbra a kályhához vagy attól eltehessük, melly munkát egy ember könnyen végez. – A kinek azonban gyümölcs-aszaló házai vannak, mint nekem, akkor minden illyen készületnek feleslegesek.
Végre mikor már a burgonyamag megszáradt, belé lehet azt tenni valami ócska ritka zsákba, mellyet a szobában azután egész télen át száraz helyen hagyhatunk, vagy ha ott alkalmatlan volna, fel lehet azt valami a szabad légmenetnek kitett helyen, a padláson akasztani; kamrák és padlások pedig, a hol a konyhafüst szabadon uralkodik, addig, mit a tapasztalás az ellenkezőt meg nem mutatja, nem ajánlhatók, mivel a füstben elvő Creosot magát a burgonyába bevenné és igy a csira szemeit elrontaná.
Tanácsos tavaszkor az elültetés előtt próbát tenni, kikeléséről, hogy azután a szerint az ültetésre tekintettel lehessünk. Egyébiránt csak most nem kell időt vesziteni, ne hogy azután későbben kénytelenek legyünk olly burgonyához nyulni, melly a betegség okát magába sziván, már is betegen ültetetnék el, azért is javaslom, a hol egeszen rothadt burgonya találtaik a garmadában, a magnak valót a metszés előtt jól megmosni és ismét megszáritani.
1631Ezen bánásmódra következő eset szolgál nekem alkalmul:
Midőn én még 1821-ben Morvaországban mint gazdatiszt éltem, a hol egy tekintélyes gazdaság kezem alatt volt, és épen akkor szinte a burgonya mindenütt igen romlott, kikeletkor történt, hogy egy öreg béres asszony ültetni való burgonyáját, száraz dióhejhoz hasonlót, csak kötényében hozta ki a conventionatus földre. – Én ezt meglátván és őt annak elültetésétől eltiltani akarván, arról biztositott engem, ne féljek semmit, mert nem először történik, hogy ő igy ülteti burgonyáját, sőt az ő bátyja gazdaságán mindig igy kezelik és mindig illyen száritottból szebb és több burgonyájok vagyon. Kiváncsi levén és még jobban tekintvén azon száritott burgonyahajakat, azt találtam, hogy némellyik meg is volt égetve, és miután az ollyant kötényéből kivetettem, ő szorgalmatosan megint felszedte, mondván, hogy ha egy szem meg romlott is, van minden darabkán több is, melly közül legalább egy mégis csirázni fog.
Megjegyezvén mindjárt azon földdarabot, melly azon száritott burgonyával volt beültetve, igen kiváncsian vártam sikerét, és lám valóban nem csak legnagyobb, legszebb, hanem legjobb burgonya termett belőle.
Ezt csak állitásom bizonyitására közlöm, ámbár azóta sok efféle tapasztalásokat tettem, hanem erősen hiszem, hogy az illy módon elkészitett magban a csiraerő koránsem nyomatik el vagy semmisül meg, egyébiránt ámbátor ezennel kinyilatkoztatom, hogy ezen mód igazságáért nevem és characterem nyilvánitása kezeskedhetik, mégis oda terjed alázatos kérésem, méltóztassék ezen tárgyat illő figyelemre méltani, és a szélsőségeket kerülni, nehogy kénytelen lenne valaki a nem jól száritott magot megpenészedve és elromolva az ültetés idejekor hasztalanul eldobni. Azonban a mód egyszerü és igenis felfogható; a hely környülállásai határozzák legfelebb a különböző modificatiókat.
Seenger Ferencz,
nmgú gróf Stainlein ő excja javai igazgatója.
nmgú gróf Stainlein ő excja javai igazgatója.
