Iparmozgalmak Nagyváradon.
Iparmozgalmak Nagyváradon.
Furcsa sors juta ki nekünk magyaroknak. Nincs nemzet széles e világon, mellynek akár kevesebb szándoka, akár kevesebb ügyessége volna az önismeretre vezető adatok felkutatásában, és közzé tételében. Mi kik ez akár szándékhiányban, akár ügyetlenségben tetemes forrását találjuk nyomorainknak, a minismeretünkre vezető adatokat szorgosan gyüjtvén a Mult és Jelen egyik utóbbi számában akadtunk némellyekre a nagyváradi fiók iparműtár alapszabályai közlésében. Az emlitett lap n.-váradi levelezője ugyanis igy ir:
„A pesti iparműtár érdemes megbizottja városunkban is megjelent, ki részvényjegyek eladását és raktár állitása kieszközlését vállalván magára, megkisértette ő ez ügyben a kereskedőikart, kik ajánlkozni és elvállalni merőben vonakodtak. De mind ezek daczára is ő legkevésbé sem csüggedt el, hanem ernyedetlen szorgalommal hivatásának megfelele, s inditványoztatott, hogy a raktár, vállalkozók utján állittassék fel, s pedig olly móddal, hogy a vállalkozás 5000 pftra terjedjen, melly 5000 pft beszerzésére 125 részvény elkelése 100 váltó forintjával határoztatott, de később, hogy a kereskedés nagyobb mennyiségben létesittesék, az egész vállalkozás utján beszerzendő tőkét 10,000 pftban állapitották meg, s a 100 vforintjával kelendő részvény eladása 125-tel szaporittatott meg. – S gondolod, hogy a részvények kelendősége csak amugy félvállal fogadtatott? – de hogy!? – Kevés utánjárással vetélkedve történt azoknak megvásárlása, ugy annyira, hogy többen ahhoz nem is juthattak, s igy már a mult hó 19-kén délután a n.-váradi fiók iparműtári részvénytársaság gyülést hirdetett, hová a számos részvényesek egész lelkesedéssel jelentek, s magát alakultnak nevezve, az „alapszabályt” felolvasni sürgették.
„A nagyváradi fiók iparműtári részvénytársaság alapszabályai.
I-ső. Czél és munkássági kör.
1. §. Biharmegye N.-Várad városában, az 1840-ki 18-ik t. cz. 3-dik fejezete értelmében, fiók iparműtári részvénytársaság alakult.
2. §. Czélja a hazai iparművek keletét elősegéleni.
3. §. A társaság magát az 1840-ki 15-ik váltótörvény 2-dik részének 3-dik fejezete rendeletéhez képest, a debreczeni váltótörvényszéknél, mint kereskedői részvénytársaság bejelenti s bejegyezteti.
4. §. Rendes alakulása s törvényszerü bejegyeztetése után mihelyt azelső részlet befizettetik, munkásságát azonnal megkezdi.
5. §. Átalános többséggel titkos szavazás utján tisztviselőket választ.
16946. §. Minden évben egy közgyülést s az előállandó szükséghez képest többet is tart, hol minden részvényes szavazattal bir, melly alább valamint a közgyülés hatásköre is szabályoztatik.
7. §. A társaság tagjai kötelezik magokat, hogy 4 évesig feloszlani nem fognak, ha csak olly kényszeritő okok nem állandanak elő, mellyeket elháritani nem lesz tehetségük.
8. §. A kötelezett határidőn tul, ha szinte a társaság fel nem oszlanék is, mindenki tetszése szerint kiléphet s az 1840-ikévi 18-ik t. cz. fejezete 64. §-nak kedvezményeit használhatja.
II. Társasági alaptőke és részvények:
9. §. Alapjtőkéjét 10,000 pfrintokban állapitotta meg, melly azonban nagyobbittathatik.
10. §. A társaság készpénzen is, hitelbe is vásárol.
11. §. Ha idővel az alaptőke nagyobbitatása igényeltetnék, azon esetben a közgyülés, szükségnek megfelelő részvényeket bocsáthat ugyan ki: de mig az alapitó részvényesek, kivánatokhoz képest nem irták aláő, az idegeneket az aláirátsól kizárja.
12. §. Miért is szintén a közgyülés határozza meg azon időpontot, mellyben a pótló részvények aláirási ive, idegeneknek is megnyittathatik.
13. §. Az alaptőkét az osztalékok eltartóztatása által szaporitani nem szabad. Hanem egy tartaléktőke alkotására azon krok és tört számok, mellyek netalán, az egyes részvények után járulandnának, le fognak tartóztatni, mellyek azokban a végső felosztáskor, kinekkinek részvényéhez lesznek intézendők.
14. §. A társaság alaptőkéjének beszerzését 250 részvények kibocsátásával eszközközlötte, minden részvényt 40 pfrintjával számitván.
15. §. Melly részvények a közpénztárba 4 részletben 3 hónapi időközzel, egyegy részvény után 10 pftjával fizettetnek, olly kötelezéssel, miszerint az első részlet lefizetése 1836-dik év nov. 1-ső napjáig történjék, ellenkező esetben, a késedelmező tagon szóbeli perrel, bár mellyik biró előtt megvédetik, valamint 1847-ki év 1-ső februáriusban, 1-ső májusban és 1-ső augustusban fizetendő 2-ik, 3-ik és 4-dik részlet is.
16. §. A fizetések határideje a részvényekre ráiratik. –
17. §. Minden befizetett részvény után egyegy nyomtatott részvényjegyet ad ki a társaság, s az osztalékok egyedül csak ezen jegy előmutatása után fizettetnek ki.
18. §. A társaság egy részvénykönyvet tart, mellyben magyar részvényesnek külön lap lesz szánva, és ha valaki részvényét eladná, ezen eladás a vevő nevének kitétételével a választmány által a részvénykönyvben fog feljegyeztetni, melly általirásért magyar részvény után a tartalékpénztárhoz csatolandó 30 pkr. fizettetik.
19. §. Minden egyes részvényhez egy szavazati jog is járul a közgyülésen, azon megszoritással mindazáltal, miszerint egy részvényes tagnak, bár mennyi részvénynyel birjon, tiznél több szavazata nem leend.
20. §. Minden részvénybirtokosnak joga van bár melly kérdés felett szavazatot kivánni, s ezt megtagadni nem lehet.
169521. §. A részvények utáni osztalékok mindenkor a társaságév végeztével fizettetnek, midőn a könyvek nyomán a kereskedelmi mérleg kidolgoztatik.
22. §. Az osztalékok fizetésének határideje kihirdettetvén, azokat 3 hónap alatt minden részvényes felvenni köteleztetik, ellenkező esetbn a tartalétőkéhez fognak csatoltatni.
23. §. Ha netalán a társaság a vállalat kijebb terjesztését, s ennél fogva uj részvények kibocsátását látni szükségesnek, azon esetben minden részvényes csak régibb részvényei arányához képest irhat alá.
24. §. Ha azonban több alapitó tagok, uj részvényeket venni nem kivánnak, akkor ezeknek jogai is a többi alapitó részvényes társakra ruházhatnak, s csak azon részvények adathatnak idegeneknek, mellyeket a társaság tagjai meg nem vásároltak.
25. §. A szavazati jog egyedül törvényszerü megbizással ruházható más személyre.
26. §. Megbizott egyedül csak részvényes lehet, de a magáéval együtt 10 szavazatnál többet magára nem vehet. –.
27. §. Ki részvényét eladja, szavazatát nem tarthatja meg. Ha a részvényvásárló a 15-dik alapszabály értelmébeni fizetést, azon kitett határidőre pontosan nem teljesitené, azon alapitó tag, kitől a részvény vásároltatott, az elmulasztott fizetés teljesitése végett szóbeli perbe fog idéztetni.
28. §. Minden részvényes egyedül részvényei erejéig van kötelezve a társaságnak, azontul semmiről jót állani nem tartozik.
III. Társasági közgyülések:
29. §. A társaság főbb ügyei intézése végett, midőn a szükség ugy kivánja, közgyülést tart.
30. §. Tárgyai lesznek, a kereskedelmi mérleg s a részvények utáni járulékok kiszámitásának bemutatása s megvizsgálása. Az egész évi forgalom s a pénztár állapotjának előterjesztése. A számadások ujolai átnézése s helybenhagyása. Inditványok, javaslatok tétele s minden egyéb olly körülmények, mellyek a közgyülés tartását igénylik. Valamint végre az évenkint tartandó tisztujitások is.
31. §. A közgyüléseket mindenkor a társaság elnöke hivatja öszve, e czélra, valamint más egyéb hirdetésekre is, a debreczen-nagyváradi Értesitőt használván.
32. §. A társaság végképen feloszlásakor a teendőkről egyedül a közgyülés rendelkezhetik, a feloszlásban a tagok három negyedrészének bele kell egyezni.
(Folytatása köv.)
