Magány-börtönök látogatása Francziaországban.

Teljes szövegű keresés

Magány-börtönök látogatása Francziaországban.
(Vége.)
Kiviláglik ezekből, hogy a czella-börtönök, legalább pedig azok, mellyeket én megvizsgálék, fegyelmök által a fogolynek sem teste, sem lelke épsége állapotát nem compromittálják – vagy ha igy jobban tetszenék, nem inkább mint az ó rendszerü börtönök, – és miért is volna ez máskép? minekutána p. o.
Az ó rendszerü börtönökben a fogoly egy hétben csak kétszer kap hust.
Hasonlólag az uj rendszerüekben is.
Az ó rendszerü börtönökben a fogoly nappal dolgozik, éjjel alszik.
Hasonlólag az uj rendszerüekben is.
Az ó rendszerü börtönökben a fogoly mindennap vagy is egy óráig sétálhat a szabad levegőben.
Hasonlólag az uj rendszerüekben is.
Eddig mind a két rendszer egyetért egymással, de most lássuk miben különböznek.
A czella-börtönben a fogoly egyedül eszik, egyedül alszik, egyedül dolgozik, egyedül sétál, egészen elkülönözve fogoly társaitól. –
Valjon már most ezen elkülönözés, ollyan emberektől, kiket még soha sem látott, nem ismer, (kiket nem is szabad ismernie, minthogy rosz ragályos emberek, kik őt még inkább elronthatnák) képes volna őt testre beteggé, vagy épen őrültté tenni? Hát föltétlenül szükséges e a fogoly testi és lelki ép állapotának fentartására a más gonoszokkali társaság? Már ez ha ugy volna, csakugyan szerencsétlen s szomoru kénytelenség volna, minthogy nincs könnyebb mint őt 25más becsületes társalgásban vagy látogatásban részesitenI. p. o. a börtönőrében, ki reggel rendesen a czellákat kinyitja, jelen vagyon reggeli imádkozások, mosdások, öltöközködésök közben – vagy midőn legalább is kétszer napjában ételt hoz – vagy midőn ő, vagy valami börtönmester, kiosztja a munkát, vagy ezt tanitja elkésziteni – vagy mindőn a börtönőr a fogolyt sétálni viszi, és a séta alatt rá felügyel; – vagy végtére a börtön papjáéban, a tanitóéban, orvoséban, börtönigazgatóéban, a felügyelési választmány néhány tagjáéban stb.
E látogatásokból, valamint ezt czellabörtöneinkben tapasztaltam, legalább is tiz elkerülhetetlen. Ide kell számitani a vasárnapot, melly napon, függetlenül az isteni tisztelettől, melly közben a fogoly hallja, és látja a papot, még azonkivül a pap vagy segédjei vallási és erkölcsi oktatásaiban részesül.
Már most merem kérdezni, hogyan szabad azt állitani, hogy a czellaborton rontja a fogoly testi egészségét, a s őt még őrültté is teszi?ű
Bár meglátogatnák a czellabörtönöket ezeknek tudatlan, vagy igen is tudákos, s azért együgyü ellenei! bár kérdezősködnének magoknál a foglyoknál, kik az ő ábrándos szánakozásaiknak tárgyai, hogy hallanák, s tapasztalnák, miként p. o. azon foglyok, kik mind a két rendszerü börtönökben éltek, semmitől sem irtóznak inkább, mint visszatérni az ó rendszerü börtönökbe; hogy p. o. az uj jövevények, kik a czellabörtönben már egy, két, három évet töltöttek, rimánkodólag esedeznek, elitélésök még hátralevő idejét is e börtönben tölthetni, – láthatnák mondom, hogy a foglyok többsége czellájából ugy szólván egy kis magányt alkot, hol ágyához, mesterségéhez, asztalkájához, szerszámjaihoz, nehány könyveihez, mint megannyi kis vagyonaihoz hő indulattal ragaszkodik!
Képviselő házunk egyik követe meglátogatná minap a toursi czellabörtönt, s meg volt lepve az ott tapasztalt eredményektől, de azon itéletet hozta, hogy ezek tán csak az ottani tisztviselőknek, és másutt utánozhatlan viszonyoknak köszönhetők. Bizonyossá tehetem a tisztelt követ urat, hogy ez eredményt Frankhon valamennyi 23 czellabörtöneiben feltalálhatja. És miért is nem? minekutána bizony jó igazgatók, jó papok, jó tanitók, jó orvosok, jó mesterek, jó szolgák, jó örök stb. hiányában nem vagyunk.
A czellabörtönrendszer ellenei még egy ellenvetéssel élnek, azt mondják t. i. egy, két, három év a test és lélek egészségének ugyan nem árt; de ki tudja bebizonyitani, hogy ez tiz, husz éves, vagy örökös fogságnál is igy lesz? Mig tehát ez a tapasztalás utján be nem bizonyul, a ti itéletetekre nem hajtunk.
Lehetne ez okoskodásra felelni, amerikai tapasztalásból. Tudjuk ám, hogy ott, nevezetesen Pensylvania statusában, a czellabörtön-rendszer sokkal szigorúbban vagyon alkalmazva mint nálunk, nemcsak egy-két éven, hanem már 10–12-őn át, a nélkül hogy az imin temlitett vészes befolyást gyakorolná a foglyok testi vagy lelki állapotára. Ma már tisztában vagyunk e tárgy iránt, és a sok eziránti rémképek elüzéséhez én magam is hozzá járultam csekély erőmhez képest. Az egyesült amarikai statusok Cherry-Hilli czellabörtön három utolsó hivatalos jelentéseiben, alig foglaltatik ben valami azon vádakból, mellyek a dolgokat nagyitó üvegen néző bostoni, auburni 26társaságtól jogtalanul szórattak, az utoljára emlitett czellabörtönre.
De hagyjuk Amerikát, s tekintsük hazánkat, mi közelebb áll.
Ugyanis, nem tagadom, hogy a czella-fogság annál több halottat s örületet szolgáltand, mennél hosszabb lesz. De vallom ez eredmény csak egyedül sajátja e czellafogságnak? Valjon közönbös-e a test vagy lélek állapotjára nézve, ha a fogoly órendszerü börtöneinkben egy két évig tartatik, vagy pedig 10, 20-ig, vagy sőt holtig? Hahogy a magány-élet (de a melly a mint láttuk nem remete élet) gyakorol vészes befolyást az ember lelki állapotára, nem gyakorol e veszélyesebbet az emberi társaság söpredékéveli folytonos együttélés garázdaságának folytonos kitett állapot?
A czellabörtöneikben tett tapasztalás azt tanitotta, hogy e fogság módja leginkább és legerősebben hat a fogoly lelkére, és ez által testére is, fogsága első napjaiban, heteiben, hónapjaiban. Akkor tör ki egyátalában a szomoruság – ha ugyan kitör. Mennél inkább kezd a fogoly megismerkedni viszonyaival, a börtön személyzetével, mennél inkább barátkozik meg saját czellájával, butorjaival, s leginkább a munkával, annál csendesebb és vidámabb lesz a lélek – egy szóval, hozzászokik – és nagy ám a szokás hatalma! –
Láttuk már hogy a fogoly kiállja az 5–10 évi czellabörtönzést, a nélkül hogy teste vagy lelke csorbát szenvedne, és most merjük kérdezni, miért nem lehetne azt kiállni 20, 30, 40 évig a mit ki lehet állni 5–10-ig? – Valjon a hosszu fogság közben a munka, az olvasmány, az iskolai s erkölcsi tanitás, megszünne e eleveniteni a fogoly czelláját? Miért volna a czella magánya igy nyomasztóbb mint vol amugy? – Miért volnának a börtönszemélyzet látogatásai most hatás nélküliebbek, mint voltaz azelőtt? Miért volna most a szabad levegőbeni séta inkább kurtább, testre lélekre kevesebbé jótékony mint volt ezelőtt?
Érintettem már a sokszoros és sokféle érintkezéseket, mellyekbe a fogoly jön börtönszemélyzetével, és mellyek által enyhitetik czellája magánya. – Hozzá teszem még azt is, hogy ezen érintkezéseket, ha szükségeseknek és jóknak találtatnának, egész a visszaélésig lehetne szaporitani. Ugy a toursi magány-börtönben a pap imája s szónoklata már is orgona-szóval kisértetik. Semmi sem volna könnyebb, mint hétközben a zenét, p. o. jutalmazásul többször alkalmazni. Nem lehetne elintézni, hogy ott, a hol a körülmények megengedik, a börtönőrök s a többi börtönszemélyzet, rendkivüli barátságos látogatásokkal vigasztalhassa, és örvendeztethesse a foglyot? – vagy a séta közben néha a fogolylyal társalkodhassék, mulathasson? stb.
Azonban sietek kijelenteni, hogy távol vagyok ajánlásától ez utóbbi pótló közléseknek, érintkezéseknek, mellyek legalább is haszontalanok volnának. Emlitésök által mást nem akartam bebizonyitani, mint azt hogy a czellabörtönök szigoru magányából eredhető kártékony hatás aggodalma alaptalan. Sőt nálam s mindnyájuknál, kik czellabrötöneink rendszerét alaposan ismerjük, inkább egy ellenkező aggodalom kezd feltünedezni; valjon tudniillik czellabörtön-rendszerünk nem kezd e szigoruságában nagyon is tágulni; annyi való, a mit ugyan már érintettem, de ismételni nem árt, hogy a czellabörtönök foglyai, már akár 27izlelték legyen s közönséges ó rendszerü börtönzést, akár nem, könyörögve sopánkodnak elitélésök egész idejét, legyen az 10, 20 évre, sőt egész éltökre, a czellabörtönben kiállhatni. Jól érzik ők, hogy e fogság neme által sem testök, sem lelkök nem szenved. A közvetlenül érdeklett részeket, valami még elegendőleg nem ismert, s fel nem világositott tárgyban tanácsolni, a kutatásnak valóban nem legroszszabbik módja.
X. Y.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem