Tiszaszabályozási ügy. (Hetilap 105. sz. Vége.)
Tiszaszabályozási ügy.
(Hetilap 105. sz. Vége.)
(Hetilap 105. sz. Vége.)
Az elősoroltakból látjuk azon, előidőzett károkat és veszélyt, melly jövendőnket fenyegeti, és mellyet a késő maradék sok millió forint áldozat által sem tudná elháritani és helyre hozni. Haszon helyett pénzünket, jövendőnket, hitelüónket és becsületünket koczkáztatnánk a külföld előtt P. ur emlékiratában foglalt terve szerint, melly emlékiratok közelebbről tekintvén, valamint a Tisza ugy a mellékfolyók szabályozására foglalt tervezetekben legnagyobb képtelenségeket és éretlen javaslatokat találunk, és ha technikailag megvizsgáltatik, semmiségbe öszvedülend. Mondásom igazolására több példát elősorolhatnék, de csak egyet legyen még szabad itt felhozni. Azt mondja P. ur emlékiratában, hogy a 43Latorczát csak mostani medre szerint üdvöz szabályozni, a Csapnál való beeresztés a Tiszába nem hasznos. A 25,000 öl hosszu és kanyarulatos Latorczának szabályozása Csaptól ergészen kifolyásásig legalább 250,000 forintba kerülne, a Latorcza-tiszai csatorna 500 öl hosszu és kerülnek töltésekkel együtt 8 ezer forintba. Kérdem a Latorcza vidékének vizmentesitése mellyike üdvösebb és gazdaságosabb, az e melly 2000 öl töltés fentartással 8000 forintba kerül, vagy az melly 50 ezer öl töltés fentartása mellett 250,000 forintot kiván? Minden esetre az első, mivel alig teszi 1/30 részét P. ur által javasolt Latorcza rendezésére költendő öszvegnek és nemcsak leggazdaságosabb, de technikai és politikai tekintetből is legczélszerűbb. Hasonló rendezési javaslatokat foglal magában P. urnak emlékirata több felső vidéki és a Tiszába ömlő folyók iránt. – Ezekből világos az, hogy ezen alap nélküli tervek a kitüzött magas czélnak nem felelnek meg, hogy P. urnak nincs annyi tehetsége Tiszánkat szabályozni, nincs annyi lelke vidékünket az árviztől megmenteni. – De ha már azon tudatra jöttünk, hogy P. urnak tervét vidékünk végromlás nélkül létesiteni nem lehet, és hogy a vizek szabályozásának halogatását országos veszedelemnek lenni megismertük: hallgatni, nem intézkedni, üdvös tervet nem teremteni, bün lenne.
Tervet késziteni nem nehéz, de üdvös tiszaszabályozási tervet előteremteni, melly a kitüzött magas czélnak megfeleljen, nem olly könnyü dolog mint egy valaki hiszi, ahhoz sok évi tapasztaláson alapult érett szaktudomány, vizeink s vidékünk természetének ismerése, ahhoz józan felfogás, természeti hajlam és ösztön kivántatik; nem is lenne olly könnyü hamarjában üdvös tervet teremteni, sok ezer aranyba kerülne még az, ha egy czélszerü tervnek létesitésén egy buzgó hazafi ez ügynek szentsége által ösztönözve nem fáradoz és fáradozásinak gyümölcsét kezünkbe le nem teszi. Lám Jakab kir. ig. mérnök ur az ki a Tiszaszabályozásrul irt könyve és közlött terve által aggodalminkat eloszlatta, mert eggyőzőtt arrul, hogy terve vidékünk vizártóli mentesitéséhez bizton vezetend. – Vizsgáljuk ezen tervek közelebbről, vizsgáljuk körülményeinket és viszonyainkat és hasonlitsuk öszve P. ur tervével, és megfogjuk itélhetni mennyire felel meg a kitüzött nagy czélnak. – Lám Jakab a Tiszát, Veréczétől a Tur, Szamos, Kraszna és a többi vizekkel az Érbe és onnan az Ér-berettyói vonalon a Sárréten keresztül Csongrádnál a Tiszába akarja vezetni. – Ezen levezetés Veréczétől az Érig 40,000 öl hosszu csatornát kiván, ennek kiásása ölét 30 for. számitván, teszen 1,200,000 forintot, a két oldalróli töltések 10 forintjával 800,000 forint. 4000 hold többnyire mocsáros föld kisajátitása kerülne 150 forintjával 600,000 for., zsilipekre és más épitményekre szükséges 400,000 forint. Ezen elősorolt költséget azon 3 millió fedezné, mellyet P. ur terve szerint a Szamos, Tur és Krasznafolyók szabályozására forditani kellene. Az Ér-berettyói vonal szabályozására szükséges átvágások és csatornák tesznek 60,000 ölet, 30 forintjával számitván ölét, 1,800,000 forint. 216,000 öl töltésezési költség ölét 10 forintjával számitván, 2,160,000 forint. 3000 hold, többnyire Sárrét kisajátitása, 150 forintjával 450,000 forint. Part- és más épitményekre szükséges 90,000 forint. Még ide kell számitni azon költséget, melly a rendkivüli áradások ellen épitendő töltésekre leginkább Tokajtól Csongrádig forditandó, 44ezen költségre 4 millió forintot teszek. Felügyelési és fentartási költségre kivántatik egy millió forintból álló tőke. – Az emlitett 28 mérföld hosszu szabályos meder készitéséhez és más töltésezési költségekre szükséges 9 millió forintot négy és fél évi jövedelme azon tiszaháti földnek, mellyet P. ur a tiszai hullámok alá akar temetni, tökéletesen fedezné, mert ezen föld mint fölebb láttuk két millió forintot jövedelmez. Az egész uj Tisza, Szamos folyam-ágyra és a többi épitésekre szükséges 12 millió forintnyi öszveg fedezésére pedig elegendő hat évi jövedelme az emlitett Tiszaháti földnek.
Ezen Tiszavizek leeresztése által sok ezer öl töltés épitési költséget nyerünk, mellyet Veréczétől egészen Tokajig azon vidék nagyobbrészt nélkülözhet, mert a Tiszaviz szine tiz lábbal lejebb szálland. Ezen lejebb szállitott Tiszának viz szine lehetségessé fogja tenni a lapályos és mocsáros helyek lecsapolását és kiszáritását, ez által a hajózás áradások alkalmával is biztos és rendes vizállást nyer, ez által a mellékfolyók szabályozási költsége is kevesitetik, mert a töltéseket nem kell olly magasra emelni, a Sárréten keresztül huzandó csatorna által a Sárrét kiszáritására a főalap meg lesz téve, s igy a Tur, Szamos, Kraszna, Ér, Berettyó és Kőrös vizeknek folyása szabályozva leend. – Ez által közel két millió hold haszonvehető földet nyerünk, mert az árviz és földár nem boritandja többé vidékünket, de egyedül ezen leszállitott viz szine által, vagy a Tiszának az Érbe vezetése által nyerjük azt, a mit kivánunk, a mi legforróbb ohajtásunk, és törekvésünk. Azon kijelentett aggodalom pedig, mintha ezen Tiszaviz levezetése által Csongrád vidéke elboritatnék, könnyen eloszlik, ha meggondoljuk, hogy akármerre, akármicsoda irányban vezessük és szabályozzuk a Tiszavizeket, Csongrád vidékén okvetetlen öszve kell jönni zárt medrekben a nagy vizeknek, azért ugy kell biztostni vidékét, hogy legkisebb kárt se szenvedjen, de alapos rendezés mellett kárt szenvednie lehetetlen.
Paleocapa ur, ki mint láttunk tiszaszabályozási tervével olly messze van a kitüzött főczéltól mint ég a földtől, és a ki a Tiszavizek leeresztési vonalát ezen vidéken nem szemlélte, azt mondja emlékiratában, hogy ezen vonal szerint a Tiszavizeket leereszteni nem lehet; állitásának okait elő nem sorolja. – Kérdem, tévedésből vagy lelkisméretes meggyőződésből eredt e P. urnak ezen mondása? itéljenek azok, kikre ezen fontos ügy bizva van. – Intézkedésünktől fog függni nagy részt ezen fontos ügynek szerencsés és biztos sikerhez vezetése, de legyen intézkedésünk méltányos és alapos, különben a zsarnoki önkény a surlódásoknak s egymástól idegenkedésnek forrása leend.
Azt mondom és mindnyájan azok, kik az ügynek szentségéről és a czélnak tisztaságáról meg vannak győződve elismerik, hogy ezen honi tiszaszabályozási terv olly üdvös, hogy üdvössebbet a világon leghiresebb vizmérnök és szakértő ali alkotand, és ugy hiszem, ha méltányos és alapos intézkeéds történik, hogy ezen tervet azon fonfi, kinek szüleménye, ki szüleményét mint gyermekét legjobban ismeri, és legjobb irányt adhat, melly szerint az emberi nemre leghasznosabb lehet, vidékünk és jövendőségünk javára, felvirágzására, és honunknak diszére biztos sikert hozand – és 45a külföld előtt becsülést és elismerést szerzend. Tokaj, dec. 15-kén 1846.
Tiszaháti.
