Irlandról. Webster.
Irlandról. Webster.
Méltán csudalhatni, hogy tanult és okos férfiak, mert álrendszerekben növeltettek, s elővélt nézetektől elfogultak, Irland állapotának okai fölött olly nagy tévedésben lehetnek. Mondják, hogy Irland tul van népesülve. Hisz az igaz, Irlandnak 3180 négyszöb mérföldjén 8 1/2 millió ember van. Hanem irják, hogy Irlandnak mostani insége a burgonya magas árának tulajdonitható. Igen, de itt Washingtonban háromszor olly drága a burgonya mint Dublinban, s e pillanatban az egész unióban, középár szerint, még egyszer olly drága a burgonya, mint egész Irlandban. Van elég eleség Irlandban, hanem a nép nem képes megfizetni. És miért? mert a munka mezeje, mellyet Irland bir, a munkás népességnek még csak felét sem foglalkodtathatja. A munkásoknak alig fele képes megszerezni szükségeit, a többinek nélkülözni kell munkát és élelmet. És miért szenved Irland ennyire a munka-hiányban? Irland panaszol, és méltán panaszol Ángliának rosz kormányzása ellen. Az utóbbi három század alatt a földbirtoknak több mint kilenczed részét kobozta el az angol korona s osztotta ki kegyenczei között, ezek pedig, ismeretesek az abseutee-Lords név alatt, Irlandnak csaknem egész földjövedelmét idegen földön emésztik el. – Sok tisztes férfiu, közöttök Mac Culloch is, azt állitják, mikint az absentismus nem hiba. – De az világos, hogy, ha Irland földbirtokosai Irlandban laknának, az országban megszaporodnék a munka. – Azonban az absentismus nem egyetlen gyökere Irland inségének. Ez országnak, 80kivevén lenmanufacturáját az éjszakon, nincsenek gyárai. Anglia már századok óta azon törekedett, hogy Irlandnak gyárászatát elnyomja, ellenben mezőgazdaságát emelje. E czélból kiviteli jutalmakat tett a gabonára. Mac Culloch mondja, mikint minden munkának négy ötöde földmivelésre forditatik irlandban. Ez oka, miérthogy Irlandban a munkások alig termeszthetnek annyit, mennyit a legdurvább táplálékból, a burgonyából szükségelnek. –
Irland hajózása 8 1/8 millió lakos és 31000 mérföld mellett csak 11,288 matrózt és 160,028 tonnát bir, mig a kisebb Scotia 28,000 matrózt és 429,000 tonnát foglalkodtat. Scotia sokkal roszabb földön és égalj mellett gabonát termeszt, mig Irland csak burgonyát ültet. Scotiában az árak, a bérek mind magasak és mindenütt élénk tevékenység van a mezőgazdaság körében. S miért? Mac Culloch megmondja. Mondja, miképen Scotia még 60 év előtt Irlanddala földmüvelésre nézve egyenlő ponton állott, – hanem azóta Scotiának nagy gyárvárosai Glasgow, Paisley, Edinburg stb. keletkeztek, s ez által a socitai mezőgazdaságunk közel, biztos, előnyös, évenkint megjelenő vására nyilt meg, s ennek hatása reformálta egészen a scott oeconomiát. E tény bizonyitja, mikint a munkás osztályoknak csak ott van jólléte, hol a foglalkodásoknak sokfélesége uralkodik, – erősiti azon meggyőződésemet, miképen a mi munkásaink is annyival szerencsésbek lesznek, minél ngyobb leszen nálunk is e sokféleség. Igen, a népek boldogulása az által föltételeztetik, hogy sok munkájok legyen. Ez igazságot kellene mottóul minden paraszt kalendáriomra, minden ujságra felirni. Hol a kéznek van, ott van a fognak is munkája. –
Webster, Irlandnak ez állapotából igen érdekes következtetéseket vont saját hazájára, – ugy hisszük, a figyelmes olvasó a mi allapotainkra nézve is sok tanulságos tanláland Irland körülményeiben. –
Hajóssy.
