Néhány nap Greczben.
(Vége.)
Stájer föld egy kis tartománya az austriai birodalomnak, sem nagyobb 390 mérföldnél, s igy csak 4 mérfölddel nagyobb Bihar, Szabolcs, Szatmár, Békés vármegyéknél. Keletről nyugotra legnagyobb szélessége 29 m. f., délfelől éjszakra terjedő legnagyobb hosszasága 34 mf., és ha stajer-föld kopár, sziklás bérczeit, tavait, mocsárait, folyóit, sióit, utait és épületeinek telkeit összeszámitjuk is, csak 32 mf. tere marad miveletlen, az összes siksága egész stajer földnek, ha oda számitjuk a bérczlóczokat, és a kisebb oldvavölgyeket is, nem több 390,000 holdnál, vagy 39 mfnél és igy a stajerföld egész területének összes sikságáhozi aránya ollyan: mint 10:1, azaz 10 mf. területben csak 1 mf. sik van, miből kiviláglik, hogy Stajerországban minő nehézséggel kell a földmivelésnek küzdenie, s minő fáradsággal izzó veritékkel lehet csak a föld göröngyétől az élet szükségeire megkivántató termelést megnyerni, midőn mig a legtermékenyebb völgyek blebája is kavicsos homok ülepedéssel kevert közönséges sárgás agyag. És még is, ha e tartományocskát figyelmünk alá vesszük, tapasztalhatjuk, hogy ha a lakosok szilárd és elhatározott akarata megküzd minden nehezséggel, még a valószinótlenséget is lehetővé teszi, mint megküzdött stajerföldön, midőn jelszavául tüzte ki: Die Volksbildung ist die Grundlage der allgemeinen Fortschritte bei der Landwirthschaft, ohen Volksbildug gibt es keinen bleibenden allgemeninen Fortschritt. És ez elvből kiindulva Stajerország 962,857 összes népessége, (ide számitandó a 49,822 némber is), a socialis uton a civilisationak 75már is tekintélyes fokára vergődött, nem lehet nem méltánylani a stajer statusoknak és rendeknek e tekintetben minden lépten vezérkedő, s semmi költséget nem kimélő törekvéseiket, élő bizonysága ennek a SS. és RR. költségén és közbenjártával keletkezett sok hasznos intézet, mellyeket mind meg annyi tényezőit tekinthetni Stajerországban az értelmiségnek az iparos és földmivelő osztálybani elterjesztésének. Következendő intézetek keletkeztek rövid idő óta a stajer SS. és Rr. költségén, ugymint:
Joaneum, és az ezzel egybekapcsolt ásvány – állat- és füvészet-gyüjtemény, érem (Münze) és régiség csarnoka, könyvtár, füvész-kert és vegykoh.
Bányász-tanoda Vordernbergen. Realtanodák, lovagló iskola, rajz-akademia, vivó-intézet, képcsarnok, gyümölcs- és szőlőtenyésztési iskola, szinház és a vigalom-palota.
Tekintsük ime most elősorolt intézeteket, a mellyek gazdagon dotálva nem sinlenek, nem nyomorognak, hanem kitüzött rendeltetésüknek emberül megfelelve az értelmiség előmozditására, elterjesztésén hatalmasan működnek, és körültekintünk hazánkban, valjon mit látunk itt? kérdhetjük: mivel dicsekedhetnek a hatalmas magyar SS. és RR.? mit tettek az értelmiség szent nevében? szomorodva kell bevallanunk, hogy tán csak valamicskével többet semminél.
Hol a Statusok alapitványokkal az intelligentia körében olly sokat és nagyot tesznek, ott természetes nem maradhat a többi közönség is vissza, ugy nem maradhatott Stajerben is, mert egyesületek keletkeztek a teendők majd minden ágában, van. p. o.:
Gazdasági egyesület, kertmívelő társulat, geognostikai és montanistikai egylet, historiai társulat, iparegyesület, olvasó társaság, hangász-egylet, selyemtenyésztő egyesület;
Szegényeket ápoló egyesület, kisded kórházat fentartó társaság, kisedovó intézetek, sinlők házát ápoló társaság, nyugdijazó intézet urasági tisztek számára, apolo intézet elszegényedett kereskedői személyzet számára, takarék-pénztár, és más több illyesek.
Ez egyesületek némellyikének megismertetését, és az ország statisticájára vonatkozólag némelly érdekes adatok közlését, a tisztelt szerkesztőség engedelméből, hogy hiba ne legyen, továbbra fentartom magamnak.