Egyesületi mozgalmak.
Egyesületi mozgalmak.
A kisdedovó int. M. O. terj. egyesület. A kisdedovó példány s képző intézet belszerkezetének terve.
Amennyiben ezen intézetnek egyik czélja az, hogy a képző intézetből alkalmas kisdedovók kerülhessenek ki, másik pedig hogy a kisdedovók gyakorló iskolája példányként álljon, melly szerint a kisdedovást országszerte lehető legnagyobb sikerrel gyakorolni lehessen.
Az előbbi czélra nézve vannak az intézetben segélydijas, és saját költségökön magokat gyakorló növendékek.
Különösen az ugy nevezett segélydíjasok lakást, házibutorokat, ágynemüt és 8 pftnyi hópénzt nyernek az intézetben, és még akkor is ha kiképeztetésök után a vidéken valamelly kisdedövó intézethez ovó egyénül alkalmaztatnak, legsürgetőbb szükségeik fedezésére 20–30 pftot kapnak alkalmazási díj fejében.
Mind két rendbeliek közül csak olly ifjak vétetnek be az intézetbe, kik már elegendő előismerettel birnak, hogy elemi oktatókká és nevelőkké képeztessenek.
Tanulmányaik ezek: számvetés, alaktan, természetleirás és tudomány, földleirás, történet, gazdaság, helyes és szépirás, alapoktatás az énekben és hegedülésben, főleg pedig a nevelés és műtudomány. – Készületök folyama egy év. Ezen idő alatt az előszámlált tanulmányokban mindkét rendbeli növendék kisdedövók egyiránt vesznek elméleti leczkéket, ünnep és vasárnapokat kivéve, naponkint reggeli 6 órától 8-ig, valamint szintén egyiránt használják az intézet tanszereit és könyvtárát, hogy pedig gyakorolhassák azt, mit elméletileg tanultak, egész napokon át fölváltva vannak a példányovó intézetben.
Különösen a műtudományban u. m. elemi tanszerek, minták, rajzok, földtekék készitésében, s illetőleg másolásában akkint képeztetnek, hogy a 3–7 éves gyermekeknek minden ismeretet a mennyire lehet, könnyen megfoghatóvá, vagy is szemök elébe állithatóvá tehessenek.
Mi a kisededovó példányiskolát illeti: az intézet mindenkor, s mindenhol különös gondot fordit.
1-ször. Arra, hogy az épületben, annak minden butoraiban, de kivált a gyermekek testén és öltözetén a lehető legnagyobb tisztaság uralkodjék. Ugyan azért ha a gyermek mosdatlanul, fésületlenül, vagy rendetlenül öltözötten jelenik meg, az intézet dajkája őt azonnal megtisztogatja s rendbe hozza. Ugyan csak a dajka kötelessége az is, hogy a homokkal behintett udvaron nyáron át játszó, s magát netalán bemocskolt gyermeket megtisztogassa, s a félrejárókra szorosan felügyeljen.
2-szor. Hogy a gyermeknél a gyönge test kifejlődése ne vezélyeztessék, olly karszékeken ülnek, mellyeken derekukat czélszerüen megvethetik, de az ülés soha sem tart 5 percznél tovább egyhuzomban, hanem időközben majd 86állnak, majd járkálnak, majd futkosnak, majd más testi gyakorlatokkal vannak elfoglalva.
Nyáron át megtörténhetik, hogy egyiket vagy másikat az álom elnyomja, akkor ezek egy külön szöbában leteritett gyékénre fektettetnek.
A gyermekek megjelenése ideje nem köttetik meghatározott órához, kiki akkor jő, midőn szülőinek házi körülményei engedik, ha valami ennivalót hoztak magukkal, az számukra eltétetik, és csak délben vagy uzsonnára adatik ki azoknak, kik egész nap az intézetben maradnak, a többiek déli 12 óra előtt hazabocsáttatnak, ebéd után ismét feljőnek s alkonyodáskor mindnyájan haza takarodnak.
Vasárnap és ünnepnapokat kivéve a gyermekek egész éven át mindennap megjelennek az intézetben, e rendszabályt azért tartja az intézet legczélszerűbbnek, minthogy ünnepeken és vasárnapokon a gyermek nem hogy terhére nincs szülőinek, sőt minthogy ő az intézetben tisztasághoz, rendhez és pontossághoz szoktattatott, illyenkor társasága által nem kis hatással lehet e részben szüleire is. Dologtevő napokon pedig azért nincs iskolai szünidő, nehogy kivált a szegényebb szülők az apró gyermekeikre ügyelet által kenyérkeresési munkájokban akadályoztassanak, avvagy a sürgős munka miatt gyermekeiket egészen magokra hagyni kénytelenitessenek.
A kisdedovó intézet nevelési rendszere:
A testi nevelésen és veszedelmektől megováson kivül, legfőbb gond forditatik a gyermek szive képzésére, értelme kifejtésére, nemzeti érzet mivelésére s némi műegyességre, mind ez azonban erőtetés és rászoritás nélkül.
A testi növelés eszközei: 1) testmozgások, mellyek a tagok ügyességét, s egyszersmind az értelmi kifejlődést is előmozditják; 2) egyszerü testgyakorlási gépelyek, u. m. hinták, falábak, ugráshoz, mászáshoz, sulyegyentartáshoz kellő ollyatén eszközök, mellyeken apró gyermekek gyakorolják magokat, minek azon kivánt sikere van, hogy a kisdedek a magasságban nem szédülnek, függő kötél lajtorjákra fölmásznak, s a levegőben lóbbálódó gerendán könnyedén végig futnak, s ez által tagjaik izmosakká és erősekké válnak.
A sziv képzésére nézve: a mennyiben nem elegendő hogy a gyermekek csupán nehány erkölcsi mondatot és szabályt hidegen megtanuljanak, ugyanazért rajzolatok, mesék és elbeszélések által oda forditatik minden figyelem, hogy a rend, igazság és méltányosság iránt fogékonyakká tétessenek.
Ezeken kivül, minthogy a gyermekek iránt – mintha egy atyának gyermekei volnának – az intézetben egyenlő szeretet nyilvánitatik, ők is szintén az egymás iránti kölcsönös szivességre és segitségre oktattatnak, egyik a másikat tisztogatja, az apróbbakat a nagyobbak mulatgatják, tanitgatják, az intézetbe s haza vezetgetik, egyiknek sincs saját megkülönböztetett helye vagy széke, vagy valami tanszere az intézetben, hanem naponkint más sorban és irányzatban rendeztetnek székeik, mellyek mint szintén a tanszerek is legfölebb gondviselés és czélszerü használat végett bizatnak reájok.
Az intézet udvar-kertjén levő fák megsértésétől ovatván, mintegy kézen fogva vezettetnek oda, hogy a másét bántani s abban kárt tenni nem szabad.
87Szivképző eszközül használtatik az intézetben az éneklés is, minélfogva a gyermekek egyszerű mesterkéletlen énekek értelmes eldanolására szoktattatnak, ezen felül az éneklés által még azon czél is éretik el, hogy az ollykor zajongó és nyugtalan gyermeksereg valamelly dal eléneklése által azonnal öszhangzatba és rendbe hozatik.
Szóval a gyermekek szivképzése ezen alapon épül: „szeresd az istent, szeres minden embert, add meg mindenkinek az övét,, másét ne bántsd, a mit magadnak nem kivánsz, másnak se tedd.”
Azonban nemcsak arra van figyelem, hogy jó irány adassék a gyermek akaratának; hanem hogy értelme is, mennyire korához illő, kifejtve legyen; s az idővel használandó elemi ismeretekbe bevezettessék. Erre nézve a kisdedovó midőn értelmez, mindent szemmel láthatóvá igyekszik tenni, az értelmezett dolgonak alakját, ha van, távolságát és más minőségeit krétával lerajzolja. Ugyan ezen czélra használtatnak az alaktudomány s különösen a fejszámvetés, nem különben a földleirásból némelly elemi ismeretek.
Ide tartozik a természettan azért, hogy a gyermekek az érzékeik alá eshető tüneményeket, például villámlás, szél, fergeteg, eső stb., és azoknak eredményét ösmerni tanulhassák, – a természetleirás pedig azért, hogy kivált a házi és más hasznos állatok, növények és ásványok sajátságaival, használhatási módjával értelmükhöz alkalmazott elbeszélések utján megismerkedhessenek, de egyszersmind hogy mind a két tudomány által a gyermekben azon kellő vallásos érzet ébresztessék, minélfogva minden állatban, fűben, fában, ásványban és természeti tüneményekben az isteni hatalmat és gondviselést sejteni és érezni tanulja.
Továbbá oktattatnak a gyermekek a mindennapi dolgok, p. o. az esztendő részei, hónapok, napok nevei és sorai; mértékek, folyó pénzek stb., ismereteire s összevetésére. –
A müegyesség elérhetése végett a példányovó intézet kisdedei csak annyiban gyakoroltatnak, mennyiben az a tagok ügyességére szükséges, illyen például téglák halomba, vagy rendbe rakása, farakosgatás, növények tisztogatása és ápolása; más gyenge testalkotásuknál fogva nehezebb kézi munkákra nem szoktathatnak, egyébiránt a nagyobbak irással, olvasással és rajzolgatással is foglaltatoskodnak.
Ezek szerint a példányovó intézetben a kisdedekkeli bánásmód ezekben központosul:
1) a gyermek önmagával és viszonyaival megismertetik, jövő állapota vele megszerettetik, s mivel a munkásság a legjobb erkölcs-oktató, munkára, pontosságra, tisztaságra, s hűségre szoktattatván, egyszersmind a kölcsönös bizalomra, megelégedésre, s igy az emberiség egyetemes boldogságára előkészittetik.
2) az intézetben jutalmazásnak s testi büntetésnek helye nincs.
3) végezetre minthogy az intézetnek czélja inkább a gyermek belső fejlődése, mint annak más társai feletti fényesb kitüntetése, nyilvános próbatételek nem tartatnak, hanem ezek helyett az intézet mindenkinek mindennap, minden órában nyitva áll, s idegenek napokat és heteket tölthetnek benne, hogy belső rendezésével, tanitásmódjával és kormányzásával megismerkedhessenek, sőt egy könyv leszen kitéve, mellyben minden látogató beiktathatja észrevételeit, 88s ezek a mennyire lehetséges leend, kellő figyelembe fognak vétetni.
Egyesületek érdekében egy kérdés a m. gazdasági egyesület titoknokához. A tisztelt hivatalnok egyik hivatalos hirdetésében illyet mond: „a m. gazd. egyesület legkevésbé tartozik azon vállalatok és társulatok közé, mellyekhez valaki divatból vagy pillanatnyi lelkesedésből, vagy azon hiu hirvágyból járul, miszerint becses nevét az ujságokban hirdetve lássa.” – Valjon melly társulatok azok, miknek sorából titoknok ur a gazd. egyesületet a fölebbiek szerint kiemelni jónak találta? Csak nem tudja dicsérni magáét a nélkül, hogy mást ne gyalázzon?
?
Takarék-pénztár. A Pestmegye pártfogása alatt álló hazai 1-ső takarékpénztár 1846-dik évi deczemberi pénzforgalma:
Ugymint mult hó végével maradt készpénz 91042 ft 59 kr., 5%–4% betétek, és kölcsönöktől befizetett kamatok 148,487 ft 43 kr., visszafizetett tőkék 112,262 ft 33 kr., összesen 351,793 ft 15 kr.; kikölcsönöztetett 94,315 ft, kifizetett 5%–4% betételek s ezektől járó kamatok 122,528 ft 29 kr., 216,843 ft 29 kr., marad készpénz 134,949 ft 46 kr. ezüst pénzben.
