Nézzünk szét.
Nézzünk szét.
Rokonszenv a vasuti eszme iránt. Az oláh „Gazeta de Transsylvanie” 91 számból. Tudva van, hogy a magyarországi ujabb törvényhozás következtében, két nagyobb vasut készitetik, mellyeken ugyancsak dolgoznak is. A fővasuti társaság Kecskeméttől egy szárnyvonalt akar a pusztán keresztül Czeglédig vinni. – Mindek hirére a szegediek is elhatározták városukat a 96Tiszán és Maroson kivül, egy másik vonal által Kecskeméttel, – és onnan tovább egész Europával – összekötni. Ők alakitottak egy társaságot, s a kormány beleegyezését meg is nyerték. Midőn ezt a temesváriak meghallották, a község összegyült, s tervet csinált egy Temesvártól Szegedig nyuló vasutra, mi nagy tüzzel elfogadtatott. 500 ezsüt forintos részvényeket bocsátának ki, mellyek közül 200 alá is iratott. Minthogy Temesvártól Szegedig az ut 12 mérföld hosszu leend, és a költségekre mintegy 1,500,000 ezüst forint kivántatnék, tehát a részvények száma utólagosan 3000-re határoztatott meg. A mint ezek közül 1000 fedezve leend, a társaság magát alapitottnak nyilvánitandja. Addig pedig egy 18 tagból s egy elnökből álló bizottmány küldetett ki. Ezen bizottmány a többi közt Budára a helytartósághoz engedélyért is folyamodott, mit meg is nyert: küld megbizottakat Pestre, Budára, még Bécsbe is a vállalatnak pártolókat keresni. Klein testvérekkel is közelebbi érintkezésbe bocsátkozott, kik e vállalat által Sidóváron állitandó nagyszerü vasgyároknál fogva erősen érdekelve vannak. A nagylelkü báró Sina, ki Bánátban mintegy 15 faluval bir, már is pártolását igérte a társaságnak. Ha a vasut Temesvárig nyulik, ott meg nem szünhet, hanem szükségesképen egy szárnyvonal által Banáton keresztül Oláhországot is érintenie kell, egy másik szárnyával pedig hegyeinknek keresztül menni, s nehány sikjainkon kiterjeszkedni. Akkor a mi sónk, vas és fa, főkép pedig kézmüveink más árat, irányt, és előnyt fognak nyerni. Akkor köztünk és Europa közt nem fognak Magyarország pusztái, mint az afrikai Sahara-puszta terjeszkedni, s nem fognak minket minden nagyobbszerü vállalattól elijeszteni, és Europától távol tartani. Akkor nem 8–12 sőt 16 nap alatt utazunk innen Pest és Bécsig, hanem 2–3 vagy még kevesebb nap alatt, kényelmesen, olcsó, s vállalatra buzditó előnyök mellett. Sokan ugyan attól félnek, hogy a fuvarosok ezen vasutak megnyitásával vesziteni fognak, pedig ez alaptalan félelem. A közlekedés, szállitásozás határtalan előnyt nyer ez által. Mert ha a sernesti és baumgarti szállitók nem kényszerülnek is lovaikat a pesti uton sárban és homokban ugy szólván megölni, de annál több fuvart kapnak az ország belsejéből a vasut-vonalig, és ezer meg ezer mázsányi árut és ezer meg ezer személyt fognak oda szállitani. A különbség csak az lesz, hogy akkor a mostani 10–14 ló helyett 3 v. 4-et fognak be, és a többi nyomorult gebék tartásának ára zsebükben marad stb. Mi pedig mondjuk a többiekkel együtt: segéljen isten! – Nimesch, november végén 1846.
X.
Inség, kapcsolatban az ipar védtelenségével. Eberfeldről irják, mikint a mostani szükség következtében a szövetgyárnokok nem dolgoztathatnak, s a szövőszékek száma, mellyek megállitattak, rá megy 3000-re, tehát, mivel midnen osztováta 2 1/2 embert foglalkodtat, a munkából kiesettek száma 8000. Már történt, hogy igen szorgalmas és ügyes takácslegényt, mert munkát nem kaphatott, megvett a hideg. A községi tanács jelentést tőn a kormányhoz ez inségről, s ámbár annak legközelebbi okát a rosz termésnek s az élelmiek drágaságának tulajdonitja, mégis nyomatékosan emlékezik jelentésében a belföldi piacznek kereskedés részéről a védrendszer ellen tétetni szokott vádakat. Különösen azon szemrehányást, mintha a védvámok elaltatnák a belföldi gyárosságot, tapasztalatai példával erőtleniti. Mind a mellett, hogy a kallózott gyapjufélék mázsájára 30 tallér behozatali vám van fektetve, s igy e jószág csaknem prohibeálva van, a kallózott gyapjukészitmények belföldi fabricatiója mégis olly derékul kifejlett, miszerint az árak jutányossága s a kelme minősége tekintetében minden idegen készítményt, e nemben fölfülhalad; s valóban észak-amerikai kalmárok német gypjuszöveteket küldenek mustraul az angol gyárakba, miután az angol árukat el nem lehet adniok. –
Nagyon tanulságos adatkák ezek, azért figyelembe ajánljuk.
Ebedeczen, Barsmegyében, az esztergami káptalan kőszénbányát nyitott.
Szkiczón, szinte Barsmegyében, több ezer mérőre menő mészt égetett a község.
A német bevándorlások ellen Bars is nyilatkozik.
