Külhirek.
Külhirek.
Oláhország. A trónbeszédben, mellyet Bibesco hg a mult december 13-kán megnyitott országgyülés éelőtt monda, többek közt azt is megemlité: miként a két udvar, melly az ország pártfogása alatt áll, ismét uj érdemeket szerzett elismerésre és hálára, mert Oláhország kereskedési érdekeit nemcsak terjedelmesebb, hanem határozottabb alapokra is állitotta. Szerény lobogónk, ugy mond a trónbeszédtartó herczeg, a török birodalom tengerén ugy mint a többi nemzetek lobogói, oltalmazva van. – – És a magyar lobogót a tengerek nem ismerik! – Mennyire szükségesek volnának hazánkban a külconsulatusok, elmondtuk lapunk 31-ik számában, de minthogy ezer évi tapasztalás bizonyitja, miként csak a tenger hozhatja szoros és kedvező összeköttetésbe a nemzeteket, és miként tengerészet nélkül még nemzet nagygyá dicsővé nem lett: a magyar lobogó ügyét ajánljuk törvényhozásunknak, sőt előleg törvényhatóságinknak is figyelmébe.
Persia. Konstantinápoly jan. 7. Az Oroszország és Persia közt fenálló szerződés szerint a caspi tenger valamennyi 156mennyi kikötőiben csak orosz hadi hajóknak volt szabad meg jelenni, kivévén Aszterabadot, hol persa hadi hajók is mutatkozhattak. Legujabban Oroszország e kivétel megszüntetését is követelte. Persia vonakodott egy ideig ebbe beleegyezni, azonban háboruval fenyegetődzvén az orosz, végre engedett, minek következtében az orosz czár a Sahnak egy kis gőzhajót ajándékozott. E szerint az orosz hajóhad már korlátlan ura az egész caspi tengernek, s Sah pedig az udvari kertjének tavában czikázó gőzöske mesterséges mozdulatainak szemlélgetésével vigasztalja magát a tiltott drágább flotta szenvedélyekért. B. P. H. – (A Sahnak van gőzhajója, de a persáknak nincs hajózhatási szabadsága. Etiam bene!)
