Megyei hirek.
Megyei hirek.
Szepesből. Az inség miatti panaszok egymást érik folyton növekedő mértékben. Legutóbb (január 24 s. köv. napjain) tartott közgyülésen a megye enyhítő módokról gondoskodék. A 20,000 pg frtnyi kölcsönből már 18,100 valósággalkéznél levén, de a szomszéd megyékbe gabona vásárolni kiküldött szolgabiró sikertelenül járván, egy gallicziai földes ur ajánlkozott 1300 mérő rozsnak 9 ft 36 kr-jával v. cz. Kézsmárkig eszközlendő szállitására. Azonban az inséggel küzdők és a kéznéli gabnakészlet megtudására utasitott szolgabirák azt jelentvén, miként a megyében a koldusok, azaz olly egyének, kik betegség, öregség stb. miatt dolgozni nem képesek száma 3380 – a munkára alkalmas, de munkahiány miatt végveszélynek kitettek száma pedig 4657. – Végre a vetőmagban és vonómarhában szükőlködő gazdák száma 2323; a KK. és RR. elhatározták hogy a már eddig tett 20,000 pfnyi költségenkivül a megyebeli nemességre 30,000 pft vetessék ki, melly összeg felének mart. 1-ső napjáig be kell fizettetni. A felosztásra nézve czélszerü intézkedések tétettek. Saját jobbágyain segiteni több uradalom önként ajánlkozott. – Munkául előlegesen kőfejtés, és utcsinálás jelöltetett ki.
Biharból. E megye is gondoskodik a népinség enyhitéséről. – 40,000 pftnyi adót vetett ki a birtokos nemességre, és több czélszerü intézkedést tett a szükölködő lakosok összeirására és a szükség idején ápolására.
Zágrábból a P. H.-nak a többek közt ezt irják: „a hegyi lakosok közönségesen julius végeig uj élelemszerekhez nem nyulhatnak, sőt ez idén magnak való burgonyájok sem lesz, mi itt egyedül életmentő növény. Közmunkákról kell okvetetlenül gondoskodni, mellyek a német keresetet, s kenyeret adjanak. Épitessen a megye egy kőhidat a Kulpicza folyóra, mert az eddigi fahid fentartása a népet ugy is felettébb terheli, s a kőfejtés, szállitás stb. azonnal segitend a nép egy részén. Készitesse el továbbá a rég tervezett utat Szedelczétől Pleszczéig, Csubárba, miáltal mig egy részről eszközöltetik, hogy Csubárral a hiányzó közlekedés alkotmányos földön létesül, s az utazó nem lesz kénytelen egy pár óráig Krániczország földjén döczögtetni, s osztrák vámtisztektől faggattatni magát, – más részről a nép számára is élelmezési mód nílik. A fenebbi két munka 12–14 ezer ezüst forintba kerülne. És mennyivel üdvösebb az inséggel küzdőknek munkát adni, s becsületes keresetet, 184mint egyszerü alamizsnával alázn le, s szoktatni heverésre, vagy kölcsönnel terhelni, mellyet a szegény pór olly nehezen hever ki. – Ezen a megye által eszközlendő munkákonkivül fel lehetne szólitni a kebelbeli urodalmakat is, hogy a kebelbeli jobbágyságot munka-alkalommal szinte segitsék, s e czélra összemunkáljanak; fel lehetne szólitni zágrábi püspök ő nméltóságát, hogy a járásbeli szükölködőknek tetemesb öszveget előlegezni méltóztatnék.
„Gyökeresen azonban e vidék bajai csak a vukorvá-fiumei vasut s az iparnak e vidékeni meghonositása által lesznek orvosolva. Ha a vasuti munkálatok jövő tavaszszal foganatba vétethetnek, az inségen mintegy varázs-pálcza által leend segitve. A „vaspálya” névre eszünkbe jut azon mendemonda, melly itt kering, hogy t. i. Sziszektől Zágráb felé Steinbruckig fogna, Triest érdekében, vaspálya létesülni. Mi ezen ármányos hirnek nem hiszünk, hiszen ez nemcsak a szegény hegyi járást, hanem az egész országot érzékenyen sujtaná. – Másik dolog a mit hiszünk és vallunk és pedig életadatokra támaszkodva, hogy a termesztő népnek ipar is kell, s noha nem nagy örömet találunk abban, hogy némelly obscurus embereket a körmünkre égett baj idején capacitálgassunk, még is nem mulaszthatjuk el zágrábi L. urat, ki magát a védegylet keletkeztekor a honi ipar ellen a zágrábi német hirlapban felvetette, a hegyi járás jelen nyomoru állapotára, mint tényre, utasitani. – L. ur, éretlen beszédei közt azt is állitá, „hogy a gyárak hona csak a népesebb felső Magyarország lehetne” – de hát miért ne lehetne a zágrábi hegyi járás is? – ennél alkalmatosbat az összes magyar korona alatt sem fog találni L. ur, s ha pénze van, nem tehet jobbat a maga s vidék érdekében, mint valamelly iparvállalatot kezdeni. – Végre szükséges lesz a népet örökváltság által mielőbb szabad mozgásba tenni. – Szabad föld, szabad munka, iparosság, közlekedési eszközök! – csak ezek által lehet az időnként felmérgesedő bajokon gyökeresen segiteni, a többi mód nem egyéb felületességénél, silány palliativánál, mellyhez rögtön szükségben kapaszkodunk ugyan mind a tiz körmünkkel, de mellynek életbe vágó természetét s jövőre kiható eredjét a gyermek sem hiszi.”
