Körlevél a tized és robot megváltása ügyében az ausztriai örökös tartományokban.
Körlevél a tized és robot megváltása ügyében az ausztriai örökös tartományokban.
„Ő cs. kir. felségének, a jobbágyoktul födlesuraiknak és tizedbirtokosaiknak természetben teljesitendő robot és tizedet illetőleg, mind az ezen joggal biróknak, mind az azt teljesítni tartozóknak kivánságai több oldalról tudomására jutának, mellyek oda czéloznak, hogy az ezen kötelezettségek mikénti teljesitésében a mostani mivelt kor kivánata illő figyelembe vétessék.
A mint egy részről ő fels. erősen és változhatlanul elhatározta, hogy minden alapos földesuri és tizedbirtokosi jog csonkitatlanul fentartassék, ugy más részről hajlandónak érzi magát ő fels. a földesurak és tizedbirtokosok, és ezek földesuri és tizedbirtokosi engedményeseik közt a természetbeni robot és természetbeni tizedet illető szabad egyezkedések létrejövetelét, részint az efféle (már eddigelé is létezett) egyezkedéseket nehezitő némelly szabályok elháritása, részint az ezeket könnyitő uj határozatok által, a mennyiben egy harmadik jogának sérelme nélkül lehetséges volna, a cs. kir. hatóságok közremunkálása mellett előmozdítani.
E végett ő fels. 1846-ki dec. 14-kén kelt legfelsőbb határzata következtiben köv. szabályok kihirdetését kegyelmesen megparancsolni méltóztatott:
1) Mindenfelé jobbágyi robot és tizedszedési jog szabad egyezkedés utján másnemü tartozássá változtatható, vagy a tőke lefizetése, a föld átengedése, vagy a kölcsönös kötelezettségektőli elállás által megváltható.
2) Az illyetén egyezkedések érvényességére az illető kerületi hatóság megerősítése megkivántatik, melly, ha az egyezkedés világosan, félremagyarázhatatlanul van szerkesztve, haladék nélkül megadandó. Ezen megerősités által az egyezkedés birói alku erejére tesz szert, jól megértendő azonban, hogy azon esetben, ha a robot vagy tized folytonosan fizetni igért, meghatárzott évi jövedelemmel váltatik meg, ez utóbbi behajtása politicai uton eszközöltetik.
1973) Ha a váltságnál egy harmadik joga közbe jön, akkor a ker. hatóság a tartomáyniszék véleményét, mellynek birtokszakosztályába a földesur vagy tizedbirtokos jószága tartozik, előlegesen az iránt megkérdi, valjon jogi szempontbul a jóváhagyás megadathatik e. Ezen elővigyázattal különösen akkor kell élni, a) ha a jószág, mellynek birtokosa robotot vagy tizedet igényelhet, adósságokkal van terhelve, és az egyezkedés a robot- vagy tizedváltságnak 6-dik §. leirt mikénti foganatositása alá nem esik; b) ha a jószág hitbizomány vagy hűbér, vagy helyettesités (Substitution) alá van vetve; c) ha a jószág birtokosai között véleménykülönbség uralkodik.
4) Hasonlókép a ker. hatóság, ha egyik vagy másik fél, bármi okbul, a magáé felett rendelkezési joggal nem birna, az illető törvényszéket a szerződés jóváhagyása feletti határzás végett megkeresi.
5) A tartományi szék, ha a jószág adósságokkal van terhelve, a szerződés jóváhagyása iránt minden a tartományban lakó zálogjeles hitelezőket (Pfandglaeubiger) kihallgatand, a többiekre nézve pedig közös gondnokot rendel, és attól véleményt kér. A határidő, melly alatt a hitelezők és a gondnok nyilatkozni tartoznak, legalább 90 napra határoztatik, azon kijelentéssel, hogy azok, kik a kiszabott idő alatt nyilatkozatukat be nem adják, beleegyzőknek tekintetnek. A jóváhagyás, fentartván a folyamodás felsőbb hatósághoz való fölebbezhetését, nem tekintvén egyes hitelezők vagy a gondnok vonogatott beleegyezését, csak akkor adathatik meg, ha a tartományi szék ugy találja, hogy abból az ellenmondókra semmi kár sem háramlik, és attól nem is tarthatni. Ha a tized vagy robot egyszer-mindenkorra tőkével váltatik meg, akkor azt ha csak a jószágon vagy semmi adósság nem fekszik, vagy minden hitelezők más rendelkezésbe bele nem egyeznek, a tartományi széknél kell letenni, és a letéteményi könyvben megjegyezni, hogy minden a birtokszakosztály utján eddigelé a jószágra nehezült hypothekák, és egyéb dologi jogok ezen tőkére is kiterjeszkednek. Épen ugy ha a tőke azután fölvétetik, vagy ha csere által a tized és robot helyére földbirtok lép, a dologi jogok megjegyzése mellett a közkönyvekben biztositandók.
6) Az 5. §. rendeletei nem alkalmaztatnak azon szerződésekre, mellyek által a szabadtulajdonu jószág birtokosának a robot vagy tized helyett folytonos, meghatárzott évi jövedelem pénzben vagy terményben biztositatik, vagy ha a jobbágy a robot megszüntetéseért a földesur irányában őt illető legelői, faizási vagy más hasonló jogtul eláll. E tekintetben, ha mindjárt a jószágon adósság fekszik is, a hitelezők vagy a tartományi szék megegyezése nem szükséges.
7) A hitbizományi jószágokat illető robot vagy tized dolgában a tartományi szék itél, kihallgatván előbb a váltsági szerződés jóváhagyása iránt a hitbizomány legközelebbi várományosait és gondnokait, és az utódokat, kik a tartományban laknak. A hitbizományi-birtokosoktul kért jóváhagyás, nem tekintve egyes várományosok vagy gondnokok vonogatott beleegyezését, megadathatik, ha a tartományi szék ugy találja, hogy az a hitbizománynak nem káros. A tized vagy robot megváltása végett a hitbizományért szerződött tőkék mint a hitbizomány ősértéke a törvényszéknél leteendők; a kifizetésre hagyott telkek a közkönyvekben a hitbizományhoz iratnak. Minden a hitbizomány-birtokostul a megszüntetett tizedért vagy robotért becserélt földbirtok különös fejedelmi jóváhagyás nélkül is a hitbizományba kebleztethetik. Ezen 198rendeletek a helyettesités alá vetett jószágokra nézve is hasonlag alkalmaztatnak.
8) A hűbéri javaknál a váltsági szerződés iránt, ha magányhűbérről van szó, a hűbér urát is meg kell hallgatni, a többiekre a hitbizományra nézve kiadott szabályok szerint kell eljárni. Minden fejedelmi hűbért vagy alhübért illetőleg a szerződés a kerülethatósági megerősitéssel a fejedelmi jóváhagyást is megadottnak kell tartani. A ker. hatóság azonban e részben gondoskodni fog, hogy ha a robot vagy tized megváltása valamelly hűbéri jószágnál egyszer-mindenkorra tőkével történik, a tőke szokott uton azonnal a hűbérhez kapcsoltassék, mivel az e tekintetben a hűbér egyik alkotó részét képezi.
9) Valamelly jószág haszonszedőinek jogai felett a polgári törvénykönyv közönséges szabályai szolgálnak sinórmértékül.
10) Mi a robot vagy tized helyett szerződött évi jövedelmeket illeti, azok a hitelezőnek épen azon zálog- és előjogokat adják a kötelezett földbirtokán, mellyek őt a robot vagy tizedre nézve az előtt illették. Ha az egészleni kifizetés végett a robot vagy tizedért a földesurnak vagy tizedbirtokosnak lekötelezett, vagy annak kielégitésére másoktul kölcsönözött tőke az eddigelé robottal vagy tizeddel terhelt jószágra fektettetik, akkor annak elsőbbsége van minden egyéb, még korábban rájegyzett hypothekák előtt is. Illy tőke mindig birói uton az igazságszolgáltatási szabály szerint az arra rendelt törvényhatóság által hajtatik be, és arra nézve a politicai végrehajtási rend, melly a jobbágyi követelésekre megállapitatott és többé nem alkalmaztathatik.
11) A robot és tizedmegváltására jobbágy telkek is fordítathatnak, és az uradalmakra tulajdon gyanánt átruháztathatnak, a nélkül hogy az utóbbiak illy esetekben a földesuri telkek hasonértékét adni kötelesek volnának. Hasonló czélból földcsere is történhetik az uradalom és jobbágyok között. A ker. hatóság azonban az illy váltsági szerződések megerősitésekor szokott uton tudomást szerez arról, hogy az által a jobbágyok felmaradása nem veszélyeztetik, és gazdaságuk épségben fentartatik.
12) Ha egész községek váltják meg magokat a robot és tizedtől, és e végre községi vagyonukat, legyen az telek, szolgasági jog vagy tőke, akarják fordítani, akkor ezen kivánatnak, a mennyiben a községi szükségek fedezésére megkivántató alappal összefér, semmi akadályt sem kell tenni. A jobbágyi adófizetési alap készleteit és tőkeit is használhatni illy tartozások megváltására, a mennyiben ugy eszközölhető, hogy a jobbágy mag dolgában meg ne szoruljon. Ha valamelly váltság tárgyalásában résztvevő városi, mvárosi, falusi közönség tagjai közt véleménykülönbség uralkodnék, akkor a ker. hatóság a méltányos és a községnek nem ártalmas szerződést, ha mindjárt azt csak a kevesebbség kivánná is, döntő szóval állapitja meg.
13) Ha jobbágytelkek az uradalmakra szállnak, ezek az azokon fekvő fejedelmi adókat és járandóságokat is magokra veendik. Olly egyezkedések, hogy az illy állományt illető előfogati és katonabeszállitási tartozások, mint szinte az elkisértetési dij és más községi költségek a kötelezettektől azok egyéb fekvő javaikra tétetnek át, a 11. §-ban emlitett ovakodás miatt meg nem engedtetnek.
14) A robot és tized megváltása felett tartott tárgyalások, mint szinte az e tekintetben kötött szerződések, bélyegadó alá nem esnek.
