Gabna-forgalom iránti ujabb intézkedések Francziaországban és Angliában.
Gabna-forgalom iránti ujabb intézkedések Francziaországban és Angliában.
Páris, február 1. Midőn mintegy három hónappal ezelőtt a francziaországi gabonatermés elégtelensége feletti nézetünket, s azon aggodalmunkat nyilvánitánk, hogy a tápszerek megdrágulni fognak; akkor még volt idő arra, hogy a gabona-behozatal könnyitésére, s a beflöldi gabona-kivitel nehezitésére rendszabályok tétessenek. Hanem Francziaország ezekhez csak akkor nyult, midőn már a szomszéd statusok, főkép a német kormányok a külföldi gabona előtt kapuikat kitárták. Minélfogva alig hiszem, hogy a kamrákban mostanában szavazott s a külföldi gabnavám-csökkentést czélzó törvénynek sikere legyen, mivel a termesztő országokban már jóformán elfogyott a szüleség, de ha nem is, még sem fognak csak leginkább Francziaországba hozatni, mikor a német és angol kikötők is nyitvák előttök. Azon törvénynek lényeges határozatai ezek: hogy a behozandó gabona és lisztért a beviteli vámdij minimuma fizettessék 1847. jun. 31-ig, ugymint buzáért 25 centimes, rozsért 15, kukoriczáért 13 3/4 cent., 12 1/2 cent. árpáért, csikszárért (pohánka) 10 cent., zabért 8 3/4 cent., s illetőleg lisztért 50, 32 1/2, 30, 30, 25, 27 1/2 centime 100 kilogramme után. Bármily lobogóu hajó ment a tonna-dijfizetésétől. – Egy más ugyanakkor kelt rendelet a gabna, kukoricza és lisztkivitelt csak a legnagyobb vámdij mellett engedi meg. Egy harmadik rendelet végre megtiltja a dercze kivitelét. Ha meggondoljuk, hogy tenger és szárazon igen élénk szállitás által lehet csak egy hónapki szükséget is fedezni; ugy elláthatni, milly elégtelenek e rendszabályok. – Ezek legfölebb is a kikötőkben, és környékeikön mérsékelhetik, valamennyire a gabona árát, de a belföldi piaczokra aligha lesz hatásuk, főleg most midőn a közlekedési eszközök elégtelenek, s a szállitás igen lassu.
Parlamenti határozatok a gabonavám megszüntetése, s az arra vonatkozó hajózási acta tárgyában. London, jan. 30.
I. Tekintetbe véve ő fels. uralkodásának 9 és 10ik évében hozott azon parlamenti rendeletet, minélfogva ő felsége örökösi és utódai számára, minden, bár mellyik tengeren-tuli országból, az egyesült királyság és Man szigetébe fogyasztás végett behozandó mindennemü gabonától és liszttől, 1849. évi februar 1-ig, az ide mellékelt sorozat szerénti vámdijak szedetni határoztattak, és tekintetbe vevén, hogy a gabonának és némelly tápszereknek (mellyek e szigetek lakóinak élelmét képezik) rosz termése szükségessé tevé, hogy egy meghatározott idő alatt semmi nemü vámok a kijegyzett fogyasztási czikkektől ne szedessenek, miért is ő felségétől, az e parlamentben összegyült lordok 247tanácsára, s azoknak tekintélyével elvégeztetett, hogy semmi vám ne szedessék a tengerentuli országokból az egyesült királyság és Mán sziget számára már behozott és még behozandó gabonától és liszttől, még pedig ezen acta szentesitésétől kezdve folyó évi sept. 1-ső napjáig.
II. Miután szükségesnek mutatkozott, hogy a buzának, mindennemü gabonának, kukoriczának, rizsnek, burgonyának és lisztnek behozatala, bár honnan és bár ki hajóján megnedetessék, és hogy ezen csupán kivitelre szánt czikkek a belföldi fogyasztásnak adassanak át; ennél fogva ő fölsége által, a jelen parlamentben összegyült lordok tanácsára, s tekintélyével elvégeztetett, hogy ezen acta elfogadásától kezdve f. é. sept. 1-ig a gabonának, kukoriczának, rizsnek, burgonyának és lisztnek behozatala mindenhonnan, és minden hajón az egyesült királyságban minden személy használatára megengedtessék, ábmár ez a Navitations-actával ellenkezzék is. Egyuttal elhatároztatik az is, hogy ezen acta elfogadásától kezdve f. é. sept. 1-ig raktárakban fölhalmozott, s kivitelre szánt idegen gabona és liszt, az egyesült királyságbani fogyasztás alá bocsátassék, bár ez a Navigations-actával ellenkezzék is.
Tanulságul közlöttük arra, miként rendelkeznek országok, mellyek érdekeiket értik és azok szerint intézkedni tudnak is, birnak is.
H.
