Még némelly észrevételek a Tiszaszabályozás körül. (Folytatás.)
Még némelly észrevételek a Tiszaszabályozás körül.
(Folytatás.)
(Folytatás.)
Alkalom nyilt itten a feljebb kifejtett különböző elvek szerint teendő szabályozás költségei után reménylhető eredmény főbbjeiről némi felvilágositással szolgálnunk. Nézzük tehát elsőben is az átvágások s töltéselések eredményét. –
Ennek főczélja mennyire felfoghatám a vizi közlekedés s 325következve hajózás erős lábra állitása, – s megfelel-e e czélnak? alig ha: – mert bár mint feljett láttuk, ha némellykor számolhatunk is ollyan vizállásra, hogy azon a legnagyobb dunai hajó is minden kényelemmel kószálhatna: hanem a szintén feljebb kifejtettek szerint, a felső együtt maradt 500,000 köb lábnyi agy tömeg viznek, a számszerinti 101 különböző helyeken 72,798 vont ölet tevő sorba átvágások megtétele után is a feltorlódhatás következtében birand e az elegendő s kellő biztossággal; erről szabad legyen kétkednem. Ezen szabályozási modornál másodrendü czélnak látván az eddig áradat-rongálta térség vizmentesitését, én e részben sem biztathatom nagyon magam. Mivel a viz-feltorlódás a szorosan gazdasági czélnak még ártalmasb ellene, mint a kereskedelminek. Ha a folyam egyszer szét talál rohanni, a tetemes magas állásban együtt tartott viz lefolyhatása sokkal több időbe kerülvén, az elszéledett áradat olly huzamosan vesztegelne a megrohant téreken, mi alatt minden növényzet tönkretétele kétségen kivüli. És igy az egész Tiszavölgye, ha illyen nem ohajtható körülmény várakoznék rá, alig ha valaha is felvergődhetnék mostani annyira sujtot thelyzetéből, miszerint inkább csak késő tavaszi, mint őszi gabna-nemek termesztésére van szoritva; – pedig a tiszai hajózásra ennek éppen ellentétje hathatna haszonhozólag. – És most lássuk ezen műtétel a Tiszavölgyi birtokokat holdankint hogyan terhelné? – a Tiszavölgy többek által mintegy három millió holdra tétetik. – A Tisza átvágások s tölteselésekkeli szabályozása a feljebb előadottak után hetvenöt millió kilenczszáz hetvenegy ezer ötszáz ötvenkilencz frt 57 3/5 krt kivánna, megosztva ezen összeget a holdak számával, kijő: hogy minden holdföld az előadott kétes eremények mellett is 25 frt 19 2/5 krig terheltetnék.
Ugyan csak az iminti kérdésre a Tisza Szamos elválasztása általi szabályozásnál nézzük minő eredményt mutathatunk fel? Ezen szabályozásnál az árviz-rongálta térségnek, biztosan mivelhetővé tétele levén a főczél, eddig tett s még következve teendő fejtegetéseim nyomán ez uton azt kevesebb költséggel s inkább megközelithetjük. – Mivel részenkint véve föl a Tiszavölgyet – a Tokaj feletti völgy a Szamos elválasztásával fogyasztandó vizének csaknem felétől szabaditatván meg, bár ha a még benmaradt viz töltések közé vételt követelne is, de mint látók, nem olly rendkivülit mint különben, s az átvágások pedig az egész Tisza osztályozásával tétetvén meg, a viz-összetorlódás következménye, a szélyelrohanás okvetlen elmaradna. Továbbá a Tokajon alól eső völgy két harmadra leszállitott vizmennyiségétől, az elősorolt okoknál fogva szintén azon eredményt követlhetnők. – A mellék beömlő folyókra nézve, megjegyezvén, mikint azok a Tisza rendkivüli s bizonyos időhöz kötött felduzzadásaiban rövidebb pályájok s a feljebb felhordott okoknál fogva tényezőkül föl nem vehetők.
A mezőgazdaság érdeke tekintetéből teljes figyelmet érdemel még Magyarország egy nagy – s a kenyérmező nevezetet is méltán igényelhető tájékának, a Szamos külön medre által vizi közlekedéssel, s ennek folytán egészen uj forgalommali ellátása. – Addig is tehát, mig ezen érdekes tárgy avatottabb tollal találkoznék, legyen az e helyen némi gyenge árnylatokban ekképen elemezve: a Szathmárt, Debreczent s Madarast stb. érintve vezethető Szamos-meder mintegy 326egy 24 mérföldre tehető. – Minthogy Szamosból ki, s a Tiszába bevezetéseknél, jelenleg is létezik vizi közlekedés, tehát ezen hosszuságból a most is létező vizrei szállithatás tekintetéből leszámitván 8 mérföldet, maradna az azon vidéken ujból teremtett kereskedelmi viziut 16 mérföld hosszu. – Ha ezen vonal mentiben, ugy az egyik, mint a másik oldalróli termény beszállitható távolságot csak 4–4 összesen 8 mérföldben vesszük is fel: már is igen szép – 128 méföldnyi vidéknek nyitott meg, nemcsak a bel-, hanem a külföldi picza is, – mellyet pedig ekkorig még mindig nélkülözött, – s az átvágások s töltéselésekkeli szabályozás mellett pedig, tán örökre is nélkülözend. – Mostani elszigeteltsége mellett pedig az érintett vidéken, korán sem termesztetik annyi gabna, mennyit lehetne: hanem csak annyi, mennyit otthonjában a lakosok s házi állatjaik pazarolva felhasználhatnak, mivel mint ők mondják a termény távolbai kifuvaroztatása vesztességgel jár, következve a termesztést a beflogyasztás szabályozza. Igy maga Debreczen városa, hiteles kutfő szerint emlitve ekkép okadatoltan 14 mérföldnyi határából 5 5/8 mérföldet legelőben hevertet. Ha hogy tehát ezen arányt a 128 mérföldnyi térségre nézve érvényesen használhatnók, ugy hasonló okból azon egész vidék 51 3/7 m. földet, mellyből 1/10-ed haszonvehetetlen, levonása után is 46 2/7 m. föld, vagy is 617 ezer 142 5/6 hold termékeny földet veszit most, el még pedig szűzen,a generosa natio s általa a hon.
És ha ezen szép tér nem több szakaszos modorban hanem csak a közönséges 3 nyomásokra miveltetnék is, 411 ezer 428 5/9 hold 1200 öllel számitott, lehetne évenkint a mostani kopárban bévetve; melly után minő jó szomszédságot mutathatna a dús magyar, felvidéki, nyomorban sinlő honosainak! midőn a gazdag aratást munkabérben 1/10-ben – a tartást beszámitva – körülbelül ennyi vagy is 40 ezer 142 2/5 hold után 10 maggal 411 ezer 428 5/9 köböl kétszeresben – őszi s tavaszi gabonában velök megosztaná. – Én ezt olly összegnek nézem: hogy ha az Zemplén, Ung, Bereg és Mármaros megyék hegyi szegényebb adózói munkabérbe megkaphatnák, a legmostohább évben is mentve lennének a mostanában évről évre küszöbökön ólálkodó éhhaláltól. – És a Szamos uj medre által pedig minő közeledést tenne a sivatag felső rész a dús alföld felé, s mennyire megkönnyitetnék a munkabérnek a tájékok szerinti, Szatmá vagy Bura felé a Tiszán le, vagy fel Csap helységnek inditott szállitása, mi közben kiki kényelme szerinti helyen rakná tengelyre tanyájára fuvarozandó tulajdonát. – Mig jelenleg többen az által is fosztvák ezen keresettől, mivel távolabb vidékrőli szállitmányozásra képes igás marhával épen nem birnak. – És mint jelenleg gyakorolják az aratást, mint legközelebb ez évben is, ha levánszorognak is, minő bér várakozik rájok? a már mindenéből kifogyott hegylakók közül az, a ki aratást keresni menendő 3–4 napi keserves táppal elláthatja magát a boldogabbak közé tartozván, számos együtt élő ügyfelinek élére áll,kik jobbadán minden nélkül isten és emberek kegyét reménylve indulnak ki sivatag bérczeikről aratás végett a tiszáni átkelésre azért, hogy nyomorteljes utazásuk vigaszául, mint ez évben is, bár minő mélyen hatának is be a Nyirbe, munka-tudakozódásaikra azon sujtó választ nyerjék: „már meg van a szükséges kepés-szám, nem kellesz.” – Csoda-e, ha az érintett utazási előkészület 327mellett az inség illy jelenetek közben gyakranolly fokra hág, hogy sok szerencsésnek érzi magát, ha nem kepe-részért, de puszta tartásért dolgozhat; mert ugyan ki tudná azt megmondani, mikint csak ez évi aratás is hánnyal növeszté azon szerencsételenek számát, kik öröm-ünnepet ülve sárguló kalászoknak, kenyérkeresés reményében hagyák oda inség-dulta tüzhelyöket, s kenyér helyett sirukra találának. Kinek a mondottakról kétsége támadna, látogassa meg városunkat aratás előtt, midőn a zempléni és ungi felvidéki arató sereg nagy része mint mellőzhetlen ponton átvonul, a számtalan sárga s dagadt arczulatok meggyőzendik. – No de majd igen is mellőzém tárgyam. – E kitérés azonban sdegitségért esdő embertársaim állapota feltüntetésében, ugy hiszem az emberbarátoknál nem okozhat unalmat, kiknek az összes gépezet rendezetlen forgása miatt önhiáik nélkül ömledező vérök, csak az efféle javitásokban találhatja föl váltságát.
Hát az uj közelekedési uttól hasitott tájék birtokosai számolhatnának e s minő jövedelemre? Igen szép, a felebbi összegnek 9/10-ben legalább 3 millió 702,857 köböl őszi s tavaszi gabnatermés növekedésére. Mellynel most már, – a szállitási távolság számba sem jöhetvén, ott lenne piacza, hol kielégitő keletre találna. S ekkint köblit közép árral 3 ftra véve 10 milliom 108 ezer 571 fttal bizonyosan növekednék az évi jövedelem. – Melly ha a kereskedés liszttel történnék, – a mire pedig a Szamos külön medre által épen a legkedvezőbb alkalom nyilnék; t. i. a tájékok szerinti lisztelő malmok épitésében még felényivel többre, vagyis 15 milliom 162 ezer 856 ˝ ftig hihetőleg növelhető lenne. Igaz, hogy ezen bevételre, megelőzőleg sokat kellene költeni, de hiszen a hol illy bizonyos siker ajánlkozik, ott az nem lehet eltartóztató ok, oda pénz önkint huzódik, hanem aztán, mint látók, lenne is eredménye, még pedig egy jól rendezett szép kis ország jövedelmével vetekedő.
Tárgyunk folyamán haladva lássuk most már a második azon kérdést: valjon a Szamosnak a felső részi tiszátóli elválasztása után, a nagy kanyarulat szerint Csap felé, lenne e a közlekedést továbbra is eléggé biztositó vizünk? Igenneli feleletem alapja ez, hiszen mi a Szamost, csak mint a hajózási évszak nagyobb részében, a nagy kanyarulaton nemcsak, hogy a végett, mint felesleges, hanem azonkivül az előadottak után mint a kiáradások főokát javasoljuk elválasztani, és pedig vizosztó zugóval akképen szabályozva, hogy ha épen a nagy kanyarulat szerinti hajózás ugy kivánná, minden viz annak állása kellő változásaig Csap felé folyjon. És ha ezen időszakot a szárazabb évszak szerint 3 hónapra teszszük is, még is ugy vélem a Debreczen felé még mintetgy 6 havig történhető szállitási dőszak elégelhető arra, hogy az alatt az egész tájék feles gabnája stb. kiszállitathassék. – Már hogy a Szamos külön medre által Burától egész a Dunáig állandóbb vizállást nyerne a Tisza, a felebb kifejtett nézetek nyomán, a Szamos 37 23/100 órával vágván a felső Tisza elibe, világos: hogy a Burán aluli rész Tiszájának is, legalább annyi órával növekednék állása állandósága is, következve a biztosabb vizi szállitmányozás is minden áradatban annyi órát nyervén, az ezen elv szerinti szabályozásából a Tiszának csak egy év folytán is előnyképen méltán tekinthető haszon mutatkozik.
A harmadik ime kérdést: a Tiszának a Szamos elválasztása 328általi szabályozására teendő költség, a tiszavölgyi birtokot holdankin mikint terhelni? Egy rövid számla imigy fejti meg: a Tiszavölgye min tmár adók 3 millió holdra tétetik. – A Tisza kérdésben levő modorbani szabályozása – mint felebb látható, 13 millió 453 ezer 902 forint 42 3/4 krt kivánna, megosztván ezen összeget a holdak számával kijő, hogy minden holdon 4 frt 2 9/10 kr. fekünnék. – Mivel pedig azon birtok az átvágások és töltéselések általi szabályozással szintén holdankint 25 forint 19 2/5 krajczárral terheltetnék: világos, hogy a Tisza-, Szamos elválasztása általi szabályozás javára roppant, holdankint 21 forint 16 1/2 krajczár nyeremény ajánlkoznék. –
Továbbá, midőn a Szamos külön mederbe vételét javasoljuk, nem lehet az azt ajánló okok között az ecsedi lápot is meg nem emlitenünk. – A Szamos cserélt medre által a Kraszna folyó is felfogatván, az által az ecsedi láp tápjától megfosztatnék, s a mellett az oldalvást kigyózó s ollykor üres jelen Szamos medrébe, még a legfenekesebb részek vize is lecsapolható lenne, mi által a mezőgazdaság ismét mintegy 5 1/2 mérföldnyi térrel s ezután a felebb előadottak nyomán szép jövedelemmel gyarapodnék.
Ezen előzmények folytán, midőn a Tiszaszabályozásánál fölvehető kelleéki főkérdések átalában a Tisza-, Szamos elválasztása általi szabályozása javára döntethetnének el, a t. cz. olvasó ugy hiszem hibámul nem rovandja fel, hogy a feltüntetett dús eredmények arra birhatának, miszerint mindaddig, mig azokban hiányai ki nem mutattatnak, Galilei hű ragaszkodással állandóan a mondó maradok: mikint a Tiszát a Szamos elválasztásával és aztán emezt, Szatmár, Debreczen és Madarast érintve vezetvén be a Tiszába, kell szabályozni.
Galambos Sámuel.
(Folytatása köv.)
