Gabona-kereskedés a dunai kikötőkben.
Gabona-kereskedés a dunai kikötőkben.
Azon nagy érdek miatt, mellyet a gabonaügy most mindenütt igényel, és azon fontosságnál fogva, mellyel Moldva-, Oláh- és Bolgár-országok gabonakereskedés tekintetében birnak; nem leend helyen kivül a dunai kikötők tekintetéből e kérdésnek, valamint azon befolyásnak is fejtegetése, mellyet az austriai szabad kikötők gabona-forgalmára gyakorolnak. – Zavaroknál, mellyek a népek politikai életére, vagy a világkereskedés nagyszerű organismusára nagy hatással vannak, s olly időkben, midőn elhatárzás és tett kikerülhetetlen szükségként mutatkoznak, – illyenkor jobb az ellent szilárdan szemügyre venni, mint magát csalódásoknak engedni át, mellyeknek multával a kár még nagyobbnak mutatkozhatik.
A nélkül, hogy Europa egyes országainak utolsó gabona-aratási eredményeit fürkésznők, megelégszünk, ha a 354keresés nagyságáról a kellekére, mint okozatról az okra – vonunk következtetést, hogy meggyőződjünk arról, miként a kellék, sőt szükség Nyugot- és Déleuropában igen érezhető lehet, mivel az 1816-ki szűk termés óta nem kerestetett a gabona olly erősen és folytonosan mint jelenleg, és most szintugy mint akkor szembetünők a fekete tenger vidékérőli gabona-kivitelnek eredményei. Csupán Északamerikának tömérdek gabona-gazdagsága mutathat hasonló eredményeket. –
Tudva levő, hogy a mult évi gabonatermés Europa legtöbb országaiban igen szük volt, mi még a belfogyasztásra is elégtelen. Északi Németországban, és a keleti tenger vidékén, honnan szokta közönséges években Anglia szükségét fedezni, a termés nem volt kielégitő. A britt szigetekben általános rosz termés volt, mint szinte részben Franczia- és Olasz-országban is. Austriában épen a legtermékenyebb tartományok panaszkodnak az aratás ellen. A Bánság, máskor Europának gabonatára, igen érezhetőleg van sujtva, innen azon szokatlan tünemény, hogy mult őszszel tetemes mennyiségü buza és kukoricza szállitatott tengelyen Skelacladovi és Orsován át a Bánságba. Mind a mellett is a bánsági magas kenyérár eléggé tanusitja, hogy még a kellék ott fedezve épen nincs, igy emelkednek az árak Erdélyben is nyugtalanitólag. Nyugoti Galicziában nem csupán a gabona, hanem a burgonya is roszul termett, ez utóbbi főkép alig fizette a vetés felét vissza. – Néhol a politikai zavarok következtében nem is vetettek. Galiczia keleti része és Bukovina nem képesek termésük fölöslegével a nyugot szükségét fedezni, és mind a mellett, hogy az árak igen magasak, északi Moldavországból és a szomszéd orosz-lengyel tartományokból sok gabona vitetett be. Az orosz-lengyel, és kis-orosz tartományok, Europa legnagyobb magtárainak, áldott aratásuk volt, Bessarábiát kivéve. Odessa és az azovi tenger kikötőjéből igen sok gabona vitetett ki. A buza-készlet azonban már csupán 25,000 tschetwertre olvad le, és onnan Braila és Galaczba tett kérdezősködések tanusítják, hogy ott sincs annyi, mennyi, annál kevésbé, mivel a tavaszszal a belföldről várt gabona-mennyiségnek is van már ura, és igy többé már nem lehet nyerészkedés tárgya. Az 1846-dik évi aratás Moldva és Oláhországokban annál tetemesebb volt, minél inkább iparkodtak a moldvai földbirtokosok, – daczára csekély erejöknek, – a szokottnál minél több szántóföldet mivelés által használhatóvá tenni. Más részről azonban a még meg nem szüntetett marhadög károsan 355hatott a földmivelésre főkép a szállitásra, és e körülmény tavaszszal, midőn a fenéktelen utak a közlekedést nehezítik, igen érezhető leend.
Az aldunai termékeny tartományokban nem ismernek gabona-szükséget. Talán soha sem fordult elő azon eset, hogy a termés belszükségre nem volt elég. A föld átalában igen jó, és olly őstermékenységü, hogy trágyázást nem kiván. A mérsékelt égöv minden növényei, sőt a melegéből is némellyek tenyésznének itten, a vetés azonban csupán a legkelendőbb gabona-nemekre szoritkozik.
A rendkivül termékeny kis vagy felső Oláhországból csupán a legjobb minőségü puha buza, és kukoricza jönnek kereskedésbe. Anagy vagy alsó Oláhország ellenben puha buzán kukoriczán kivül zabot, árpát, rozsot és kétszerest is ad el. Ez utóbbi azonban nem igen kél, nem is az europai kikötőkbe, hanem törököktől leginkább Konstantináoly számára vásároltatik meg.
Moldvaország termeszt puha és igenjó kemény buzát is, jelesen apró sárga de lisztdus szemű kukoriczát, rozsot és ugy nevezett Tschakirt, (puha és kemény buza-vegyület) a miből igen jó kenyér süttetik.
Bolgárország is termeszti az emlitett gabona-nemeket, kivált jeles minőségü buzát és rozsot. Bolgárország felső és belső részeiben, a Balkan mellett, az idei termés tökéletesen kielégitő volt, és dusabb az 1845 évinél. Csak a keleti részen, Silistriától a Duna torkolatig s fekete tengerig termett kevés a nagy szárazság következtében és a különben olly termékeny környéke Babadaginak – alig adta meg a magot. – Az ország belsejéből, sőt távol vidékekről is tetemes mennyiségü gabona szállitatott Varnába, melly gyorsan fölvirágzó tengeri város a közel fekvő Balcsikkal együtt élénk küzlekedéssel foglalkozik. A bolgár tenger vidéki gabonakivitel 1846 évben volt 1,837,605 kilo puha, 757,420 kilo. kemény buza, 282,358 kilo árpa, és 53,090 kilo. rozs, összesen 2,930,473 kilo (1 kilo. 2 1/3 pozsonyi mérő). Bolgárországban örvendetesen halad a földmivelés előre, átalában szorgalmasabb a bolgár paraszt és munkásabb az oláh és moldvánál. Sok gondot fordit ugyanis a vetésre, és semmi áldozatot nem sokall, hogy jeles magot szerezhessen. – Az idei puha buza sokkal jobb volt mint az 1845-dik évi, a kemény buza ellenben az időjárás mostohasága miatt nem teremhetett jól. Árpa és zab igen jól termett. Rumelia Burgas nevü kikötőjéből 50 ezer kilo rozs vitetett ki, mig körülbelől 70,000 kilo. van az ottani magtárakban hajóra szállitás végett. E gabona-faj Burgas vidékén bőven volt. Azonkivül a nagy ár miatt még Dinápoly vidékéről is sok rozst hoztak a burgasi vásárra. E nem igen keresett gabona-fajnak árát a sok utánkérdezősködés igen felemelte. Ez, és még azon körülmény, hogy a rozs-termesztés kevés munkával jár, birta a moldvai földes urakat arra, hogy a szokottnál sokkal több rozsot termesszenek, minélfogva a dunai fejedelemségek jövőre két annyi rozst fognának piaczra állithatni.
L.
