A dalmatiai, és honi indigó ügyéről.
A dalmatiai, és honi indigó ügyéről.
1) A Hetilap 1847-dik évi mart. 12-diki számában 335-dik lapon közlött dalmátiai indigo ügyében a t. cz. szerkesztőseget kérjük, hatása terjedelmességével ne sajnálna bennünket tudósitni, az a Dalmatiában termesztett indigós növény a nagy számu indigóferák közül mellyik legyen? és meg érleli e az magvait Dalmát-honban? vagy talán Egyiptusból szükséges évenkint magot hozatni?* Ha az indiai kék fű az (indigofera anil L.) mint gyanitom, az ugyan valamint Dalmatiánkban, ugy Banátunkban meg teremne, mert ezen tartományok egyenlő éghajlattal birnak, de Banát nyara rövidebb, hogy sem az anil magvait megérlelhesse, mint 1839-ben közlött értekezésemmel megmutattam, tehál ugyan ezt tarthatjuk a dalmátiai anilról is. Ezen okból én több értekezésimben soha sem ajánlottam az anilnak behozását, de honi csüllegeink szorgos termesztését igenis és a méltán, mert ezek legkeményebb teleinkkel is daczolnak, és ámbár két évi füvek, három évig is használhatók, mint alább kitetszik. Az anil ellenben itt kifagyna, mellyet a forró övezetben is minden évben magról nevelnek, mert a nedvesség fölöslegétől törzsökei többnyire az első éven kirothadnak. Mivel e szerint a csüllengnek három év alatt egyszer kell szántani, magvát egyszer veteményezni, az anil pedig e munkákat minden esztendőn megkivánja, látjuk, hogy ennek termesztése amazénál sokkal költségesebb.
Már jó ideje, hogy biztos adatok megszerzésére megtettük a szükséges lépéseket. Szerk.
2) A csüllengek szinte olly szép és jó indigót adnak, 437valamint az anil, és egyenlő körülményekben ugyan annyit is, mert az anil háromszori aratás után a legjobb holdról sem ád soha többet 60 font indigónál, és igy mint szorgosan felvetettem, ezer font anil fűből lesz egy font száraz indigó, mert e fűnek szárai nem adnak festényt, hanem csak apró levelkéi. A csülleng kórói adnak indigót, és azoknak megtöretve szivatását rendeltem egyébkor, jelen tervemben a kórótörést ugy mellőzöm el, hogy e füveket ne hagyjuk szárba indulni, hanem leveleiket arattassuk minél gyakrabban; és legalább minden hónapban egyszer. Ezen gyenge levelekben pedig olly sok az indigo-anyag, hogy kiváltképen a második évi aratásokból nemcsak 60, de 100 font legszebb indigót is merek minden ügyes vállalkozónak igérni minden 1600 öl jó holdról, mert ez a fű korának második évén adja ki legnagyobb festő erejét. Nincsen tehát semmi okunk az anil utáni sohajtozásra, hanem a csülleng-termesztéssel csak induljunk és haladjunk!
3) Hogy indigós füvek magvait, és gyártási leirásokat nemcsak Magyarországban igen sok felé, de még Gallicziába, sőt Poroszországba is ingyen küldözgettem, a Hetilap igazán mondja, de hogy az indigó fő foglalkozásom volna, per hamaritudinem vala állitva,* mert azt tagadom, ki sokkal magasabb tárgyakkal töltöm időmet, mellyek reménylem, nem sokára világot látandnak*, az indigóféle kémleteket pedig csak pihenésem gyanánt űzögettem néha inasommal kicsinyben, és több évig, alig a tökély főfokára juthattam, mit nem csudál az, ki tudja, hogy tökélyre minden találmányok halkal, és sok javitgatás után kaphattak. Azonban ezen olly hasznos iparágróli értekezésim, s magküldözgetésim nagyszámu tanitványimtól, melly foganattal vétettek légyen, mindenikről tudtomra nem esett. Azt ugyan sajnosan tapasztaltam, hogy némellyek legvilágosabban irott szabályimat is ugy el csavarták, hogy értelmöket rosszabbul venni lehetetlen. Rendeltem: „az apróra meg szántott, és boronával gazoktól megtisztitott porhanyó földben bottal, vagy arra alkalmazott gereblyével huzassanak csekély, egymástól másfél talpnyira eső barázdácskák, ezekbe aprilis elején hintessék el a 24 óráig hamulugban áztatott mag sűrüen, s takartassék be vékonyan”, de a csekély barázdák helyett mélyeket vájattak, s a magot olly vastagon takartatták be, hogy midőn már juniusban először kellett volna aratni, a füvek a földből alig látszottak ki. Szabályul adtam, hogy az indigó-tábla a gaztól mindig tisztán tartassék, ő kegyelmeik pedig a pázsitokat kaszálóvá hagyák duzsakodni, és első évi öt aratás helyett egyszer arattak 438késő őszön, mikor már a fagyak beállottak! Javasoltam adassék a gyár haszonbérbe, vagy a napszámosok fizettessenek az általok aratott füvek mennyisége arányában. Dehogy követték! Valami husz munkásnak szőlő-kapás bort igértek. Egész napokon többnyire üldögéltek, trécseltek, a csüllenget levelenként szedegették, vagy ha marokkal tépték, belőle a pázsitot szálankint vonogatták, a husz rosz nem lett annyit, mint négy jó munkás! A ki illy borzasztó gondatlansággal dolgoztat, árt magának, mert hiában fizet, árt a hasznos müvészet zsenge korának a költséget botrányosan felrugtatva, árt a népnek, mert azt hanyagsága az ő tunyaságában lelkismeretlenségében megerősiti, vagy arra tanitja.
Tisztelt uram bátyám! ne fogja ránk per hamaritudinem, mintha mi azt állitottuk volna, hogy az indigó önnek fő foglalatossága volna. Először, mert az indigó nem is lehet foglalatosság, de másodszor, mi csak azt mondtuk, hogy az indigó meghonositása önnek kedvencz törekvése. És ezt ugy-e csaknem átalja? Ezért mondtunk önnek szives köszönetet, és mondunk most is; ha mindjárt vissza is utasitja, mert mi e törekvést olly nemesnek, olly közhasznúnak tartjuk, hogy főkép önnek önzéstelen készsége és fáradhatlan buzgalma mellett csak fájlalnunk kell a közönség indulni nem akarását. Szerk.
Kivánjuk, hogy ezen magasabb tárgyakkal foglalkozás annyi hasznot hajtson e szegény hazának, mennyit a csülleng-termesztés és indigó-készités meghonositása és átalánositása hajtana. De szabad legyen egész szerénységgel kétségbe vonnunk. És ohajtjuk e kétségbevonásunkat egykor csalatkozva vehessük vissza. Szerk.
4) Mult nyáron a gyártásnak következő tökéletes szerén állapodtam meg, mellyet mivel a Magyar Gazda, bár több értekezésimmel együtt még a mult éven kapta, még sem nyomatott ki, ide szántam.* Öt akós bográcsban 3 1/2 akó tiszta lágy vizet forraltatunk, akkor bele a tiszta csüllenget, széles lapiczkával addig nyomatjuk mélyen, mig a bogrács majd csordultig telik. A szivadékot Reaumur 65 fokáig felhevittetjük, akkor az edény alatt a tüzet igen meggyengittetjük. 10 első percz mulván a szivadékot, nélkül, hogy kavarhatnánk, vastag csapon az ez alá helyezett kádba, vastag tömött vászonnal futtatjuk, hozzá azonnal egy akó tiszta mészvizet kevertetünk, a keveréket legalább 10 első perczig gyorsan meregetjük, magasról visszatöltetjük, azután fél óráig nyugtatjuk, hogy az indigo leválják. A bográcsban maradt fűre felényi hideg vizet öntetvén, vele öszvekevertetjük, rövid nyugvás után e második szivadékot leszüretjük, de külön, mert ebből sokkal alábbvaló indigó válik, mint az elsőből, mellynek mégis darócz-szövetekre hasznát lehet venni.
Köszönjük édes uram bátyám. Már mi az illyeseket nem szoktuk asztalfiókunkban hevertetni, mert többre becsüljük a haza gyarapodását mindennél, s ennek a legkisebb tényezőjét is méltányoljuk. Szerk.
Fél óra alatt a mind leszállván az indigó, róla a sárga vizet lefuttatjuk, az üledéket kis edénybe öntetvén galiczsavannyal (egy itcze galicz olaj hat itcze lágy vizzel keverve) addig keverettjük, mig az indigó szép setét-kék szinben morzsákban egyesülve jelenik meg. Egy óra alatt mind letakarodván az indigó, és a szennyes viz leeresztetvén 10 –15 annyi lágy vizzel, és igen kevés savannyal feleresztve 15 első perczig forraltatjuk, meghülés után barna vizétől elválasztva, tiszta edénybe töltetjük, mig hozzá nehány fontra való indigó gyül, mikor azt 15 annyi lágy vizzel feleresztve ismét megforraltatjuk, meghülés után vizétől megmentve megszüretjük, melly végre legjobb nagy tömött kosarakba rakott homokban jókora széles gödröket kotortatni, azokat kettős tömött vászonnal beborittatni, akkor a hig indigót beléjek öntetni, hézag támadván az öntést ismételtetni, mig utoljára egy itczc vizet tartható hézag marad, melly hézagot tehát tüstünt meg kell hideg lágy vizzel tölteni, a viz felöntést sokszor ismételni. Minél tovább, annál jobb! de 24 óráig igen jól eszközölhetjük azt; s ezen vizfelöntést miért tétetjük? Azért t. i. hogy az indigónak a mészviz által elvont szénsavanyát a liszti viz szénsavából visszatéritsük, melly aztán azt szép viola szinnel ékesiti, egyszersmind, hogy az indigóban ne talán még maradott sárgaságot a tiszta viz ki 439vigye. A ki ezt a sok vizfelöntést nem teszi, fekete indigóját, melly szinte olly jó, mint amaz, olcsóbban adandja el, mert a festők csak az indiaihoz hasonló szépségű indigónak örülnek.
Megszünvén az indigóból csepegni a viz, azt megkeményedés végett száraz téglára helyeztetjük, egy óra mulván sima bádogon nehány latos koczkákká idomittatjuk, ezeken vászonnal boritott téglákra soroztatjuk, szellős hüsön két hétig, néha meg is forgatva számittatjuk, végre a napon, vagy langyos kemenczében erősen megszikasztjuk, mikor a koczkák kivül szép veresek, belől gyönyörü kékek, és az indiai indigónak minden sajátságival birnak.
5) Vezérelvül megjegyzem: annál több és szebb indigónk lesz, minél jobb földben termesztjük a füveket, minél naposabb, és szellősebb helyen, minél tisztábban tartjuk mindig a táblát, minél többször arattatjuk a füveket, mert a gyengébb levelek szebb és több indigót adnak, nem alakulhatván még beléjek annyi sárga viasz, nyálka, és sárga festény, mint a nagyokba. Ezen mind első, mind második évbeli 5–7 aratással, azt is nyerjük, hogy a füvek gyökerei a felmagozás akadályoztatásával nagyon megerősödvén, természetök ellenére (mert csak két éviek a csüllengek) harmadik éven is erősen nevelkednek, és nagy hasznot hajtanak. Azután annál több, szebb indigónk lesz, minél tisztább lágy vizzel, minél tisztább leveleket, minél pontosabban szivatunk, és minden munkálatot szorgosabban űzünk.
6) A festő czikszár (polygonum tinctorium) levelei bőven adják ugyan az indigót; de ez csak egy évi fü, és az anilnak tökélyes pótléka, annyival jobb is, hogy magvait nálunk megérleli. Mult forró nyáron a legjobb gyepföldben valamennyi czikszárom hegye lekonyult, levele megkékülve elfonnyadt. Azt véltem, valamennyi elhervad, de jól megázván, fejét valamennyi felmeregette. Ezt a füvet tanácsos olly helyeken termeszteni, mellyeket szükség idején patakkal el lehet árasztani. Csak 56 Reaumur foknyi meleg vizzel kell szivatni, egyébkint sárga festéket ád.
7) Hol tiszta lágy vizü forrás, vagy patak, vagy tó, és fának, vagy egyéb tüzi anyagnak olcsósága vagyon, a nemes nemzeti lélek int minden birtokost saját hasznával a nemzetinek is eszközlésére. Ha külső indigóra nem szorulunk, vajmi sok millió forinttal gazdagszik nemzetünk évenkint! Csülleng és czikszár-magvakkal ingyen szivesen szolgálok: mellyeket mástól itten köböl számra is lehet vásárolni. Ha valamelly uraság gyárat akar állitatni, és akaratját jelenti, akár jelenlétemmel, akár rajzolt gyári tervezettel szivesen segitendem. A magültetés egész aprilisban nem késő. A nagy gyár is csak nehány száz forintba kerülend. Juniusban, ha ugy tetszendik, majd elintézem és meginditom azt, a folytatás csak utánozás, és azért könnyü lészen.
Katona Dienes, piarista.
