A testgyakorlás fontosságáról nevelési szempontból.
A testgyakorlás fontosságáról nevelési szempontból.
(Bizodalmas szózatul a tanintézetek előljáróihoz.)
A Hetilap utóbbi számának vezérczikke folytán, most midőn a természet az emberi nem boldogitására tavaszt nyit, nehogy ezt a nevelés-kezelők használatlanul engedjék elreppenni, legyen szabad e sorokban némelly alapigazságokat figyelembe ajánlanom*.
Ezen adatok derék közlője nem azt tartá szen előtt, hogy az egyes adatok közt szoros összefüggés legyen, hanem hogy a torna hasznát minél több oldalról megismertesse, és annak terjedését, s közönségessé lételét minél több s nagyobb tekintélyek nézeteivel elősegélje, azért az olvasó is legyen szives inkább magát a dolgot tekinteni, mint összefüggést követelni, és körében szóval s tettel oda munkálni, hogy az annyira elhanyagolt testgyakorlás nálunk is a nevelés kiegészitő részévé legyen; mert kétséget nem szenved, hogy a rendszeres a testgyakorlás elhanyagolása, elhanyagolása egyszersmind polgári erőnek és erénynek is. Szerk.
Olly nagy becsben volt a régieknél a testgyakorlás, mikép Plato és Aristoteles – hogy többeket ne emlitsek – azon köztársaságot nem a legjobbnak tartották, mellyben az meg nem volt; és nem is ok nélkül, mert ha mindig gonddal kell lenni a lélekre, és ha az a test segedelme nélkül semmi nagyot vagy jelest nem bir tenni, ugy bizonyára gonddal kell lenni a test egészségére és jó állapotára is, hogy mind a léleknek szolgálhasson, mind annak működéseit ne csak ne akadályozza, de sőt inkább elősegitse, ezért mondá Plato, hogy béna az, a ki csak a lelket miveli . a testet pedig restség és tunyaság által elsenyveszti. Hieron. Merkurialis de arte gymnastisca veterum. E mondatban mély igazság fekszik, bár valahára az atyák, nevelők, iskolai és polgári hatóságok figyelemre méltatnák.
442Azonkivül hogy a testgyakorlás jótékonyan hat a test egészségére, erejére és hajlékonyságára, erkölcsi tekintetben sem marad el üdvös hatása. Az idő legnagyobb része, mellyet a családokban, nevelő-intézetekben és felsőbb népiskolákban az ifjuság legnagyobb örömére tornai gyakorlatokra lehetne forditani, most vagy hivalkodásban, vagy kártyaasztalnál, vagy valamelly veszedelmes, gyakran romboló társaságban, vagy az ifjukorhoz épen nem illő komorságban telik el. – Mind ez milly nyomot hagy hátra a jellemben, nem szükség sok szóval fejtegetni. – Franks System einer medicinischen Policzei. III. k. 8, 14, 1.
A rám bizott nevelőintézetnél több mint husz év alatt elég alkalmam volt azon jótékony hatásról meggyőződhetni, mellyet a különböző évszakhoz alkalmazott testgyakorlatok az ifju lélek egész hangulatára tesznek, és mindenik évet elveszettnek tartom, mellyben engem még az idétlen aggodalom és félelem azok megengedésétől visszatartóztatott. – Niemayers Grundsaetze der Erziehung. I. k. Bécs, 1829.
Hogy a lélek-képző és oktató intézetek a testről sem feledkezhetnek meg, és ha mindjárt erről a nevelésnek kellene is gondoskodni, arra mégis maga a tapasztalás is emlékeztethetne, mivel igen gyakran a testi gyengeség és baj a szellemi előhaladást akadályozza és feltartóztatja. Milly drágán volna megvásárolva minden tudomány, ha azt az egészségért kellene becserélni, és annak élvezését s használását az egész életen keresztül senyveteg test keseritné. A lélek müszerét nem nélkülözheti. Minél tökéletesebb és több oldalulag kiképzett a műszer, azt a lélek annál inkább használhatja. Niemayers Grundsaetze der Erziehung. II. k. 315 lap.
A ki akarja hogy szép termete, fenálló, egyenes testtartása, illő, biztos menése, izmos lába és ikrája legyen, szóval, a ki akarja hogy menése és állása hatalmában legyen: annak nyaka, dereka, különösen háta, ágyéka, fel s allábszára és lába izmait nem kell tunyaságban vesztegeltetni, annak mindenikét kölcsönös öszhangzatba és munkásságba kell tenni, mindenik csuklóba s tagba élénkséget, életet vinni. Ne téveszszék ezt szem elől azok, kik a kéz 443és kar ereje s ügyessége által ki akarnak tünni, mivel ezen tulajdont egyedül csak a folytonos és szabályos gyakorlat által szerzik meg; e czél elérésére a korunkban annyira elhanyagolt tornai gyakorlatok a legalkalmasb eszközök. – Glückseligkeits-Lehre für das physische Leben, v. Karl Hartmann. Lipcse 1832.
Mellyik test olly erős, hogy a tunyaság, puhaság és rendetlen élet által el ne gyöngülne, és minden erejétől meg meg ne fosztatnék, és ellenben mi természet olly gyönge, hogy a gyakorlás, birkozás, ugrás, futás, mászás s több efféle gyakorlat által mindig több-több erőre ne tenne szert. – Plutarch. Philosophische Werke. I. R. Bécs, 1796.
Ha a lélek a testet nem okosan használja, és arról, ugy mint kell, nem gondoskodik, akkor igen nagy házbért kénytelen neki (a testnek) fizetni. A lélek is mindig veszit, ha vele a testnek a szenvedett méltatlanságért és elhanyagolásért perelni kell. Igen helyes azért Plato azon intése, hogy az ember a testet a lélek nélkül, a lelket a test nélkül ne gyakorolja, hanem mind a kettőt, mint két egymás mellé fogott lovat egyenlő lépésben engedje menni, hogy a testet különösen akkor, mikor a lelket működéseiben segitnie kell, ápolja, gondviselje és gyakorolja. – Plutarch. Moralische Werke. I. R.
Ha a nevelés legnagyobb titka abban áll, hogy a test és lélek gyakorlatai egymást kölcsönösen gyámolitsák, és megujulást szerezzenek, akkor a testgyakorlás egészen nélkülözhetlen dolog. Ha ezen tétel Emil-ben meg nem volna is, mégis azt már minden iskolás gyermek hirdetné, mikor leczke után könyvét félre teszi. – Guthsmutsh Spiele. 18-d. 1. 1802. –
Csak a szépen egyesült törekvések erejéből kel először cselekvőleg a valódi élet. – Schiller.
Tanitjátok a vallást, tanitjátok a polgári kötelességet, de a test javával és kiképzésével nem gondoltok. – Guthsmuth. –
Lelke (a gyermeknek) elalél, ha a testről megfeledkeztek, miveljétek minden erejét, hogy egyik a másiknak szolgáljon. – Lieberkühn.
A gyakorlás és mozgás hiánya az egész természetben gyöngeségre, romlottságra, élettelenségre és halálra mutat. – Ackermann.
A tornai gyakorlatok hiánya és az ülő életmód a kártyajátékkal együtt, ugymond Ackermann, mindazon betegség forrásai, mellyeket az orvosok senyveseknek (cacheticus) neveznek, és mellyek száma igen nagy. Ide tartozik a görvély, fehérkór, sárgaság, aszály (atrophia), giliszta, sömör, a természeti kiürülések bedugulása, különösen a vérfolyás vizkórság stb. A testgyakorlás ezek ellen a legjobb szer, melly Tissut szerint a rostokat erősiti, a folyós részeket kellő állapotban tartja, étvágyat gerjeszt; az elválasztást megkönnyiti, emeli a bátorságot, és az egész idegrendszerben kellemes érzést kelt.
Ha a test gyöngélkedik, nem tud engedni a nagyot és jelest parancsoló ész akaratjának. Palingenius Libr. 10.
Minél gyöngébb a test, annál inkább parancsol, minél erősebb, annál inkább engedelmeskedik. Kell hogy a testnek ereje legyen, hogy a léleknek engedelmeskedjék; a jó szolgának erősnek kell lenni: Rousseau.
444Az elpuhult testben mindenféle szenvedély tanyát üt, mellyek azt ingerlik, s annál inkább, minél kevésbé elégitheti ki. Az erőtlen test elgyöngiti a lelket, Rousseau.
Az a puha nevelés az ész és test minden idegeit megtöri. – Quintilianus.
1-ső Jakab angol király, ugy nevezett királyi ajándékában, azt mondá Henrik fiának: „a szabados és hasznos dolgok közt egy fejedelemre nézve, egyik sem érdemel nagyobb dicséretet és ajánlatot, mint a testgyakorlás, mert ez öregbiti a testi erőt, megtartja az egészséget, és ügyességet ad a testnek. Igaz, hogy egy királynak a lélek gyakorlása felette szükséges, mert a tunya restség a lelket elgyengiti, és szükségeskép rozsdával vonja be, de azért annak a test gyakorlását, testi játékot és mozgást igen ajánlhatom. Ezek nemcsak a henye hivalkodást üzik el, melly minden bünt magához von, hanem erősitik magát a testet is, kiállóbbá teszik minden munkára és sanyaruságra, – és épen ez egy királynak igen ajánlható. – Azért mindeneit felett ajánlanám neked a futást, birkozást, ugrást, labdát, hajitó dárdát, vivást szurásra és vágásra, mászást, hajigálást és a hadi tornai gyakorlatukat a szabadban.
A szabad levegő teljes élvezése, a naponkinti testgyakorlás, egyszerü táplálék, távol minden erős ital, gyógyszer, szük ruha, tollas ágy; hideg mosás, és a lábnak a hideghez s nedvességhez szoktatása; ezek a bölcs és józan alapelvei. – Locke.
A nevelés nagy titka: azt tenni, hogy a test és lélek gyakorlatai napról napra egyik a másiknak megujitásul szolgáljanak. – Rousseau.
Lucian szerint a tornát járó emberek sem tunya, halavány hustömeget nem mutatnak sem nem soványok, hanem minden haszontalan hust elizzadnak, és csak azt tartják meg, a mi erőt és izmot ad. A testgyakorlás, igy szól tovább, olylyan a testnek, mint a felszórás a gabnának, a polyvát és gazt elfujja a szél, s csak a tiszta szem marad meg.
Hoffmann Frigyes, a nagy orvos szerint a testgyakorlás minden orvosságot feljülmul, mellyet az egészség megtartására, és a betegség elkerülésére mindig ajánlhatni, és e tekintetben álatános gyógyszernek méltán nevezhetni.
Ha mivelni akarod növendéked értelmét, miveld testi erejét, mellyet amannak kell kormányozni, gyakorold szakadatlanul testét, tedd őt erőssé és egészségessé, hogy bölcscsé és okossá tedd; dolgozzon, sürögjön, fusson, kiabáljon, legyen minden nap mozgásban, legyen ember, a kinek ereje van, s majd válik belőle ember, a kinek esze lesz. – Rousseau.
Fuller hires orvos azt mondja: a testgyakorlás ugy áll az orvosi tudományhoz, mint a kötés a sebészethez; olly segitség, olly segédszer, melly nélkül más, még olly szép intézkedések sem segitnek; olly hatályos föltétel, hogy szereiteknek, mellyekhez biztok, ha még egyszer olly hathatósak is, attól kell legnagyobb erejüket kölcsönözniök. Csak ebből magyarázhatni ki a régiek csodateljes orvoslásait. Ugyan ezen orvos ajánlja a tüdővész, viz- és mélakórság (hypocondria) ellen a testgyakorlást. – Több nagynevü orvost is lehetne felhozni, kik azt a görvélyes bajok és mindenféle öröklött betegségek ellen ajánlják.
Talán nincs kegyetlenebb és rosszabbul értett nevelés, mint sok szülének azon bősz kivánsága, miszerint gyermemekeiket igen sok szellemi munkára kényszeritik, és tőlök 445nagy előmenetelt követelnek; – ez a gyermek elmebeli tehetségének és egészségének sirja, és e baj mind annak daczára, mit a nagy és szellemdus férfiak, kik azt több erővel mint sikerrel támadták meg, mondtak is ellene, fájdalom ma is igen el van terjedve. – Tissot.
Szeressétek a gyermek sereget; kegyeljétek játékait, kedvteléseit, szeretetre méltó ösztönét. Ki nem akarna közületek néha vissza menni e korba, mellyben mindig mosoly ül az ajkon, és mellyben a lélek mindig békében van. – Rouseau.
Az ember már igen tudós, ha mindjárt egészsége rovására is. – Tissot.
Szánakozásra méltó tévelygés azt képzelni, hogy a testgyakorlás árt a lélek működéseinek, mintha bizony e két dolognak nem lépést tartva kellene menni, és egyiknek a másikat nem kellene igazgatni. – Rousseau.
Az ember kikerekitett egész, feloszthatatlan lény; lelkes test és megtestesült lélek, melly egy időben származott; miként? azt nem tudjuk. De azt bizonyosan tudjuk, hogy az ember e világra van teremtve, és azért ollyan a millyen. A léleknek és testnek ezen, az életben való elválhatlan összeköttetése teszi az embert. Ha a földi nem lényeges része lenne az embernek, miért volna az akkor?
Ha azért az anyagi és szellemi az emberben csak egyet tesz; ha a kettőt a sors elválhatlanul összeköti, ha kiképzésük csak egymástól elválhatlanul történhetik, akkor mindkettő képzésének mindig teljes öszhangzásban karöltve kell járnia. –
Az ember egykissé igen is megvetőleg itél, ha azt véli, hogy a test csak eszköz; sőt inkább azt kellene mondani, hogy a test a szellemi ember végrehajtó hatalma, vagy még jobban mondva, egy ennek alárendelt törvényhozó hatalom.
De ugyan az ember mióta házak és paloták befogadják, megszabadult e az elemek t. i. időjárás, hideg, meleg, eső, zivatar, szóval a felháborodott természettel való küzdéstől és a vakesettől?
Most oda jutottunk, hogy testi mozgás az ugynevezett jóházakból számüzve van, és hogy, mint Tissot mondja, azon különféle testgyakorlatok, mellyeket a régiek kötelességül tettek magoknak, egy pár nemzedék óta annyira elhanyagoltattak, miszerint kevés esztendő mulva neveik hihetőleg csak a szótárakban fognak állni. Az atyáinktól kevésbé ismert kártyajáték minden városban minden társaságot délután bizonyos meghatározott órákban székre szegez, mellyen igen sok ember nagy éjszaka is szoborkint ül.
Ha a tiszta hit, jellemszillárdság, rendületlen szerelem, vidámság, hajlékonyság, lélek-jelenlét, bátorság és férfias érzelem az ujabb időben megfogyatkozott; a hiba nem kortársaink nagyobb szellemi miveltségében rejlik, hanem nagyobb részint a testi nevelés elhanyagolásában, s a fiatalság erősitése és gyakorlása elmulasztásában, a puha elkényeztetett életmódban.
Rombold le a legegészségesb növény gyökerét, az fejét lehajtja és elhervad. Bizonyára a mi lelkünk igen sok jeles tulajdonának gyökere a testben van, annak virága, melly a szellemi lényt, a mi lelkünket diszesiti, elhervad, ha ezen szép növény földjét elhanyagoljuk.
Valóban mindig keserves jelenet, ha a föld legtehetségesb, legértelmesebb s okosabb teremtése az ember, minden 446szellemi ereje daczára is a kor bálványaitól meg hagyja magát igéztetni. A mi a görög földön felfakadt, a mit a hajdankor száz meg száz bölcs emberei korunkig ajánlottak, azt, a testgyakorlást, most némelly korlátolt iskolabogár megvetendőnek találja.
Nagyon is igaz, hogy inkább a patikához, magnetismushoz, és száz más átalános gyógyszerhez folyamodunk, hogy életünket megoltalmazzuk, és tőlünk a betegség fájdalmait eltartóztassuk, sem hogy mi, vagy legalább ártatlan fiatalságunk, kire szinte azon sors vár, inkább a természethez közelednénk, hogy annak emlőjéről testi erőt, szilárdságot és egészséget szivjunk; – fájdalom nagyon is igaz, hogy a fényüzés, puhaság és az ugynevezett finom hang számos martalékai a sápogó tulérzékenységet finom lélek jelének; a gyenge egészséget és test erőtlenségét finomabb szellemi miveltség bélyegének tartják.
Fájdalom, de igaz hogy sokan alapos tudományosságot nem is tudnak képzelni, ha csak az a test romjaira nincs építve, mivel még a felvilágosodott atyák és nevelők is azt hiszik, hogy a nevelés anyagi részének eleget tesznek, az ugy nevezett ujabb nevelést, mint szinte a legbölcsebb orvosok rendeleteit teljesen alkalmazzák, ha gyermeköket nem dajka szoptatja, ha nem pépen tartják, ha be nem pólálják, nem ringatják, ha egészséges levegőt sziv, a himlőt beleoltják, vizet iszik, rövid hajjal jár, ollykor, ollykor egy kis sétát tesz, és az ovó orvosszertől, p. o. pálcza, vesszőtül megkiméltetik.
A miveltség az ember természeti nyerseségét legyalulja; de az elerőtlenitő elfinomodásnak soha sem veti alá, A miveltség nem elfinomodás, amaz a szellemi és testi ember valódi képzettsége, imez érzékiségünk elkényeztetése, amaz egész lényünk igazi tökélye, imez divatos kendőző; amaz erőnövekedést eszközöl, imez minden erőnk gyöngülését eszközli.
A nevelés legfontosb feladata a lélek és test közti benső öszhangzás megalapitása.
A testgyakorlás közvetlenül hat a testre, közvetve egyszersmind a lélekre is.
A test és lélek erősitése és megujitása, mellyet az ember a szabadban tartott testgyakorlás után érez, szembetünő. Az ember egészen más ember, ha testét naponként jó darab ideig a szabadban gyakorolja, és egészen más a szobai hosszu nyugalmas ülés után.
Nagy érdeme az a nevelési-életrendi testgyakorlásnak, hogy a kigőzölgést naponkint vig kedv által élénkiti, a bőrt mindenféle időjárás ellen megedzi, ahhoz szoktatni igyekszik, és igy azon veszélyes nevelési szüneteket, t. i. a sokféle betegeskedést, mellyek a képzés müfolyamát igen hátráltatják, elháritni törekszik.
Az izmok velünk születnek, de használatukra csak gyakorlás által teszünk szert. Csak a mozoghatás született örökünk, az izmok használata azonban csupa szerzemény. „A testerő is mit használna neked, igy szól az erény Sokrates nevezetességeiben Herculeshez, ha használatát testgyakorlási erőködések által meg nem tanultad, ha testedet ugy nem idomitottad, hogy a léleknek engedelmeskedjék.”
A torna egyik legjótékonyabb hatása az, hogy az izmokat sokféleképen és mindig természetes módon tanitja 447használni; hogy az által növendékeinek több, de mennyivel több uralmat ad teste mozgásai felett, mint a mennyire az ember a nevelés szokott utján szert tehet.
A test minden erejének egyenlő gyakorlását semmiféle kézimunka által nem érhetni olly jól el, mint a tornai gyakorlások által. Már maga ezen egy – pedig milly sok van még – megczáfolja azokat, kik azt mondják, hogy elég a gyermekeket némelly kézi munkákkal foglalkodtatni, vagy sétáltatni.
A testi egészség legküzelebbi szüleménye a vidámság és a lélek ereje; vegyétek el ezt az embertől, azonnal ügyefogyott lesz, és lelke megcsappan.
Valóban ha a torna egyebet nem eszközölne is, mint egészséget és jó kedvet, már ekkor is közönséges divattá kellene tenni.
Születésünk napja veszélyes szomszédokkal hoz bennünket érintkezésbe: az elemek, teremtmények, események millió hatásival; ezeket, mig élünk szakadatlanul érezzük. Nincs tanulmány, nincs képzelmény, nincs foglalkozás s hivatal, nincs erény, ha bár mind ez a legbölcsebb, fejedelmibb, istenibb volna is, melly köztünk s az anyagi világ közt a köteléket felbonthatná.
A régiek tornája megérdemlené, hogy gondosan tanultassék, és kellő változással átalánosan behozassék, ez hatalmas eszköz lenne, hogy érzelgés által elerőtlenült embereink és asszonyaink, ifjaink és hölgyeink, fiaink és leányaink, ismét erősekké, egészségesekké és szilárdokká tétessenek, – és ugyan nem lehetne e eszközölni, hogy az idegerő, és egészséges érzelem olly közönséges légyen, mint most az ideggyöngeség és érzelség divatbetegségek?
Az anyagi romlás és erkölcsi romlottság szorosan öszsze van egymással kapcsolva, és azon törvények, mellyek az egészség s erő ügyében intézkednek, intézkednek egyszersmind az erkölcsök javitása iránt.
De mellőzve mind ezt, ha ugy tekintjük is a tornát mint ártatlan mulatságot, mint óvszert a veszedelmes unalom ellen, mennyi sokat használ már ekkor is erkölcsi tekintetben. Hogy az ifjuságnak nincs mulatsága, az iránt a panasz mind inkább közönséges lesz; de ennek minmagunk vagyunk okai; mert mi rendesen a fiatal ember cselekvő tehetségének csak egy részéről gondoskodunk, t. i. a lélekéről, itt-ott még az emlékező- és képzelő-tehetségéről, a másikat pedig, melly szintolly fontos, t. i. a test tevékenységét a sorsra bizzuk. Valóban ha a torna csak olly eszköz volna is, melly a fiatalságot a kártyajátéktól, rosz könyvek olvasásától stb. elvonná; ha a fiatalság közt csak azt tenné is szokássá, hogy szabad óráiban a testgyakorlásokban legkedvesb időtöltését, legnagyobb gyönyörét találja: már akkor is igen sokat tenne!
Burner orvos a szülék és nevelők komoly figyelmébe ajánlja, hogy bizonyos titkos bűnt a testi dologtalanság különösen előmozdit. Ha az evés ivásban kellő rendtartás, és a szabad s elég erős futosás kellő előmozditása mellett a test a szabad levegőben különféle erőködések közt szorgalmasan gyakoroltatik, és a puha érzések benyomása ellen megedzetik, akkor a fiu az ifjukorba, és ez a férfikorba a nélkül lép, hogy benne valamelly kártékony és utálatos hajlandóság gyökeret verhetett volna.
448Mi akadályoz bennünket, hogy a görögöket, kiktől olly sokat tanultunk, a tornázásban is kövessük, és a testgyakorlást a fiatalság nevelésébe fölvegyük, hogy legalább annak több szilárdságot, egészséget, hajlékonyságot, sőt szépséget adjunk, az egész kiképzésbe több öszhangzást hozzunk, a puhaságot megakadályozzuk, a nemtelen időtöltést számüzzük, a hivalkodásnak eleit vegyük, és a czélszerűtlen s gyakran veszélyes gyakorlásokat, mellyeket a fiatalság maga választ, elháritsuk.
Városokban a nyilvános iskoláknál e dolognak nehézségeket görditnek utjába, s milly könnyen találkozhatunk bizonyos büszkeséggel? De van sok derék és talpraesett férfi, kiknek szivébe irva van: tegyünk jót és ne lankadjunk! –
De mit mond erre a nagy csoport? Igaz, hogy a tornai gyakorlatok szokatlansága a nép közt figyelmet kelthetne, de ha ezen körülmény ok volna arra, hogy abban hagyjuk azt, mit eszünk és ezredéves tapasztalás czélszerűnek bizonyit, akkor mindazon javitásról, melly ujdonsága által felötlő, le kellene mondanunk. Elrettenteni, és épen ezen dologban, egy jóravaló ember sem hagyja magát az egy nemes czélhoz vivő egyenes utról, akármit mondjanak és tegyenek is az emberek.
Bár csak meggondolnák a gyöngéd és félénk szülék, nevelők és iskolatanitók, hogy lakóhelyünk nem lehet mindig a szoba, és hogy az embert ezerszer több veszély fenyegeti, ha gyönge és gyakorlatlan testtel bocsátjuk a világba, mint ha lassankint a veszélyek legyőzőjévé képezzük*.
A testgyakorlás czélját röviden összefoglalva olvashatni a testgyakorlási tiz parancsolatban. (Hetilap 1847. 107. sz.) Szerk
***
Végre tapasztalás által azon meggyőződésre jutottak az emberek, hogy a lélek kiképzésével és gyarapitásával a test czélszerű kiképzését és erősitését is egyesitni kell, ha nem koraérett, beteges, halvány szobatudósokat, hanem erős, egészséges, életteli nemzedéket akarunk nevelni. Ezen meggyőződés a mi időnkben is mindenütt mély gyökeret vert. Németországban az iskolákhoz testgyakorló intézeteket is kötöttek, sőt magok a kormányok sem tartották méltóságukon alattinak a test kellő kifejlődéséről gondoskodni. Igy p. o. Austriában, hol évek óta minden cs. kir. képző intézetnél a torna be van vive, mint a mérnök-academiába, cadetiskolába, Theresianumba, – mint szinte minden magános nevelő intézetnél. – Továbbá egy porosz kir. ministeri rendeletben ez áll: mivel azon nagy igényeknél fogva, mellyeket az ifjuság szellemi kiképzésétől a kifejlődési folyam és a képzés mostani álláspontjából kivánni kell, szükséges, hogy az ifjuság testi egészsége megtorlására és erősitésére különös gond forditassék, és a lelki s testi erők öszhangzatos kiképzése által a hazának derék fiak neveltessenek: ő kir. felsége 1842-ki jun. 6-kán kelt legfelsőbb rendelete által elhatározni méltóztatott, hogy a testgyakorlás a nevelés szükségesképeni és nélkülözhetlen alkatrészeül ünnepélyesen elismertessék, és a népnevelési eszközök körébe fölvétessék, minélfogva a tornát a nevelés kiegészitő öszvegéhez kell sorolni, és ezentul a gymnasiumokkal, 449felsőbb városi iskolákkal, és iskolatanitó-növeldékkel a testgyakorló intézeteket összekötni.
A dán cancellária az iskolai igazgatóságokhoz az egész országban körlevelet bocsátott, mellyben azokat felszólitja, hogy minden erejökből oda munkáljanak, miszerint a tornai tanitás Dániában minden iskolába, és az iskoláknál minden osztályba bevitessék.
Badeni lapok jelentik: e napokban a badeni nagyherczegségi legfelsőbb tanulmányi tanács rendelete jelent meg, melly minden tudós, és felsőbb polgári iskoláknak a növendékek testi egészségéről való gondoskodást kötelességévé teszi. A tudósitások, mellyeket már korábban e tárgyról különféle tanintézetektől vettek, igen szomoru eredményt tartalmaztak. Jelesül a 15 tudós iskola 2172 növendékiből 392, tehát csaknem 1/5 rész rövidlátó, és ezen arány a két legfelsőbb osztályban olly roszul mutatkozott, hogy a rövidlátók száma az egész számnak 1/3-tól felém emelkedett. Ennélfogva az igazgatóságoknak és tanitóknak meghagyatik, hogy a legnagyobb lelkismeretességgel és szigorral őrködjenek minden hiba és rendetlenség felett, mellyek a növendékek egészségét megronthatnak. Az iskolákból mind azon dolog eltávolitandó, melly a szemnek ártalmas. A test egyenesen tartására, olvasás, irás közben különös figyelem forditandó . Sok tanitási órát egymás után nem kell tartani. – A tornai gyakorlatok s más czélszerü ifjui játékok s gyakorlatok mozgás végett a szabad levegőn parancsoltatnak. –
F. K.
