Egyesületi mozgalmak.
Egyesületi mozgalmak.
A magyar gazdasági egyesület mart. 20-kán kezdé közgyülését*, mellyet a titoknok emlékbeszéde az elhunyt Nádor, mint az egyesület pártfogója felett nyitott meg, ennek végeztével István főherczeg közakarattal és nagy lelkesedéssel pártfogóvá választatott. Majd a bécsi küldöttség jelentése után volt előadó Fényes Elek, beadván az 1847ik évi Mezei-Naptárról való számadását, hivataláról lemondott, kérvén a közgyülést, hogy lemondása okait ne keresse, mert azok keserük volnának. Azonban ez okok követeltetvén, előadá, hogy T. ur az egyesület titoknoka, miután több előtte volt tisztviselőket ármányai által az egyesületnéli hivataloskodástól elidegenitett, ugy néki is az ármányokat tapasztalni bő része volt, és felhivá lemondó előadó a közgyülést, hogy miután nem régiben a szőlőigazgató, azon oknál fogva, mivel az egyesület parancsának nem engedelmeskedett, az utóbbi évről számadását 451beadni vonakszik, s némelly őt nem illatő pénzeket szedett be, még mi előtt ellene a vizsgálat elkezdetett volna, hivatalától elmozditatott, ezzel párhuzamba állitva, mire itéli az egyesület azon tisztviselőt, ki az egyesületnek nem egyszer, de soha sem engedelmeskedik, ha csak a végzés inye szerint nem üt ki, erre több példákat hozván fel, továbbá mit érdemel azon tisztviselő, ki nem egyszer egy tárgyról, de hivataloskodása egész ideje alatt, mintegy 8 féle tárgyról még soha sem számolt stb.stb.* Ez előterjesztés következtében hosszas vita után 44 szavazattal 28 ellenében elhatároztatott, hogy a kérdéses számadások vételére és megvizsgálására ne az igazgató választmány, melly némileg e részben maga is felelős, hanem egy öt tagból álló, s a közgyülés által választandó bizottság küldessék ki. E bizottság tagjai lettek Patay József elnöklete alatt Steinbach Ferencz, Ilkey Sándor, Brünek József és Csanády Ferencz. Ezután a pénztárnok-választásra kerülvén a sor, az öt folyamodó felett titkos szavazat kezdetett, időnyerés tekintetéből azonban az elnök azt kivánván, hogy az egy egyénre szavazni kivánók külön álljanak illy nyilvános szavazat által Ziska Károly a közgyülés tetemes többségével pénztárnokká választatott. Másnap délulán 5 órakor lett folytatása a közgyülésnek. Ennek tárgya az egyesület organuma a Magyar Gazda volt. Ez egy idő óta pártszinezetet öltvén, politikai kaczérkodásokat kezdette*. Heves és egész 11 óráig tartó hosszas vitatkozás után a lett a határozat: hogy a Magyar Gazda politikába ne elegyedjék, a kaczérkodást kerülje, és szorosan hivatalos czélja felé nézzen, minden határozott nyilatkozata az egyesület többségének megállapodásait képviselje. És hogy ezen irány mellett kitérés nélkül megmaradjon, az utólagos felügyelet az ismeret-terjesztő szakosztály helyett, 35 szavazattal 25 ellenében, egy három tagu bizottmányra bizatni határoztatott. Azonban mivel szerkesztő titoknok ur, ki egyszersmind egyik kiváltságos tulajdonosa a Magyar Gazdának, ezen bizottmányi felügyeletnek ellene nyilatkozott, nekie 3 nap hagyatott nyilatkozatra, olly formán, hogy h a ez alatt a bizottmányi felügyelés el nem fogadását nyilvánitná, az egyesület a Magyar Gazdától firmáját megvonja, s az hivatalos organuma lenni megszünik.
Mi e közgyülésről mind eddig szándékosan hallgattunk, mert nem szeretjük ez egyesület zavart állapotait addig közönség elébe bocsátani, mig azok tisztába nem hozattak. De minthogy más lapok e kiméletben velünk kezet nem fogtak, ezennel a dolgok mikénti állásáról olvasóinkat mi is tudósitjuk. Majd a titoknoki kézen forgott számadások megvizsgálata mindent tiszta valóságban állitand elő. Szerk
Meg kell jegyeznünk, hogy a leköszönt pénztárnok számadásai iránt szó sem lehet, mert azok a legpontosabban befejezvék, hanem csak azon kezelésekről, mellyeket egyesületi titoknok ur vitt a pénztárnok elmellőzésével. Szerk.
Az irányra nézve nekünk is volna egy kis panaszunk. A Magyar Gazda t. i. mindig különös hajlandóságot érzett magában a műipari törekvéseket olly szinben állitni elő, mintha azok a mezőgazdaság ellen lennének irányozva, mintha a műipar pártolása által tőkék vonatnának el a mező gazdaságtól, és ez ujabb kori iparmozgalmak által isten tudja miféle rövidséget szenvedett volna a mezőgazdaság. – Ezen fonák felfogásért és irányért már a győri „Hazánk“ egyik közelebbi számában erősen és alaposan megrótta a „Magyar Gazda“ szerkesztőségét. És méltán, mert minthogy egy országban a mezőgazdaság, és iparérdekek mint egymást kölcsönösen elősegitők és értékesitők teljességgel elválaszthatatlanok, az illy fonák felfogás és irány a jó akaratnak inkább lankasztására mint gyarapitására szolgál. Szerk
Harmadnap mulva mart. 25-kén d. u. 6 órakor ismét nagy sokaság gyült össze a M. G. egyesület közgyülésére 452(számitás szerint 108-ra rugott volna a szavazók száma, ha valami tárgy szavazatra kerülend, holott tisztujitáskor 43 volt) legelőször is a tagválasztás módja került szőnyegre. Erre nézve az alapszabályok 26 §-sa b) pontja azt tartja, hogy a tagok a kormányzó választmány ajánlatára, közgyülésen titkos szavazat által választatnak, de ez soha szokásban nem volt, s nincs egy tagja is az egyesületnek, ki illyeténkép választatott volna. Az eddigi szokás az volt, hogy ki tag akart lenni, aláirási iven magát fizetésre kötelezte, közgyülésen bejelentetett s elfogadták. Igy szaporodott a tagok száma 1200 körül. Most tehát a vita a körül forgott, hogy az eddigi gyakorlat tartassák-e meg, vagy az az alapszabályt kell életbe léptetni, és a határozat, az lett, hogy jövendőben bár 70 tag ajánltassék egyszerre, reájok az alapszabályok értelmében egyenként és sorban titkos szavazat fog gyakoroltatni. Ennek végeztével egészen meglepőleg s az eddigi gyakorlattal, és az egykori közgyülési azon végzéssel, hogy t. i. a közgyülések jegyzőkönyvei 8 nap mulva tartandó hitelesitési közgyülésen hitelesitetnek, ellenkezőleg, a jegyzőkönyv hitelesitésére jött a sor, mi csakugyan fel is olvastatván, jegyzőkönyv helyett naplónak találtatott, titoknok ur annakokáért jegyzőkönyv irására megkéretvén, egyszersmind annak hitelesitésére egy 5 tagból álló bizottság neveztetett ki. Következett titoknok ur válasza azon kérdésre, elfogadja e a Magyar Gazda felett a bizottmányi felügyeletet vagy sem? Mire ő tagadó választ adván, kimondatott, hogy a Magyar Gazda többé nem hivatalos organuma az egyesületnek, s firmája tőle megvonatik, minthogy azonban most épen előfizetési félév közepe van, az előfizetőkre való tekintetből juniusig a firma alatti maradás megengedtetett, utasitatván a kormányzó választmány, hogy akkorra más organumról gondoskodjék. – Bemutattatott ugyan Balla Károl urnak cessiója, mellynél fogva Kémlő czimü gazdasági lapjának szabadalmát az egyesület teljes hatalmu rendelkezése alá hazafiuilag felajánlja, de az intézkedés a korm. választmányra bizatott. Ezután Fényes Elek ur lemondása által megürült előadói hivatal betöltése jött kérdésbe, elnök ő maga azonban az idő késősége miatt az ülést el akará oszlatni, mire felkéretvén, hogy a függőben lévő tárgyak befejezésére folytatólagos határidőt tüzne ki, azokat a juniusi közgyülésre utasitá, s eltávozott, nem különben tőn az egyesület titoknoka. A benmaradó közgyülés pedig az alapszabályok 30-dik §-ának értelmében magának elnököt és jegyzőt helyettesitvén; azon oknál fogva, mivel még az elnök által kiosztatott meghivó jegyeken is kitett tárgyakból, a hitelesitési közgyülés jegyzőkönyve, s több rendbeli kormányzó választmányi ülések határozatai eddig tanácskozás alá sem jöttek, a közgyülés folytatását mart. 27kén délutáni 5 órára elhatározá. A kitüzött idő ismét megtölté a gyülés-teremet. A rendes elnökök és titoknok azonban elmaradván, ismét helyettesittettek. Ezután óvását fejezte ki a közgyülés az iránt: miszerint a közgyülések végképeni eloszlatása nem függ az elnökök szabad akaratától, hanem mig a tárgyak be nem fejeztetnek, joga van a közgyülésnek a tanácskozások folytatásához. A tárgyalásra kerülvén pedig a sor, az előadói hivatalra nézve ámbár a közgyülés a helyettesitést sok tekintetből ajánlatosnak látta, azt illy feszült viszonyok közt mellőzvén, a kormányzó választmányt juniusi gyülésre csődhirdetés iránt utasitotta; továbbá a gyümölcsiskolai volt 453kertész folyamodását, melly titoknok ur kezébe kerülvén, az egyesület szine elibe való jutástól már 3 izben elesett, mint számadásba vágó dolgot, a számadás rendbe szedésére kiküldött bizottság elibe rendelte terjesztetni, a többi függőben levő tárgyakat végre a felmerült körülményeknél fogva a jövő juniusi közgyülésre halasztotta. Ezen utolsó nap tartott közgyülést, melly magának elnököt helyettesitett, méltóztatik a Budapesti Hiradó fractiocskának nevezni, holott épen azon párt volt, melly 3 elébbi közgyülésen titkos szavazat által is bebizonyitott folyvásti többségben állott.
S.
