Statistikai és más egyéb adatok stajerból.
(Folytatása a 128. számbani közlésnek.)
A mint már e lapok 109-dik számában 74. 1. emlitem stajerföld egy kis tartomány, nem nagyobb 390 mérföldnél, és ebből ha kopár sziklás bérczeit, tavait, mocsárait, folyóit, sióit, utait és épületeinek telkeit összeszámitják is, csak 32 mf. tere marad mixeletlen, az összes siksága egész stajer földnek, ide számitvák a bérczlóczok és kisebb völgyek, nem több 390,000 holdnál, vagy is 39 mf. Glebája a legtermékenyebb völgyekben is kavicsos, fövénynyel kevert közönséges sárgás agyag. – Ebből kiviláglik, minő nehezséggel kell a földmivelésnek küzdenie.
Meteorologiai vizsgálódás szerint 22 év alatt 878 jégverés történt az országban, középszámmal tehát évenkint 61, mellyek átalában a földbirtokosnak kárt is okoztak. –Megjegyzésre méltó, hogy Stajerországnak a jégveréstől leginkább megkimélt vidékei a hegyek nyugotrai lejtőségei; a napkelet felé fekvőket pedig leggyakrabban látogatá meg a jégvihar. A melly vidék ellenben, mint p. o. a brucki kerület, a folytonos tüzelésnél a vasolvasztás és gyártással leginkább foglalatoskodik, egyszer sem, vagy igen ritkán volt 22 év leforgás alatt jégverés.
Esőzés elég. Középszámitás szerint évenkint egy hold földre 144,000 köbláb, vagy 8,064,000 font viz esik le. Uralkodó szelei, mellyek nem zivatarosak, délkeletről fujnak; viharjai, mellyek néha jéggel és égzengéssel járnak, rendesen nyugatról vagy éjszaknyugotról jönnek. Középszámitás szerint Stajernek van évenkint 72 egészen derült, 132 esős, havas, és 161 derüvel borult vegyes napja.
Stajer népessége az utolsó összeirás szerint 962,857 lélek, ha a 72,477 itt tartózkodó külföldieket is beszámitjuk 458= 1,03,304, ebből 498,122 a nőnemhez tartozik. Huszonhárom év alatt a népesség 170,634 lélekkel szaporodott.
Van az országban 4169 uradalmi és 132,926 jobbágy földbirtokos, összesen 137,395 család birja tehát a stajer földet. Szántófölde 614,190 hold, a melly az egész országban igen szorgalmasan miveltetik. Alsóstajerban a pohánka és fehérrépa mint második termelés jön elő, a föld igy a kapálás alatt igen tisztitatik, azért kevés ország van a földhátán, hol a szántóföldeken olly kevés gyom teremne mint Stajerban. A napszámbére 1 embernek 2 lóval 2 ft 30 kr., 2 ökörrel 1 ft 30 kr. p., 1 pár lótartás évenkint, a szerszámot is ideszámitva, kerül 275 p.frintba. A kézi munka a mezei gazdaságnál rendszerint a házi szolgálattal vitetik végbe, csak az aratás és csépelés idejekor fogadnak napszámosokat, egy szolgának bére évenként 66 ft, szolgálóé 50 ft, fehérnemü és saru 20 és 14 ft, következőleg egy szolgalegény tartása kerül: 88 ftba, vagy 35 1/5 mérő rozsba, egy szolgáló leányé 64 ft vagy 25 1/5 mérő rozsba, naponkinti bér tehát 18 és 13 kr., középszámitással a napszámbér is ennyi.
Ezt előre bocsátva a földmivelés kerül Stajerben 10,195,275 férfi napszámért 18 krval 3,058,582 ft 30 pkr.
10,195,275 asszony napszámért 13 krval 2,208,976 ft 15 pkr.
összes. 20,390,50 napszám kerül 5,267,558 ft 45 pkr.
459Ezeken kivül termesztenek káposztát, karó-répát, repczét, czikoriát, mákot és más egyebet 7440 hold földön. Stajerország lakosainak élelmére naponta kell 2,161,666 font kenyér, s igy évenkint 789,008,090 font kenyeret esznek meg. Ennyi kenyér kiállitására szükséges, ha fejenkint 8 1/2 mérő rozsot számitunk, 8,393,540 mérő, miből kiviláglik, hogy a Stajerben 6,064,537 mérő buza és rozsnál több fogyasztatik el, mint mennyit a belső szorgalom előállithat. Ezen készletet a szomszéd Magyar- és Horvátországból nyeri jobbadán, vagy szükség esetében kukoriczával és pohánkával pótolja buza és rozs fogyatkozásait, mint p. o. 1845-ben, midőn Magyarországból csak 321,294 mérő rozs vitetett ki stajer földre. E czikket majd más alkalommal bővebben tárgyalandjuk.
1845-ben a föld termésének közép ára következendő volt:
| Buzának mérője | 2 ft 51 kr. |
| Kukoriczának mérője | 1ft 37 kr. |
| Kölesnek mérője | 1ft 38 kr. |
| Lenmagnak mázsája | 15 ft – kr. |
| Lóhermagnak mázsája | 20 ft – kr. |
| Pohánkának mérője | 1 ft 28 kr. |
| Paszulynak mérője | 2 ft – kr. |
| Kendernek mérője | 20 ft – kr. |
| Szalmának mérője | – ft. 15 kr. |
Stajernek van 532,422 hold kaszálója, ha holdjától 34 mázsa szénát számitunk, széna és sarju termése van = 18,102,348 mázsa, mit 36 pkrra számitva, Stajernek széna termelése megér 10,861,408 ft 48 krt pengőben.
| Legelője van a havasokat is ideszámitva, 613,285 hold, tápfüvet adnak évenkint 3,986,352 mázsát, középára ennek 2,391,821 ft 30 kr. A legelőbér az egész legeltetési időszakra | 1 lóért 5 ft. |
Erdeje van Stajernek és pedig:
| Lombos magas növésüek | 253,238 hold |
| Ala.son fajtabeliek | 209,134 hold |
Ennyi erdőből évenkint kiszolgáltatik:
| összesen | 2,616,955 bécsi öl |
Mivel pedig Stajerország évenkint 721,000 mázsa vasat állit elő, szükséges a vasércz-olvasztóban és hámorokban 3,244,500 (8 köbláb térimejü) hordó faszén, vagy 432,600 ölfa 36" hosszu hasábokkal.
A minden napi közhasználatra szükség 1,616,014 öl mindenféle fa, ha egy családra t. i. Felső-Stajerben közép 460számitással 13 ölet, Alsó-Stajerben ellenben csak 7 ölet veszünk.
A 32 mérföld hosszuságu vaspálya megkiván évenkint az alapzatok kijavitására mintegy 1657 ölet, tüzelésre a gőz előállitására 17,292 öl fát és 36,564 mázsa faszenet. Mind ebből kiviláglik, hogy minekutána
| a házi szükségre | 1,616,014 öl |
| vaspályára | 18,949 öl kivántatik |
| összesen tehát | 2,067,563 öl fafogyasztás van Stajerben, megmondottuk feljebb, hogy az ország 2,616,955 öl fát állít ki, s igy megmarad évenkint készletben 549,392 öl fa. |
A tüzelő szernek erdei ára:
1 hordó faszén 12 ft 30 kr. p. p.
1 öl lágyfa 2 ft 6 kr. p. p.
1 öl keményfa 4 ft 8 kr. p. p.
Tekintve az országban, kivált a vaspályák körében mindinkább szaporodó hidakra és más egyéb épitkezésekre megkivántató famennyiséget, továbbá az állandó katonaság fajárandóságát, a mezei és erdős gazdákat azon meggyőződésbe hozta, hogy az ország erdeinek mivelése, és jó karbani tartása legnagyobb figyelmet követel, nehogy a legjutalmazóbb financialis kutforrások, ugy mint: a bányászat, és az ipar végkép kiszikkadjanak. A magyar gazdasági egyesület is kezdé figyelmét az erdészeti ügyre forditani, de még nem tudni milly eredménynyel, és pedig nehezen van ország a földhátán, mellyben az erdők kiméletlenebb pusztitásoknak volnának kitéve, mint nálunk! és nincs sehol az erdőkre móég is kevesebb figyelem forditva mint nálunk.
Stajerország 54,654 holdon középszámmal – egy holdra 25 akót számitva – 1,366,350 akó bort állit elő, ára akójának 4 pft, borjövedelme tehát 5,465,400 pforint. Egy hold szőlő ad 100 pft jövedelmet, de ebből kivonandó a befektetett tőke kamata és a mixelésre forditott költség 74 ft; továbbá a hegyvám, adó, pinczézet és más kisebb költségek 10 ft, marad tiszta haszon 1 hold szőlőtől 16 pengő forint.
Stajerben volt az 1846-ki összeirás szerint:
Huszonhárom év alatt csak 7802 darabbal, évenkint tehát 339-el szaporodott a lovak száma; de ha az 1843. évi lovak számát a mostanival egybe hasonlitjuk, látjuk, hogy a három utolsó évben évenkint csak 28 volt a szaporodás. Továbbá bizonyos az is, hogy 1787-ben tehát 60 év előtt a lovak száma Stajerben 60,000 volt, azóta tehát 3227-el fogyott a lovak száma. Illy statistikai adatokból okulva a stajer gazdasági egyesület, a lótenyésztést a mostani jelentéktelen állapotából kiemelni kötelességévé tette, miről más alkalommal. 1816-ban hiba nélküli nemesebb faju 5–7ed fü 15–16 markos nóri lónak az ára 500–600 pforint volt, most lehet 260–300 pforinton is kapni. A hadsereg számára a nehezebb 16 markos 160 p. forinton, a könnyebb 46114 1/2 markost pedig 140 p. forinton veszik. A mezei gazdasághoz szükséges alkalmas lovakat 100–200 p. forinton adják. Felső-Stajerben jó széna mellett zabot is kap a ló, alsóban már kevesebb magtápot kap, azt is többnyire kukoriczát, vagy pohánkát, jobbadán szalma vagdácsot is.
