Egyesületi mozgalmak.
Egyesületi mozgalmak.
A magyar orvosok és természetvizsgálók VIIIik nagy gyülésére első felszólitás. Sz. kir. Sopron városának hazafiui érzelme és vendégszerető meghivása következtében a m. orvosok és természetvizsgálók f. évi, számra 8ik gyülekezete, az imént emlitett város kebelében fogván megtartatni; addig is mig e minden tekintetben nagy érdekü s kitünő szellemi élveket igérő gyülekezet részletesb tervrajzát adhatnók, sietünk az illető tisztelt közönséget ezennel értesiteni, hogy a mult évi kassa-eperjesi gyülésen megválasztott első elnök fmgu galanthai hg Esterházy Pál ő magassága, nem különben a fentisztelt nemes város egyértelmü óhajtásai következtében, az ülések Sopronban f. é. augustus 11-től kezdve ugyan azon hónap 17-ikeig bezárólag fognak tartatni; a tagok szokott beirása a megelőző 3 napon, t. i. augusztus 8, 9 és 10-én történvén. Valamint a kérdések, mellyek megvitatásul a külön szakosztályok számára a mult évi gyülekezet által terveztettek, ugy azon tárgyak és eszközök, mellyek tudományos vizsgálat és értekezések anyagaul szolgálandnak, rövid idő mulva hasonlóan köztudomásra fognak hozatni; s annál melegebb részvétet és gazdagabb aratást reménylünk, minthogy tudományos előadások és közlemények, mellyek a gyülekezetre érdekesek lehetnek; az alapszabályok értelmében bár melly a magyar hazában ismeretes nyelven szivesen fogadtatnak. Reméljük továbbá, hogy a szakférfiak és ügybarátok megjelenése nagy számu leend; minthogy erre a közlekedési eszközök a haza belsejéből a’ duna-gőzhajózás s a pozsoni, győri és kőszeghi jeles postautak, Németország felől pedig a bécs-soproni vasut a lehető legtöbb s legolcsóbb kényelmet nyujtanak. De remélünk még számos részvétet azért is; minthogy a gyülekezet szinhelyét a magyar haza mind műveltségre, mind természetkincseire egyik leggazdagabb s legjelesb vidéke képezi; s mert valamint a szép s nagy lelkű elnök, ugy a tudományokat tisztelő nemes megye és város részéről tett készületek, sikerdús és közérdekü napokról kezeskednek.
Ha bár egyébiránt a vendégszerető város szivesen várt vendégeinek beszállásolhatása iránt a szükséges intézkedéseket megtevé is, mindazonáltal a netalán ohajtott kényelem biztositására kivánatos, hogy azon t. urak, kik akár a hazából, akár a külföldről a gyülekezetben résztvenni szándékoznak; az óhajtott kényelmek vagy szállások miatt a gyülekezet egyik 548helyben lakó titoknokáhtoz, Dr. Töpler Károly urhoz, ns Sopron városa főorvosához f. évi julius 15-ig bérmentes levelekkel fordulni ne terheltessenek; ugyan annál jelentvén be mind azon természettudományi, mezőgazdasági s ipartárgyakat, s netalán felolvasandó értekezéseket, mellyekkel szakférfiak s ügybarátok a gyülekezet érdekét emelni kivánatosnak hiszik.
A gyülekezet szerkezetéhez s alapszabályaihoz képest annak meghivott tagjai gyanánt tekintendők 1-ör az egyetemi orvosi s gyógyszerészi kar, 2-or a szoros értelemben vett természettudósok, s a természettudományok bár mellyikével, vagy bár melly ágával foglalkozó tanítói kar, 3-or: mezőgazdák és iparüzők, s végre 4-er: a történet s régiség buvárok. Kelt Pesten, april 2-án 1847.
Kubinyi Ágoston, m. h. a m. orvosok és természetvizsgálók 8-ik gyülekezetének másodelnöke. – Török János m. k. ugyanazon gyülekezetnek egyik titoknoka.
A M. Gazdasági Egyesület pesti medárd-vásári gyülései alkalmával tartandó szakosztályi üléseiben a kormányzó választmány határozatából a következő kérdések fognak vitatás alá kerülni:
A földészeti szakosztály számára. 1-ször: mellyek a jó és czélszerü szántás feltételei, s minő tekintetben kell szem előtt tartani a különböző szántásoknál, s lehet-e olly eseteket felmutatni, mellyel mindennemü szántásnak eleget tehetni? 2-szor: minő tanuság vonható a burgonyatermesztésre nézve a m. évi rothadásból; s mikép segitettek magukon a gazdák a magburgonya pótlásában? 3-szor: biztositotta e a sorvetés kifagyás vagy kipárlás ellen a repczét? 4-szer minő vetésforgások sikerültek tagositott birtokon legjobb eredménynyel? 5-ször: mellyek volnának a legbiztosabb, legkönnyebb s leghamarabb czélhoz vezető módok, munkakimélő s munkajavitó gazdasági eszközök terjesztésére hazánkban? 6-szor: földesurra és jobbágyra nézve egyiránt kivánatos levén az urbéri terhek megváltása, czélszerübb-e annak eszközlését szabad akaratra bizni, vagy kényszeritőleg elrendelni? minő elvek és kulcsok volnának a robot, tized és 9-ed megváltására nézve külön felállitandók? s minő intézkedések által lehetne a megváltást pénzbeli tekintetben könnyiteni.
Az állattenyésztési szakosztály számára. 1-ször: mellyek azon marhabetegségek, mik a legeltetésnek tulajdonithatók. 2-szor: ismeretes-e hazánkban a szarvasmarha-tüdővész, s ugyan csak a szarvasmarháknál a csontzuzékonyság (Knochenbrüchigkeit)? hol, milly körülmények között, s milly következésekkel fordultak elő? 3-szor: mikép lehetne javitást hozni a szarvasmarha igafogatába. 4-szer: bir-e a gulya nevelés-elsőséggel pénzhaszonra nézve a szarvasmarha-istálózás felett? s minő befolyást gyakorolt a juhtenyésztés aránytalan terjedése a szarvasmarha-terjedésre? s nyert-e az ország statusgazdaságilag e tenyésztési arány megváltoztatásából? 5-ször: tartható-e, hogy az urbéri szabályozások, arányositásuk, legelőelkülönzések, sőt a legelők végkép megszüntetése következésében a juhtenyésztés vagy is inkább a gyapju akár mennyiségre akár minőségre szükségkép csökkenni fog? ha pedig a téres legelőket czélszerüen rendezett istálózás s mesterséges takarmány által pótolni lehet; valjon ezen uj tenyésztési mód költségei fogják-e csökkenteni a juhtenyésztés hasznát? s mit tanusit e részben Németországban 549már rég divatozó istálózás melletti juhtenyésztés eredménye? 6-szor: tanácsolják-e ujabb eredmények a tavaszi, nyári és őszi elletés alkalmazását, s minő körülmények és feltételek között? 7-szer: mi volna egy országos ménes létesitésének legczélszerűbb módja; s minő tervet kellene e részben az országgyülésnek felterjeszteni.
A műtani szakosztály számára. 1-ször: miben állanak azon felfedezések, mellyek a répaczukor gyártást külföldön utóbbi években annyira kamathajtóvá, s megkedveltté tették? 2-szor: miért nem honosul meg hazánkban a cognacgyártás, melly nélkül nagyobbszerü tengerentuli borkereskedést nem üzhetünk. 3-szor: mi az oka vizi és egyéb malmaink rosz szerkezetének, mikép lehetne az utóbbi időben hazánkban meghonositott hollandi szélmalmokat jobban terjeszteni? minő rendszabályok szükségesek, hogy a malmok viztekintetben egymásnak rövidséget ne okozzanak; s végre minő intézkedések szükségesek, hogy az őrlető felek a molnár önkényének és zsarnokságának kitéve ne legyenek? 4-szer: honnét ered technikai vállalatok körül az illetők bizalmatlansága a haza szülöttei iránt külföldiek irányában annyi csalódások után? s ha e bizalmatlanságnak oka czélszerü hazai intézetek hiányában fekszik: mi hátráltatja az országot tökéleles intézetek felállitásában? – Pesten, april. 6-kán 1847. –
Török János, egyesületi titoknok.
Székes-fehérvári első magyar kölcsösönös életbiztositó intézet, az év elején több hirlapokhoz is csatolt alapszabályok s programm értelmében működését már megkezdette: s miután az alapsz. 20. §. kitett 200 fölvehető egyén magát jelentette, sőt a befizetések is nagy részint megtörténtek: alólirt igazgatóság kedves kötelességéhez képest legnagyobb örömmel tudatja a minden jót és hasznost pártoló t. cz. olvasó közönséggel, hogy ezen intézet honunk különböző vidékein több hatóságokat megkeresett a kebelükbeni ügynökségek felállitandása végett, s 44 hazafias buzgalmu egyén ajánlkozott eddig az ügynökség elvállalására. Azonban, minthogy az ügynökségek felállitása, a helyek távolsága, az elkerülhetlen késedelmezés mellett az eszme ujdonsága, s a kölcsönösség elvénél fogva az ügynököknek adandó dijhatározatlansága miatt sokkal több gonddal s időveszteséggel jár, mint tán eleve képzelni lehet; az igazgatóság mind eddig csak 14 ügynökséget láthatott el felhatalmazó levél, s felvételi irományokkal. – Addig is, mig a majdan felállitandó több ügynökségeket koronkint közhirré tennénk, hivatalosan jelentjük, miképen a a középponton kivül:
Halason: Spuhler Vilmos, városi ügyész. Huszton: Marossán Kajtán, városi jegyző. Jászberényben: Eördögh András, tanácsnok. Kalocsán: Modor Ferencz, kereskedő. Keszthelyen: Reischer Endre, gazd. int. r. oktató. Körmenden: Nemes Ferencz, városi jegyző. Körmöcz-Bányán: Ploy Károly, kereskedő. Léván: Haizler János, kereskedő. Liptó Sz.-Miklóson és Rosenbergen: Zádjeli Schlachta n. János, megy. jegyző. Pápán: Kelemen Márton, könyvkereskedő. Pesten: Ruttkay József, megyei ügyész (zöldfa-utcza 275. sz. a.). Sáros-Patakon: Láczai Szabó Dániel, kereskedő. Turócz Sz.-Mártonban: Mányik János, megyei főorvos urak, vállalták el az ügynökséget, kik is felhatalmazva működnek. Azok tehát, kik ezen jótékony hazai intézet élveiben részesülni ohajtanak, vidékükön illető ügynök uraknál bővebb felvilágositást nyerhetnek, s intézeti részvevőkké lehetnek. Költ Sz.-Fehérváron, apr. 20-kán 1847-ben. Az első magyar kölcsönös életbiztositó intézet igazgatósága nevében Boross Mihály, m. k. intézeti titoknok.
