A chinaiak élelméről és földmiveléséről.
A chinaiak élelméről és földmiveléséről.
(John Peters Chinese Museumából.)
Chinának főterménye a rizs, a mi is képezi e fuladásig tömött birodalom főélelmi szerét olly annyira, hogy (a hires missionarius Gützlaff tudósitása szerint) China déli tartományainak lakosa meg sem engedi, hogy ebédelt, ha más étkekkel együtt egyszersmind fel nem falt egy jó adag rizst. Midőn ezen apostolt egyszer kérdeznék néhány chinaiak, valjon a „nyugoti barbárok” (halljátok europaiak) esznek e sok rizst? és ő habozva felelne, felkiáltának: szerencsétlen tartományok, mellyek a nélkülözhetlent sem állitják elő! csodálatos, hogy lakosai már régen éhen nem haltak! Képzelni lehet, hogy minő roppant rizs-mennyiség fogyasztatik el, ha fontolóra vétetik, hogy még egy 12,000 piculs (1 picul = 133 1/2 angol font, 100 angol font = 80 9/10 bécsi foni) rizszsel terhelt hajó sem képes fedezni Cantonnak egy napi rizs-szükségét. A déli tartományokban évenkint ugyanegy föld darabon két rizs és egy főzelékaratás nyeretik, és minthogy tulfeszitetik a földerő, igen természetes, hogy felette kerestetik mindennemű trágya. Szorgalmatosan gyüjtetik és eladatik mindenféle dög, és növénymaradék, utczasepredék, árkok sara, égett csont és mész, sőt még az is a mit a borbély leberetvál (és a mi nem csekélység ollyan birodalomban, a hol minden tiz nap számtalan millió fejek haja, egy hosszu, de vékony hajfürtön kivül egészen leberetváltatik,) De a mi legnagyobb becsben tartatik és leginkább kerestetik, az az: árnyékszékek tartalma, mi anyagos földdel vegyitetik, kis mennyiségekben a napon megszáritatik, és a mi egy nevezetes kereskedelmi czikket képez. A városok és folyók szomszédságában gyakran az egész atmosphaera evvel az illatos szaggal van inpraegnálva – hanem keveset gondolnak a szorgalmatos chinai mezei gazdák a chinai arszlánok és arszlánnék finnyás orraival. Minden parasztház egy cisternával van ellátva, mellyben a trágyát felolvasztva, és használatra készen tartják. Azonban nem vegyítik azt a földdel, hanem folyó állapotban közvetlenül alkalmazzák a növényre, valamint majd minden magot a vetés előtt ebbe beáztatják.
567A kevés törpe ló és tehén, mellyel a chinaiak birnak, hitvány, vetésre alkalmatlan legelőn legeltetik. Jó földet marhatenyésztésre teljességgel nem használhatnak, mert ez valamennyi, emberélelem közvetlen szolgáltatására kell. Ennek következtében csak kevés ember birja el a huseledel költségeit, ugy hogy Davy véleménye szerint, nincs nép e földön, melly olly kevés hust, és olly sok halat és főzeléket fogyasztana, mint a chinai. – Az adó részint termesztményben, részint pénzben rovatik le, de a pénzilletőség csekély és kiirtó szárazság vagy árviz esetében nagyjára, sőt egészen el is engedtetik. A paraszt jószág közönségesen piczi, sövény nélküli, és csak árkok által egymástól elválasztva; de az alacson, nedves föld, mellyben a rizs terem, keskeny töltéseteket van elkülönözve, mellyek egyszersmind utakul szolgálnak a szomszéd falukba. A birodalom déli részeiben semmi széles utak nincsenek, de nem is szükségesek, minthogy kocsik nem használtatnak.
X. Y.
