Nevezetes okirat.
Nevezetes okirat.
Egy nevezetes okirathoz jutottunk, az amerikai védegyesület actájához, mellyet t. olvasóinknak, mint a maga nemében már csak azért is, mivel az uj világ nagyságához tetemes tenyézőül járuló hazafiui tényt foglal magában, nevezetest egész terjedelmében bemutatni érdekesnek látjuk. Az okirat szóról szóra im itt következik: „Philadelphia városa kereskedői, s kalmárai tekintetbe vevén átalában az éjszakamerikai kereskedés pangó állapotát, és különösen Pensylvania tartománynak e részbeni nyomasztó helyzetét, egy akarattal abban állapoltak meg: hogy azon sok nehézség, mellyel a kereskedők küzdeni kénytelenek, egyenesen ama megszoritásoknak, tilalmaknak és roszul intézett rendszabályoknak tulajdonitható, mellyeket az angol parliament a gyarmatok szabályozása tekintetéből legközelebb törvényekbe iktatott, ezek csökkenték meg egy részben hazánk terményeinek kivitelét, más részről megszaporiták számosb behozatali czikkekre nézve a költségeket, és elvágák előlünk az utat és módokat, miszerint magunkat csupán a reánk vetett adók kifizetésére is elegendő kész pénzzel elláthassuk, annál kevésbé tekinthetők pedig azok kereskedésünk előmozditó eszközeiül. – Hogy e tartományt igen sulyos adósság terheli Nagy-Brittania irányában azon kézmüvekért, és más áruczikkekért, mellyek mihozzánk onnan hozatnak be, a mellyeket még akkor is képtelenek valánk hazánk terményeivel pótolhatni, midőn ezek a legjobb vásárhelyekre is szabadon kivihetők valának, s midőn ezen üzlet kész pénzt és Angliára szóló másnemü hitel-leveleket hozott, közinkbe. – Hogy a bélyegadóra nézve ujabban alkotott alkotmány-ellenes törvény, ha foganatba vétetik a mi tartományunkban, még inkább növelendi az akadályt, hogy akár régibb adósságaink kifizetése, akár több áruk szerzése végett hitel-leveleket küldhessünk 606Angliába, mit pedig a kereskedők közti kölcsönös hitel megkivánna. És azért magunk, és azon angol kereskedők iránt, kik nekünk rendesen hiteleznek, és az e tartománybeli britt fogyasztó kézmüvesek iránt igazságosak kivánván lenni, az itt aláirtak szabadon és közakarattal következő határozatokban és egyességben állapodtak meg, remélvén, hogy példájuk a tartomány jó népének ösztönül szolgáland, miszerint minden más kézmüvek használásában és fogyasztásában gazdálkodók legyenek, kivéve az amerikai és azon árukat, melylyek egyenesen Irlandból hozatván, ott gyártattak, és ez mind addig legyen, mig hazánk szükségei megkivánandják, remélvén; hogy Nagybrittania kereskedői és kézmüvesei saját érdeköket a mienkkel olly szorosan összekötöttnek találandják, hogy ha mas okok nem, ezek fogják ösztönözni őket okaink helyeslésére. – 1-ször. Egy akarattal elhatároztatott, s elfogadtatott, hogy ezen ivnek aláirói közül bár kik küldenének árukért Angliába, tartozzanak és fogják is oda utasitani levelezőiket, addig nem rakatni azokat hajókra, mig a bélyegadó-törvény meg nem leszen szüntetve. 2-szor. Hogy aláiróink közül azok, kik már rendelést küldtek Nagybrittaniába áruczikkekért; tartozzanak és fogják is azonnal viszszaparancsolni azokat mig nem a bélyegadó-törvény meg fog szüntetni. Kivétetnek olly kereskedők, kik hajótulajdonosok levén már elmentek vagy most indulnak Nagybrittaniába, kiknek szabadságukban álland saját számadásukra visszahozni onnan szenet, cserépedényeket, köszörüköveket, pipákat, vasedényeket, üres palaczkokat és más illynemü nagyobb czikkeket, millyenekkel a hajótulajdonosok rendesen megrakják hajóikat, de nem szabad behozniok semminemü száraz árukat, kivéve olly anyagszereket és, eszközöket, mellyek a gyárakhoz szükségesek, akárki által legyenek is azok megrendelve. 3-szor. Hogy a közelgő január 1-től kezdve mind addig mig a bélyegadó-törvény eltörölve nem leszen, az aláirók közül senkinek sem leszen szabad s nem is fog eladni bármi olly árut nagy kereskedési czikket, melly bizományban Angliából szállhatott. 4-szer. Hogy ezen határozatok és beleegyezés egyenként és mindnyáját kötelezendi az itt aláirókat, kik egyenként és személy szerint becsület szavokra megegyeznek abban, hogy erősen és szigoruan azokhoz tartandják magokat, és megtartandják azoknak minden czikkeit a mondott időtől kezdve a közelebbi május 1-jéig, mikor az aláirók egy uj gyülésre fognak összehivatni a végett, ha valjon ezen kötelezettségnek folytatása szükséges e? 5-ször. Elhatároztatott, hogy ha ez idő alatt bár minemü olly áru hozatnék be Angliából, melly a körülményekhez képest gyanussá tenné az aláirót, hogy igéretét megszegé, akkor az itt kinevezett bizottmány meg fogja vizsgálni az előadást, és ha a gyanus személy nem akarna avvagy nem adhatna elégtételt, az itt aláirtak közakarattal minden eszélyes eszközöket fölhasználandanak, hogy ezen áruk eladása meggátoltassék mind addig, mig a tagok föl nem oldoztatnak ezen kölcsönös és közegyetértéssel alkotott határozatok alól. Végre. A mennyiben szükséges, hogy az aláirók közül egy bizottmány jelöltessék ki, melly ezen város kalmáraira felügyeljen, s ezen egyességnek mindenki általi aláiratását eszközölje, e végből a következő urak neveztettek ki bizottmányul: Willing Tamás és Mifflin Samu, Montgomery Tamás, Howell Tamás, Wharton Samu, Rhea János, Fischer Vilmos, Fischer Josua, Chevallier Péter, Fuller 607Béni és Jakab Abel. – Aláirva ez iv 375 tag által. –1765. Oct. 25-kén.” Eddig az okirat.
Világos tanuságát mutatja ez fel Amerika felszabadulásában és nagyszerü emelkedettségében annak, hogy a hazai érdekek helyes felfogása, azoknak erős elhatározott akarattal és kitüréssel nemcsak megkezdett, hanem férfias erővel be is végzett érvényesitése olly polgár-erény, mellynek gyümölcsei bizonyosan megteremnek. És világos tanuságát mutatja fel ez okirat annak, hogy az illy polgár-erény istennek legnagyobb áldása, mellyet országnak adhat.
