Vezérczikk. (Elmélkedés.).
Vezérczikk. (Elmélkedés.).
St. Simon naponkint e szavakkal nógatta ki magát felébredtekor ágyából: „Kelj fel, nagy dolgok várnak rád hogy bevégezd.” A magyar ember pedig évek hosszu során át megszokta kézből várni a jövendőt, s a keleti fényüzés, pazar bőkezüség, és kényelemhajhászás puha párnáján gondtalanul édelegni; minthogy őseinek krónikájában azt olvasta, hogy „könyv papnak, művészet taliánnak, kézi művesség németnek, földmivelés parasztnak való,” pedig ha valakinek, ennek kellene az elmaradtság érzetében St. Simon serkentését naponként ismétleni. Hadd fogyna mrá egyszer a visszariasztók és hátratartóztatók, és csökönyösek, és gyengék, és kaczérkodók, és bérelhetők, és magyartalan érzelmüek száma. De hogy is ne szenderegne édesen az, kinek olly művészileg fujják a csucsujgatót.
A B. P. Hiradó XV. czikkben terjesztette elő nem rég az Austriávali kereskedés 1845-diki hivatalos kimutatásait mint megemlité legbiztosb kutfők után, és igen jól, igen helyesen int, ámbár rendszere és politikája ellen, fogy a számok 602átvizsgálása senkinek sem lehet szükségesebb, mint nekünk magyaroknak.
Igen is a számokat át kell vizsgálnunk, de mellékesen azon tréfájára a Hiradónak, melly különben ráfogási lángeszűségéből pattant ki, mintha csak a Hetilap utolsó mohikánjai irtóznának a küzbenső vámvonal ledöntése által az europaiakkal érintkezésbe jöni, meg kell jegyeznünk, hogy a Hetilap koránsem irtózik, sőt ohajt Europa többi nemzeteivel mennél közelebb érintkezésbe jöni, de azon meggyőződésben, miszerint azon országban, melly a vámjegyzékről nem alkotmányos törvényhozási uton intézkedik, és mellynek a kivitel és behozatal állapotairól, valamint a vámjövedelem mennyiségéről és hova forditásáról számot senki sem ad, az alkotmányos élet-erek rendetlen folyásnak, alkotmányos uton alkotmányos biztositékokat ohajt érdekeinek, olly biztosítékokat, melylyek nem kegyből, hanem magából az alkotmányos élet erőteljességéből származzanak ki az igazság és jogszerüség elvitázhatatlan védelme alatt. Mi igy – a Hiradó máskép, és ezért őrlünk mi külön malomban. –
Igen, de a számokat kell megvizsgálnunk különösen most azon országgyülés előtt, mint a Hiradó szól, mellynek feladata lesz: avatott kézzel és világos öntudattal elintézni hazánk kereskedelmi viszonyait. Tegyük ezt, – oh de mi e vizsgálatnál egészen más eredményekre jutunk mint a Hiradó. –
Mi ugyan is ugy találjuk, hogy a monarchia kereskedelmi viszonyainak egész terhe mi ránk van döntve. Továbbá ugy találjuk hogy Magyarországnak mindeddig háttérbe szoritott érdekei mellett alkotmányos szabadsággal és jogszerüséggel kell intézkednie.
Végre ugy találjuk, hogy ez intézkedést halogatni nem tanácsos, nem szabad.
Hogy a monarchia kereskedelmi viszonyaiban az egész teher ránk van döntve, már csak az alkotmányos élet imént emlitett veszedelmes jelenségeiből is látható; hát ha még elgondoljuk, hogy azon hiányt is, mellyet Austriára mutat a behozatal és kivitel mérlegének differentiája, melly 5,336, 400 és egynehány pftra megy, pótolva kell gondolnunk onnan, hogy az osztrák kereskedőség az e differentiát alkotó árúk nagy részét Magyarországban adván el, még e terhernek is nagy részét dönti vállainkra. Továbba ha elgondoljuk hogy a 40,000,000-nyi kivitelbe azon 40,000,000-nyi 603marha kivitelt a Hiradó „biztos kutföi" egészen Magyarországra róják haszonul, mit az oláhországi, moldvai és bukovinai marha-sereg teszem menyet nálunk csak áthajtanak. -- És ha elgondoljuk hogy a behozatalnál számitott 1~, 000,000-t, mennyi érfeküre teszik azok a „legbiztosabb kutfők” a posztó-behozatalt jó lélekkel meg lehet 2/3-dal toldani, minthogy a vámolást az árszerinti categoriák határozzák, t. i. posztó, mellynek ára 2 ft, és posztó, mellynek ára a 2 forintot meghaladja. (p. p. rőfétől). A behozó németség igen ildomos nép, és az 5–16 forintos posztók árát szépen két forintosra kereszteli a „legbiztosabb kutfőket” szolgáltató vámozásnál a papiroson, s bevall p. o. 8000 ft áru posztót, mellyért aztán elvisz 20,000-et, de a „legbiztosabb kutfők” természetesen hogy csak 8000-et rónak fel. És ha elgondoljuk, hogy az Ausztriából hozzánk hozott czikkektől átalában véve csak 1/3, ellenben az innen oda vittektől 3/3 vám fizettetik. – És ha elgondoljuk hogy a nyers anyag vámozása, és annak vámozása között, mihez emberi kéz legfölebb csak az iparczikkek első stadiumába helyezőleg hozzá is nyult 10–160-szoros, sőt igen gyakran még nagyobb különbség is van*. –
Hoztunk már fel ez állitásunkra egyszer példákat, s ha tetszik többel is szolgálnak Joh. Jul. Wagner 1846-ban kiadot, Österreichischer Zoll- und ungarischer Dreissigst-Tarif` rovatai, mellyek mivel szabályzatot foglalnak magukban, igen is „legbiztosabb kutfők“ gyanánt tekinthetők. Álljanak például némellyek itt is, hogy olvasónk munkáját könnyitsük. Tehát figyelmezzünk!
Vámdij Magyarország és Austria közt ezüst pénzben.
innen oda
|
onnan ide
| |
Esztergályos művek
|
– ft 6 kr.
|
1/4 kr. = 24:1
|
Timsó
|
– ft 12 1/2
|
5 kr. = 1/2:1
|
Vizfestékek
|
– ft 30 kr.
|
2 1/2 kr. = 12:1
|
Selyemszalag
|
– ft 18 kr.
|
2 1/2 kr. 7 1/5:1
|
Egy palaczk ser
|
2 ft 30 kr.
|
5 kr. = 30:1
|
Vaslemez
|
2 ft 36 kr.
|
6 1/4 kr. = 25:1
|
Rézlemez
|
6 ft 40 kr.
|
12 1/2 kr. = 32:1
|
Aranylemez
|
5 ft – kr.
|
1/4 kr. = 1200:1
|
Üveggyöngyből készitett üres erszény érczcsukó nélkül
|
15 ft – kr.
|
1/4 kr. = 2600:1
|
Fésük
|
– ft 24 kr.
|
1/4 kr. = 96:1
|
Vasláncz
|
6 ft 31 1/2 kr.
|
12 1/2 kr. = 31 1/3:1
|
Borjubőr
|
12 ft 55 kr.
|
50 kr. = 15 1/5:1
|
Báránybőr
|
9 ft 10 kr.
|
15 kr. = 22:1
|
Bagaria
|
10 ft – kr.
|
12 1/2 kr. = 48:1
|
Lámpaolaj
|
2 ft 30 kr.
|
6 1/4 kr. = 24:1
|
Papir
|
1 ft 20 kr.
|
1/4 kr. = 320:1
|
Táskás munkák
|
15 ft – kr.
|
25 kr. = 36:1
|
Zongorahur
|
16 ft 40 kr.
|
20 kr. = 50:1
|
Szőrme (Filz) zongorához való
|
– ft 40 kr.
|
1/4 kr. = 160:1
|
Famüvek
|
3 ft 20 kr.
|
5 kr. = 40:1
|
Keztyűs munkák
|
– ft 24 kr.
|
1/4 kr. = 96:1
|
Pótlék-kávé
|
6 ft 15 kr.
|
5 kr. = 75:1
|
Kártya
|
– ft 18 kr.
|
1/4 kr. = 72:1
|
Gyertya
|
3 ft 20 kr.
|
6 1/4 kr. = 32:1
|
Czingombok
|
9 ft – kr.
|
12 1/2 kr. = 43:1
|
Ólomgombok
|
1 ft 24 kr.
|
3 kr. = 28:1
|
Koralok (köszörült)
|
– ft 30 kr.
|
1/4 kr. = 120:1
|
Érczek (nemtelenek) rud.
|
6 ft – kr.
|
12 1/2 kr. = 32:1
|
Olaj (szagos)
|
2 ft 6 kr.
|
2 kr. = 63:1
|
Pakfong
|
4 ft 10 kr.
|
6 1/4 kr. = 40:1
|
Arany és ezüst papir
|
1 ft 20 kr.
|
1/4 kr. = 320:1
|
Szappan (szagos)
|
– ft 24 kr.
|
1/4 kr. = 96:1
|
Gyöngyök (ércz)
|
1 ft – kr.
|
1/4 kr. = 240:1
|
Bojtok (arayból)
|
5 ft – kr.
|
1/4 kr. = 1200:1
|
Bojtok (ezüstből)
|
3 ft 20 kr.
|
1/4 kr. = 800:1
|
604Már most az ezekből s több illyesekből a vizsgálódás mi eredményre vezet? nemde arra hogy Magyarországnak eddig háttérbe szorított érdekei mellet alkotmányos képességénél fogva intézkednie kell? És valjon vehetné-e valaki rosz néven, ha az ennyi századokig penész-szegletbe szoritott érdekek mellett tulbuzgóbb követelések is támadnának? És nem természetes széke volna illyeknek a hazaszeretet, és kölcsönös igazság meg a jogszerűség? De nem, még a Budapesti Hiradónak sem lehet megsokalnia, midőn mi az ő neki olly ábrándosaknak, és egyoldalu hazafiaknak tetszők röviden csak azt követeljük, hogy a kereskedési viszonyokat, országunk eddigi háttérbe szorultát kellő figyelembe véve alkotmányos szabadságával az összes monarchia érdekeivel öszhangzásban, de mind a mellett hazafiui kötelességszabta jogszerüséggel maga rendezze, hadd derüljön ki a zavar.
A világnak minden kormánya és törvényszerzése sokkal inkább elismerte mindenkor a műipar és kereskedés nagy fontosságát a nemzeti jólétre és hatalomra nézve, semhogy részükről előmozditásukon az illető nemzet saját érdekeiben törekedni késlelkedtek volna. Csupán az eszközök nem voltak mindig az ohajtott sikernek megfelelők, főkép ha az intézkedésbe idegen érdekeknek is jutott beleszólás.
Pedig épen a kormányok érdekében a dynastiához ragaszkodó hűség és az ország java közötti legfőbb öszhangzás int, miként a jogszerüség alapja legállandóbb, mert politikai s financziai nézetek, de leginkább a műipar és kereskedés valódi szelleméről, érdekeiről, s kellő irányáról létező álfogalmak majd mindenkor fonák rendelkezésekre és ezer veszélyt árasztó intézkedésekre vezeték azokat. V. Károl, Erzsébet (angol királyné), Sully és Colbert ministeriumai éleszték fel a műipar és kereskedés szellemét, és midőn a statustudományt respectálni kezdték, uj irányt adtak az europai politikának. És ez iránynak határozott jelleme korunkban fejlődék ki.
Nincs nemzet, mellyet ha isten alkotmányos élettel áldott meg, ez életnek feltételeihez ösztönszerüleg, sőt mondhatni istennek illy nemű életadásából származó természetes következetességgel ne ragaszkodnék. És e ragaszkodás nemes, fenséges és szent. Csak köztünk akadnak, kik ezen nemes ragaszkodást az alkotmányos élet feltételeihez kicsinlik, sőt roszalják. Isten bocsássa meg nekik.
És az iszonyu veszteség mellett, melly vállainkat nyomja, egészen meglepő pathossal felkiáltanak: ime nyomoruságunk oka, mert egy idő óta a műipar különösb pártolás alá vétetett! és a kereskedési érdekek melletti izgatásra öszpontosulnak az erők! A mezőgazdaság pedig elhanyagoltatik! Ez olly nevetséget gerjesztő üres vád, mellyre valamint semmi bebizonyitó körülményt sem volnának képesek, kik állitják, felhozni, ugy részünkről czáfulást sem igényel. Bár alapja lenne e vádnak, talán csak még is mozdulnánk valamicskét előre, mert hiszen olly balga csak nem igen volna valaki, millyenről a Hiradó é s Magyar Gazda álmodozik, hogy az ipar-érdekeket a mezőgazdasági érdekektől különválasztva, amazokat ezek elhanyagolásával, vagy épen ezeknek 605elnyomásával pártfogolja és előmozditsa. Illyet csak ráfogni lehet valakire, de feltenni józanul nem. És higyjék is el azon urak amott a másik oldalon, hogy Magyarországból az ipar és kereskedelmi érdekek ellen daczolva csupán a mezőgazdaság emelésével biztos és gazdag magházat ugyan alakithatnak valami zsiros sequestri curatela alá, de nagy nemzetet ápoló hazát, mellynek hire, neve és hatalma legyen, soha sem! Az idő követeléseit ki kell elégitnünk, a nemzeti érdekek feltételit teljesitnünk kell, mert amaz a legkeményebb szivü hitelező, emezek pedig életfeltételek, s mig amazokat, ignoraljuk, ezeket mellőzzük, ne várjunk jobb sorsra, melly után mint költőnk mondja: buzgó imádság epedez százezrek ajakán, ne várjuk mind addig, hogy változzék az az aggasztó állapot, mellyben alkotmányos ellenmondás helyett gyáva apathiára, megrovó férfiui szózat helyett elnémulásra, független jellem helyett kincs-, hivatalhajhászatra, szilárd hazafiság helyett megnyugvó alávetésre, s a napirenden levő pártolási és hithagyási botrányokra akadnunk olly kimondhatatlanul fájdalmas.
Az idő int, s az idő nem vár, tudnunk és akarnunk kell ennek követeléseit teljesiteni egész akarattal, és a melly associatio, párt azokat érti, vesztés közt is küzdjön szüntelen és ernyedetlenül; vesztés közt uj erőt nyer az állhatatos, és meg van irva: állhatatosaké és kitartóké a mennyeknek országa.
