A Dunagőzhajózás 1846-ki ügyeinek áttekintése.
1844-ben | 22 gőzhajó járt a Dunán, és 963 utazást tett; |
1815-ben | 30 gőzhajó járt a Dunán, és 1163 utazást tett; |
1846-ban | 32 gőzhajó járt a Dunán, és 1476 utazást tett; |
mellyek eredményei ezek valának:
|
1844-ben
|
1845-ben
|
1846-ban
|
Utazók
|
507,021
|
790,851
|
903,996
|
Áruk (m.)
|
927,610
|
1,531,561
|
1,909,287
|
Zongora
|
151
|
203
|
325
|
Hintók
|
1,892
|
2,068
|
2,443
|
Ló és kutya
|
1,360
|
1,493
|
1,731
|
Vontatott sertés db
|
38,822
|
23,886
|
56,832
|
|
1844-ben
|
1845-ben
|
1846-ban
|
Vontatott hajó
|
96
|
182
|
856
|
Pénzküldemények
|
6,601,834
|
5,667,352
|
5,185,512
|
Bevét
|
2,640,372 ft 7 k.
|
2,124,300 ft 59k.
|
2.615.198 ft 38k.
|
Kiad.
|
2,186,939 ft 15 k.
|
1,851,322 ft 44 k.
|
2,266,709 ft 27 k.
|
Nyeres.
|
453,432 ft 52k.
|
272,978 ft 15k.
|
348,489ft 11 k.
|
Hogy a bevétel nem azon arányban növekedett, mellyben az utazók száma és az áruszállitás mennyisége, ezt alkalmasint onnan kell magyarázni, mert először az utazók számát leginkább a Pest és Buda közti közlekedés nagyobbitja, minthogy 1841-ben még csak 237,332 személy, 1946-ban pedig 479,574 személy szállittatott Pest és Buda közt, mi aránylag keveset jövedelmez a gőzhajózási társaságnak, mert,Buda’ gőzhajú maga szállitott ugyan 210,108 személyt, és az éven át jövedelmezett 26,580 ft 41 krt, de 19,680 ft 26 krra ment a szállitási költség, maradt tehát 6900 ft.; ellenben,Mária Anna’ más vonaloni gőzhajó csak 42,933 személyt szállitott és 139,485 ft 13 krt jövedelmezett, mi csak 46,795 ft 52 kr. szállitási költségbe került, maradt tehát 92,689 ft 27 kr. Másodszor, mert az utazók száma nem egyaránt növekszik mind a háromrendü helyre nézve, hanem aránytalanul nagyobb mértékben a második és harmadik, mintsem az első helyre, mint ezen táblázatból láthatni: Utazott
|
az I.
|
a II.
|
a III.
|
az I.
|
a II.
|
a III.
|
Lincz ésBécs között
|
20,037
|
29,793
|
36,629
|
20,722
|
34,237
|
46,511
|
Bécs, Pozsony és Pest között
|
64,222
|
103,387
|
57,776
|
79,884
|
132,783
|
36,344
|
Pest és Buda közt
|
134,768
|
296,145
|
–
|
123,793
|
355,781
|
–
|
Pest és Orsova közt
|
21,417
|
36,892
|
11,979
|
22,177
|
37,449
|
14,287
|
Szeged és Sziszek k.
|
754
|
700
|
935
|
731
|
755
|
751
|
Orsova és Galacz k.
|
1,696
|
1,571
|
2,200
|
1,539
|
1,435
|
4,807
|
összesen
|
242,844
|
468,488
|
79,519
|
248,856
|
552,440
|
102,700
|
625E szerint szaporodott az utazók száma 113,145-tel, azaz: 14 pcttel átalánosan de az első helyen
utazóké csak | 6,012-vel azaz: 2 pcttel általánosan |
a másodikon | 83,952-vel azaz: 17 pcttel átalánosan |
harmadikon | 23,181-gyel azaz: 29 pcttel átalánosan |
Miből világosan következik, hogy a tariffa az első helyen még igen magas arra nézve, hogy a gőzhajók a nép mozgékonyságára egész hatályosságukat kifejleszthetnék, mi leginkább onnan tetszik ki, hogy némelly vonalokon az első helyen utazók száma még csökkent is, mint Buda és Pest között, hol 1845-ben az első helyen szállittatott 134,768 személy, 1846. pedig csak 123,793 személy, csökkent tehát 10,975 személylyel a nagyobb átalános mozgalom daczára; az alsó Dunán pedig nemcsak az első, de még a második helyen utazók száma is kevesbedett, mig a harmadik helyen utazóké 118 pcttel növekedett, hangos intésül, hogy itt főkép szállittassék le a tariffa, miszerint a mozgalom a keletkező kereskedés gyarapulására élénkittessék, melly kereskedés hasonlókép hanyatlik itt, minthogy 1845. Orsova és Galacz közt 87,616, 1846-ban pedig csak 73,705 mázsa áru szállittatott.
Illy körülmények közt igen természetes, hogy a gőzhajozás ezen aldunai vonalokon veszteséggel jár, mivel a felső Duna 1846-ban 352,864 ft 29 kr. tiszta nyereséget hozott volna; de mivel az alsó Dunán egy 4375 ft 18krnyi hiány támadott, csökkent a tiszta jövedelem a fentebbi 348,489 ftra.
Azonban nem a szállitási költség okozza ezen veszteséget, mert az 54 utazás az alsó Dunán 146,298 ft 22krt jövedelmezett, és a szállitási költség csak 71,825 ftra emelkedett: de az átalános ügykezelés roppant költségéből ezen vonalra eső részletek nagyobbá teszik a költséget a bevételnél, mint ez az átalános mérlegből világosan kitetszik, melly szerint mind a 32 gőzjajónak ez évbeni jövedelme 2,590,429 ft 1 krra emelkedett, a szállitási költség pedig csak 1,203,954 ft 14 krra rugott, ugy hogy a pénztárba folyt, 1,386,474 ft 47 kr; de mivel a szállitási költség csak a hajósok zsoldját és élelmét, a szükséges szén- és famennyiséget, az olajt és fagygyut a kenésre, a javitásokat és az egyéb utazási költségeket foglalja magában, az igazgatóság, tőke-lerovás, tartalék és biztositási tőke-szaporitás, a részvények kamatozása pedig 1,037,985 ft 36 krnyi költségbe kerül: azért a fentebbi tetemes 1,386,474 ft.47 kr-nyi összeg 348,489 ftra olvad össze, melly tekintendő egyedül tiszta nyereségnek, mi azonban nem csekély nyereség a beruházott 5,541,213 ft 10 krnyi tőkétől, melly a dunagőzhajózási társaság vagyonát képezi, és mellynek 5 pctes kamatai már a felebbi 1,037,985 ft 36 krban benfoglaltatnak.