Vidéki hirek.
Vidéki hirek.
Pécs, april. 21-kén Vasgyárunk részvényesei e napokban gyülést tartottak és azon tanácskoztak, miképen segithetnék elő nagyszerü vállalatukat, mellybe már 265,000 pengő forintot fektettek bele. Eleinte értelmes kezekre volt bizva az egész gyár, de bizalmatlanság és fondorkodás nem sokára nagy szerepet kezdettek játszani; a műértők elutasittattak, és egyik hiba a másikra következett. A készitett vas rosz vala. Okozták az anyagot, a kőszenet; azonban az ujonnan alkalmazott angol megmutatta, hogy az anyag és a kőszén is jeles és csak tudomány hibázott. A gyülés ezekután azt határozta, hogy még legalább 50–60,000 pforintot forditand gyárára, és azt több évig bérbe adandja. – Linberger czukorgyárával könnyen boldogult volna, de nem volt elegendő pénze és perei miatt hitelre szert nem tehetett. Egy magdeburgi gyáros van jelenleg alkuban vele. Egyébiránt jó áron kelt el a gyárban minden czukra, és a répamaradékot drágábban adta el semmint a répát vette. Kivánatos, hogy a czélszerüen épült gyár jó kezekbe kerüljön. – Két éve már, hogy Berlinből kék jeles erőmüvész telepedett le nálunk, kik igen jutányosan és közmegelégedésre dolgoznak, jelenleg főkép malmokat construálnak. Itt is csak az tünik ki, mennyire vagyunk még a mechanicában hátra.*. – Vetéseink legjobb reményt nyujtanak bő aratásra. – Az uj bornak akója már 9 forinton kel, és napról napra dragább lesz. – A pécsi takarékpénztár még nem áll két évig, és már csaknem 300,000 pforintra rug forgalma, jóllehet szükkeblüségből 1000 pft aluli betételeknél csak 4% kamatot ád, és alapszabályainak kinyomatására eddigelé engedelmet nem nyert.
Sajnosan tapasztaljuk ezt pesti derék erőművészeink üzletében is, kik munkájok és ügyességük után, bizony bővebb keresetet érdemlenének. Szerk
Nyitra, tavaszutó elején. A mult évi őszutó végével városunkban alakult honi raktár-részvény-társaság boltjának megnyitását hirdették e lapok, és a tudósitó igérte további eredményéről értesiteni. Emlékezve azon bajos körülményekre, és minden felől előgörditett akadályokra, mellyekkel az ifju intézetnek még megnyitása előtt küzdenie kellett, mikép alkalmas helyen boltját csak tetemes áldozatokkal nyithatá meg, és tekintve azon a nem legjobban választott vállalkozók ellenében szüntelenes örködést és vigyázatot követelő állását, és a legközelebben érdekletteknek nemi részben sikerült ármányait, a vállalatnak szép sikerét, és a kereskedésre hathatós befolyását magok a kalmárok érezik, és bevallják*. A megye-utcza legjártabb helyén igen csinos külsővel, és még csinosabban felszerelt belsővel vonja magára minden álmenő figyelmét; az árok választmányilag levén kiszabva és arról mindenki által megtekinthető könyv 630vezettetvén, kiki bizonyos a jutányos árról, és két eddig ismeretlen előnyt hozott be az itteni kereskedésbe: szabott árt és készpénz-fizetést, azon felül főkép a mindennap kellő árukban, mint szivar, gyertya stb., a felcsigázott áraknak minden boltbani leszállitását vonta maga után; a megye átalában végzésileg kötelezte magát kellékeit a társaságnál vásárlani, és több méltóságos uradalmak tisztelték meg megrendeléseikkel, és a régi áruszerződések kiteltével gyámolitani ez intézetet igérkeztek, de minek emlitek szavakat, midőn a kereskedő világban a számok győznek meg egyedül; előrebocsátva, hogy a tőke három ezer pengő forint, a zsenge intézet tételének első négy hónapja alatt könyveinek kimutatása szerint, ide nem értve a felszerelésre forditott helybeli és pozsonyiaknak adott legalább ezer váltó ftot, eddig a hazai iparosoknak fizetett tizenkilencz ezer hetvenegy forintot 43 krt váltóban, azaz 19071 ft 43 krt készpénzben, azon felül a napokban inditja utnak eddigi vállalkozóit legalább három ezer forintnyi nyári áru vásárlására. Illy szép sikertől bátoritva, más részt meg kivánva a mostani vállalkozókkal bajoskodó kellemetlen érintkezéstől szabadulni, átalában a minő tiszta hazafi-érzettől vezérelve alakult a társulat, olly tisztán ohajtva kezelni ügyeit, tőkéjének szaporitására, és az eddig két harmadával érdekelt héber vállalkozók kifizetésére uj részvényeket bocsátott ki három százat tiz pengő ftjával, és a vállalat ugy beforrt a város életébe, hogy a megkivánt öszveg csaknem azonnal aláiratott, és igy a félévi mérleg kimutatása után a társaság vállalatát maga viszi, mi most már a hazai gyárosokkal viszonyba lépvén, és az utakat ismerve, könnyebb és jutányosabb lesz. Az egy, mi nemcsak a boltnak, de az összes itteni kereskedőségnek nagy felakadás, a fővárossal főkép téli időben nehéz és félbeszakasztott közlekedés, ugy például a pesti stearin-gyár által januar 13-án feladott két mázsa gyertya mart. 10-én érkezett meg hozzánk, ehhez hasonló példák után, és átalában érezve minő tényező a szállitás gyorsasága, a derék polgárság a középponti vasut legközelebbi állomásától vezetendő szárnyvonalhoz a szükséges földet határunkban megajánlotta, de minthogy alig tudni Vácztól mikor nyilik meg a pálya, e szebb jövő reményében egy gyorsutazás-vállalat van létesülőben, melly ez igen érezhető hiányt nem sokára pótlandja. Az inség enyhitésére a megye rendjei huszonnégy ezer pengő ftal adóztak, azonfelül a város és magányosok adakozásai enyhitik. A munka mindenfelül megnyitván, a vetések is jól mutatkozván a normalis állapot mi hamar bekövetkezik. Városunk és osztályunk iparstatisticai adatait más alkalommal közlöm. Isten önnel!
Magyar kereskedőinknek figyelmébe ajánljuk lapunk 143-ik számában közlött actáját az amerikai védegyesületnek. Szerk.
Sz.
Bukarest. April 7. A rémülés napja óta immár a a harmadik éj mult el, és még mindig füstölögnek a romok, piros csíkot mutat az ég sötét éjelenként. Azon lázas ingerültségre, melly e város lakóit elfogta, némi nyugalom következett. Hanem ez nem azon nyugalom . melly a lét és birtok fölötti örömet nyilvánitja, melly élvezetre hi, minthogy „az élet még is olly szép;” nem, hanem a kétségbeesés dermesztő nyugalma, azoknak magok megadása, kik mindent elvesztettek. E nyugalomnál fogva lehetséges lassanként azon iszonyu szerencsétlenség egész nagyságát fölfogni, mellyet e tűzvész okozott. Ez ugyan is a francziautczában Druganeuska asszony házában támadt, s átment a német-utczába az arany oroszlán vendéglő tetejére Kondurri 631lakására, azon ó épületek egyikére, mellyek még most is fasindellel fedvék, és onnan szörnyű gyorsasággal a széltől elkapott fasindelek által a közel levő város-részekre terjedt el. Majd nem sokára lángban volt a katholikusok temploma is környékével együtt, s azután Stella, Nineri, Udrikan, Lukats, István külvárosok egész a sorompóig. Balról a belvárosban, leégett Lipskanie, mind az uj mind az ó szent György igen nagy raktáraival egész a vámig, a „vörös rendőr biztosság” tüz-tornya, Tirgu de Afare egy része, és az ó halpiacz Grammont gróf házáig, melly szinte leégett. Már mostanig is positive tudjuk, hogy 13 ember égett meg, azonban fájdalom később a romok közül még bizonyosan többeket is fognak kiszedni, a kik a füst és láng által megfuladtak. Nem 1000, hanem 1750 ház égett le. Hány millió arany áru kárt vallottunk, azt még csak közelitőleg sem merjük meghatározni, annyi bizonyos, hogy borzasztóan nagyot. A leégett város-részben,melly a belvárostól ékalakban nyulott kifelé a legtávolabb külvárosok közé, találtattak legelső pénzváltóink, kereskedőink hivatalszobái, igen nagy áruraktárai, kik majd semmit sem menthettek meg, részint minthogy más város-részekben laknak és itt csupán dolgukat végzik, részint mivel ünnep levén segitségre embereket nem kaphattak. Még csak könyveiket sem menthették meg. Itt laktak még, a munkás és szorgalmas és leginkább vagyonos német kézmüvesek, kik szinte mindenüket elvesztették, mivel vagyonuk készletekből p. o. szerszámfából állott, és legtöbbnek közölök számadási könyve elégett. Csaknem hihetetlen de igaz, hogy senki se menthetett meg semmit, a mi megfogható ha tekintetbe vesszük, miként a tűz borzasztó gyorsasággal terjedt, mert nem égett sorban tovább, hanem legszeszélyesebb szökéseket tőn a szélvésztől üzetve, ugy annyira, hogy az első félóra alatt már 20 ház is lángban állott. Most pedig a por és füstfellegek minden utczát ugy elboritottak, hogy látni sem lehetett, és a tüz támadta után három óra mulva már ugyan annyi száz ház le is égett. Miként hömpölygött e tüztenger tovább, – azt leirni nem lehet. A futók szivrepesztő jajjai, kik övéiket keresvén nem találák, az anyák siránkozása gyermekeik után, kiket egy jó szomszéd már a veszély elől biztos helyre vitt, azoknak néma keserve, kik vagyon, sőt födél nélkül maradtak a nélkül, hogy tudnák mihez fognának, feleségükkel s gyermekeikkel; mindezek olly jelenetek, mellyeket egyenként már ezerszer láttunk ugyan, hanem itt egyetlen egy borzasztó és nagy képbe valának összesitve. Igaz, hogy önfeláldozó barátság és szeretet jelenetei sem hiányoztak, és illyek szükség is hogy legyenek, mellyekre az ember támaszkodhassék a közvész és kétségbeesés idejében, nehogy az emberiség iránti hit végkép ki veszszen a kebelből.
