Különfélék.
Különfélék.
Bécs népességi viszonyai 1846. Bécs városának évenkint megjelenő hatósági kimutatásai a születések, párosodások, és halálozásokról következő eredményt nyujtanak: 1846-dik évben 19,757 gyermek született, s köztük 10,118 fiu, és 9,639 leány volt, 216 gyermek ágostai, 33 helvét hitvallásu, 11 n. e. göröghitü, 231 pedig izraelita volt. A belső városra jut 862, a külvárosokra 18,653 gyermek, a legnépesebb egyház-községek az ugynevezett Alsergrund 7145, Wieden 1373, Leopoldváros 1210, Országut 1131, Margaretha- és Scott-mező mindenik 1082 gyermekkel legkitünőbbek. Körülbelől 20 lakosra számithatni egy gyermeket. Az 1846dik évben 551el született, több mint a mult évben, és 1835-diktől számitva a legtermékenyebbnek mutatkozott. 1841-dik közeliti meg leginkább, midőn t. i. 19,571 született. Az emlitett 12évi 693időszak alatt csupán az 1841, 1845, 1846-dik évben volt 19 ezer születés. 1843 óta folytonosan nő a népszaporodás ugy hogy 17,948-ról 18,524-re, aztán 19,206-ra, végre pedig 19,775-re rugott; mult évben 437 fiuval volt több mint leány, ezen arány csaknem minden évben meg volt 1841-en kivül, a mikor is ha ugyan a számlálásban tévedés nem volt, 2689 leánynyal született több mint fiu.
I. B.
Alsatia ipara. Az elszaszok bár németek egész Francziaországban a legjobb francziák, mivel helyzetükből rendkivüli hasznuk van. Csak azon egy körülménynél fogva is, hogy két nyelven beszélnek, sok előnynyel birnak a francziák fölött, és sokkal több segédeszközökkel. Nem is látni Alsatiában annyi foglalkozás nélkül levő és nem is foglalkodható fiatalokat mint másutt Francziaországban, kikkel a kávéházak és sétányok telvék, kik szülőiknek terheikre vannak, mivel a deák iskolákban semmit sem tanultak, a mit az életben használhatnának. Ha ezen deákosokat, kik foglalkozás nélkül maradnak, s szegénységre jutnak, számitásba vennék, azok szerfölött nagy szármán álmélkodnánk.
Hüttenheimban, Strassburgtól 6 órányira van egy nagyszerű fonó- és szövő-intézet, melly 70 ezer vég kartont készit évenkint, 35 ezer orsóval, és 800 szövőszéken. Naponként 3500 font pamutot dolgozik föl, és 1500 munkást foglalkodtat. Saladin testvérek gyárvezetői. A szeszvilágitás 270 liter (körülbelül 1 itcze) szeszt ad egy kilogramm (= 1 3/4 font) kőszénből, a görebek két évig tartanak. Mühlhausenben 26,000 gyármunkás lakik, és más 10 ezer jő naponkint a városba. Sokszor kutatjuk, hogy ugyan honnét származik némelly városnak vagy országnak jóléte, és nem gondoljuk meg, hogy annak csupán sehány férfi az oka, vagy első indoka. Vegyük el Alsatiától, Köchlint, Dohlfauszt, Schlumbergert, Zubert, Hartmannt, Burkartot, (és a báseli pénzt) s középszerüségben fog tengeni. – Francziaurszág 4 millió orsót foglalkodtat, Anglia 13 milliót, Anglia 700 millió frank értékü pamutszövetet visz ki, mig Francziaország 50 millió árut. Alsatia 20 gyára, 25 millió meter (= 3250 német mérföld) nyomtatott szövetet ad. Angliában a gyártás most már olly nagyban megy, hogy már nem sokára csupán 1000 ablaku, és 1000 lóerejü gyárak állhatnak fenn. Vannak olly gyárak, mellyek évenkint 3–400 ezer vég szövetet csinálnak. Francziaországban csak nehány gyár van, melly felényit készit. – Alsatiában a kőszén még egyszer olly drága mint Angliában és Belgiumban. Egy olly gyárnál, melly évenként 50 ezer véget csinál, e különbség 100 ezer frankkal nagyobb költséget okoz. – Saladin mérnök bir a legdusabb gépmintagyüjteménynyel.
Textor tüzoltó pora. Soproni polgár Textor János egy olly tüzoltó port készitett, melly a kigyuladt tüz eloltásánál szintugy, mint a tüz elterjedésének megakadályozásánál igen sikeresnek mutatkozott. Ő t. i. apróra vagdalt fát egy halomba rakván, azt meggyujtá, s mihelyt égett, a port reá hintvén, sikerült neki azt végkép eloltani. Épen igy oltott el Textor ur egy más tüzet, a midőn egy deszkán, melly az emlitettem porral jó vastagon behintve volt, egy rakás fát égetett el, a fa elégvén, a deszka kisebb nagyobb mértékben szenes kérgü volt, de meg nem gyuladt. Hogy tehát a fanemüeket hasonlóképen tüzmentesiteni lehessen, azt ajánlja Textor ur, hogy asztalos enyvvel vonassanak 694be, s erre aztán hintessék a por, miáltal az rájok ragadván maradandóan tüzmentesitve leendnek. – E porokat akként készitik, hogy 1 rész kénkő, 1 rész vörös érczmész (Ocher) és 6 rész vasvitriol nagyjából összetöretnek, megszáritatnak, összekevertetnek, s azután finom porrá töretnek össze. – Ha e szer gyakorlati hatása nagy tüz alkalmával korlátolt is, még is sok esetben főkép a hol zárt helyen támadt tüz eloltása szándékoltatik, sikerrel használható, s ennélfogva ajánlható is. –
I. B.
A gummielasticum legujabban Londonban egy különös czélra forditatik, miután sajátszerüleg elkészitetett – vulcanisiroztatott – volna. London utczáin több kocsik láthatók, mellyeken egy rugó sincs, hanem kerekeik körül fonvák egy egy 14 hüvelyk átmérőjü gummielasticumból készült csővel, melly belől léggel tele van, s a kerekeket mint abroncs övedzi körül. A kocsi nesz és zörej nélkül gördül a kövezeten tovább a nélkül, hogy legkisebbé is rázna, egy hogy illy uj divatu kocsikban sokkal jobb kocsizni, mint az eddigi legjobbakban. Tovabbá azon előnye is van, hogy ha valakinek lábán vagy kezén átmegy, az ha fájdalmat szenved is, de törést vagy csonkulást épen nem. Ezen előnyei végett igen gyors kelete van ezen kocsinak.
