V. Nevelés.
V. Nevelés.
A nevelési ügy alkotmányos állásunkhoz képest csak akkor fog kivánt eredményeket felmutathatni, ha azt kormány és nemzet közös érdekkel felkarolja, kölcsönös figyelemmel kiséri, ügyisméreti avatottsággal gyámolitja s az annak körében alkalmazott elemeket folytonos és czélszerü működésre serkenti, egy szóval: ha az országban szerteágzó, mindenüvé beható nemzeti nevelési rendszert alapit.
Nemzeti fejlődésünk mozgalmit gondosan vezérlő alkotmányos kormányunk a nevelési ügy körül kivántató együttmunkálás elvét a lefolyt évben kiadott rendeletével életbe lépteti s a befolyás módját tájékozza, miután a megyék érdekét a nevelési ügy körül ébreszti s a nemzet segedelmeskedését felhija.
Tolnamegyének fenebbi elvekkel öszhangzó iránya és közgyülési számos végzéseinek szelleméből kötelességemnek ismérem, hogy a nevelési ügy évi jelentésem egyik főbb helyét foglalja.
A megyében létező 7 r. katholikus, 2 helvét, és 1 ágostai vallásbeli esperességek kormánya alatt álló 195 tanodában, továbbá 5 görög nem egyesült és 6 zsidó tanodában 207 tanitó által összesen 21,772 növendék nyer oktatást, a mint ez a következő jegyzékből látható, s igy a megyei népességhöz képest minden 9-dik lakosra jut egy tanuló.
Mindannyi tanodában a vallásosságra, ugy az erkölcsi nevelésre és oktatásra kellő gond fordittatik és a működésben levő erőhöz képest nem csekély eredmények mutatkoznak, mi főpásztorunk megyés püspök ő excell. ernyedetlen buzgóságának s üdvös példaadásának legnagyobb részben s azon örvendeztető elvitázhatlan körülménynek tulajdonitható, hogy Magyarországban az átalános ébredés után a polgári kötelességek érzete mind inkább terjed.
Nemzetisedés tekintetében a buzgalom átalános, és a növekedő eredmények már nemcsak a közindulás-szülte erkölcsi kényszerülésnek, hanem a megyebeli különböző népfajoknál a magyar nemzetiség iránt terjedő rokonszenvnek is tulajdonitható. Nincs is a megyében római katholikus közönség, mellynek tanodájában magyar nyelv nem tanittatnék. Örvendetes tudomásul veendik a t. KK. é s RR., hogy az eddig kizárólag német ajku belaczi és ladományi növendékek is már mult évi martius 22-kén Kokasd helységben ő 820excell. a megyés püspök által tartott tanodai látogatáskor jól olvastak magyarul, s nemzetisedési irányu oktattatásuk sikerét bizonyiták. Legtöbb gond forditandó e tekintetben az ágostai hitvallásu megyebeli 32 közönségre, mellyek közül csak 5 magyar ajku, 4 némettel vegyes magyar, 22 német és 1 tót. Akadályoztatja a nemzetisedést a szükséges eszközök hiánya, miután a szülék a tanodai s ezek közt magyar könyveket vagyontalanság miatt meg nem szerezhetik, mint ezt a fenérintett ágostai esperességen kivül a görög n. e. egyébként buzgó tanodai igazgatók is feljelenték, melly hiányt a nemzetisedés ügyében buzgó megyei KK. a nemesi tárból áldozandó 40–50 fttal pótolhatnák.
A népnevelés örök akadálya most is a közlegeltetési rendszer, melly miatt e megyebeli legtöbb helyen, mint ezt a megyebeli nevelés állapotjáról készült táblás jegyzék kimutatja, nyáron a tanodák egészen megszünnek. Csökkenti a haladást, kivált a nem rom. kath. tanitók csekély és polgári állásukat nem biztositható fizetésök, melly miatt mezei munkára kelni kényszerülnek s ezzel fizetésöket pótolni; a többi e tárgybeli curiosum közé számitható a grábóczi g. n. e. tanitó fizetése, melly évenkinti 8 vftból, 6 mérő rozsból, 2 mérő kukoriczából áll, s az uradalom a tanitó részére kijelölt 5 öl fa felét magának visszafizetteti.
A nmlgu htótanácsnak mult évi 2058, sz. alatt kelt intézvénye szerint a tanodába járható gyermekek is évenkint összeirandók. Ezen jegyzékekből feltünik némelly helyeken a szülék bünös hanyagsága, melly miatt sok kisded tanodáztatás nélkül marad, mint jelesen Lápafőn és Alsó-Nánán, erre átalában különös gond s legkivált elején szigoru intézkedés s felvigyázat nélkülözhetlen.
Több helyről panasz nyujtatott a tanodák szüke miatt, melly a növendékek gondosb részletes oktatását akadályoztatja, igy nevezetesen Majoson, Felső-Nánán 200, Györkönyben, Bonyhádon 300 gyermek szorul egy tanitó elibe csekély téren.
A tolnai helvét hitvallásu tanodák igazgatósága esedezik annak eszközléseért, hogy az illető földesuraságok a tanodákhoz szederkertekre tért kijelelni méltóztassanak, melylyekben a kisdedek szeder- és egyéb fatenyésztésben oktatást nyernének.
A megyében létező rom. kath. tanitók a pécsi képezdéből alkalmaztatnak, kivánatos volt egy nyugintézet, mellynek jótéteményéből a tanitásban elerőtlenült és tanitói kötelességekre már nem alkalmas aggastyánok érdemlett nyugalomba juttathatnak, s helyettök ifju erővel biró tanitók nyerhetnek alkalmazást, mert a köznép foglalatossága s életmódja csak egy két évet enged kisdedeinek neveltetésére, mellyek a szerint teljes czélszerüséggel felhasználandók.
A jelentéshez mellékelt alapszabályok szerint, a vallás és nevelési érdekben fáradhatlan és áldozatos cselekvő részvéttel minden üdvöst felkaroló megyés püspök Scitovszky János ő excell. a tanitók és éneklők nyugdijintézetét 1846-dik év 1-ső napján megalapitá, s annak olly sikert biztositott, hogy a nyugdijak fizetése már 1851. évben kezdetét veendheti.
E helyütt a megyében létező s annak intézkedése alá tartozó Lymburg-Styrum-hagyomány – mennyire az egy részben nevelési ösztöneszközül alapittatott – teljes méltánylattal emlitendő; a szenvedő emberiségből annak 29,000 pftra menő tőkéje után 41 egyed nyer vigasztaló alamizsnát, 821az alapitvány 93,893 pft 36 krra menő tőkéjéből pedig 32 tanuló nyer ösztöndijt és az alapitvány forrásai részaránylag olly gazdagok, hogy a felesleg ösztöndijak többször a végrendeletben kijelelt egyediségek hiányával nem is alkalmazhatók.
Az alapitvány összes tőkéje 122,893 ft 36 kr. pengőbül áll.
Dicséretes buzgalom mutatkozik a gyönki gymnasium és a szent-lőrinczi nevelő intézet mellett; ott 115, itt 46 ifju nyervén oktatást felsőbb tudományokban, az ágostai esperességgen létezik, egy lelkészek, s egy tanitók olvasó-társasága, mellyek könyvtárai több száz válogatott tartalmu kötettel vannak ellátva, a nevezettek ezt csekély fizetésükből áldozzák szellemi fenebb mivelődésre.
Kisdedovó-intézetek léteznek Szegzárdon és Hidján. Miszlán pedig egy szinte készülőben vagyon.
A zsidóknak Bonyhádon keletkezett tanodájokat helybeli viszálkodás megszüntette, és a zugtanodák ott annyira elterjedtek, hogy a rendszeres tanodában 50 növendék, a zugiskolákban pedig 150 növendék tanittatik. Pakson mindeddig nyilvános zsidó tanoda nem is létezett, ennek épitése s felszereltetése járásbeli főszolgabiró urnak sikeres eszközlése utján vagyon készülőben, átalában a zsidók megyénkben magyarosodnak és a türelmiadó legfelsőbb helyen következett megszüntetése polgárisodásukra nagy befolyással leend.
Közös az ohajtás és buzgalom, hogy a vasárnapi tanodák olly czélzattal s rendeltetéssel, minők a nm. kir. htó tanácsnak m. évi 4545. számu k. intézvényében tárgyaltatnak, mindenütt a megyében rendeztessenek. – A t. KK. és RR. előtt megemlitendőnek véltem tiszt. Nagy Ferencz mucsi és főtiszt. Német János kanonok és varasdi plébános urak buzgóságát, kik már egy év óta az ott létező vasárnapi tanodákban legjobb sikerrel foglalatoskodnak. Tolnán a közönség költségin szereltett föl egy vasárnapi tanoda, mellyben tiszt. Pécsy József tolnai segédlelkész és tanár, egyéb tanitói és segédlelkészi kötelességeinek halmaza mellett az oktatást magára vállalta; – a vasárnapi tanodák használatára ugyan általa tervezett kézikönyv a KK. és RR. rendeletéből véleményzéssel fog a közgyülés elibe terjesztetni. (Folyt. következik.)
