Vegyes közlemények.
Vegyes közlemények.
A szeged-csongrádi takarékpénztár és a vagyontalanok pénztára. A szeged-csongrádi takarékpénztár 500 darab 100 ftos részvényre alapitatván, megnyitatott 1845-ki oct. 1-jén 50 száztóli, öszvesen 25,000 ft lefizetésével. A részvények mostani kelete 140–150 ft.
Bevétel volt a megnyitás napjától kezdve 1846-dik év végeig: alaptőke 25,000 ft, betételek 134,199 ft 9 kr, kamatok 6225 ft 24 kr, dijak 615 ft 18 kr. Visszafizetések, kölcsön, előlegezések s leszámitolásokban 56,806 ft 19 kr, öszvesen 222,846 ft 10 kr.
Kiadás kölcsönökre 66,130 ft, előlegezésekre 14,927 ft s 19 kr, leszámitolásokra 99,568 ft 30 kr, visszafizetett betételek 33,196 ft 28 kr, kamatok 743 ft 59 kr, beszerzésekre 1265 ft 16 kr; költség volt 2029 ft 10 kr, 913öszvesen 217,857 ft 42 kr, ehhez adatván a készpénzbeli maradvány 4988 ft 28 kr = 222,846 ft 10 kr.
Haszon készpénzben 402 ft 33 kr, butorok és nyomtatványokban 1115 ft 57 kr, öszvesen 1518 forint 30 krajczár.
A társaság „Vagyontalanok pénztára” czim alatt olly alapitványt is létesitett, mellyből ingatlan vagyonbeli biztositékot, vagy zálogot sem adható, betegség és más viszontagságaik esetében szorgalmas s becsületes magaviseletü kézmüvesek és napszámosok, egy választmányi tag ajánlatára 20 ftig hármas kamat s becsületszavuk adása mellett segitetnek. Ezen pénztárba tétetik az alapszabályok értelmében minden évi osztalék egy negyede azon időtől kezdve, midőn a tartaléktár a részvényesek által befizetett alaptőke mennyiségére növekszik, addig pedig önkéntes ajánlatok is elfogadtatnak, s az illy ajánlatok kamatjai egészen ezen pénztár nevelésére forditatnak; adakozásokból jelenleg 147 ft 54 krt kezel. – Minden kitett mennyiség pengő pénzben értetik.
Bácsmegyei fenyitő-ügyi statistica. – Az 1846-dik évi januar hó 1-ső napjától kezdve, az ugyan ezen évi december hó utolsó napjáig a Bács-Bodrogh megyei börtönben megfordult 630 rab. Ezek közül volt utonálló 13, gyilkos 50, rabló 84, tolvaj 154, gyujtogató 6, verekedő 47, egyéb csekélyebb vétségüek száma 276. S ezek közül az ellenük hozott fenyitő törvényszéki itéleteknél fogva, részint bizonylatok elégtelenségéből felmentetett, részint pedig a reájok szabott csekélyebb nemü büntetések elszenvedése után, még ugyanazon évben kiszabadult 372. Meghalálozott 9, összesen 381. A többi 249 rab közül elitéltetett, s pöre fölebbvitetett 100, marasztaló itélet következtiben tölti idejét 66, itéletét a fölebb kitett év befejeztével várta 83. Ezen kivül az 1846-dik évben fenyitő pör inditatott gyilkosságért 12, gyujtogatásért 2, rablásért 8, lopásért 12, orgazdaságért 4, lopás és orgazdaságért 1, vérengzésért 10, káromlással összekapcsolt vérengzésért 1, vétkes ellenszegülésért 2, csalfálkodásért 1. Ezen perek közül nemesek ellen van intézve 23, nem-nemesek ellen 26, nemes és nem-nemesek ellen vegyest 4. A pörbe fogott egyének száma, s nevezetesen nemeseké 47, nem-nemeseké felrug 62re. Feltünő itt a nemesek és nem-nemesek közti nagy aránytalanság, mert az 1845-dik évi május hó 7-kén tartatott tisztválasztás alkalmával 3527 szavazó nemes iratván össze, az egész megyei nemesség száma legfeljebb 14,000 főre mehet. És igy, Bács vármegyében is áll az, mit még 1840-ben kiadott statistikámban állitottam, miszerint hazánkban minden osztályu lakosok közt épen a kiváltságolt osztály közt találtatik aránylag legtöbb rab, mi igen jellemző phsychologiai észrevételekre adhat alkalmat.
Római régiségek Temesvármegyében. Temesmegyében Varádia helység határán nehány pásztor gyermek talált 1 mintegy 3 körmöczi arany nehézségü aranypénzt egyik oldalán „Augustus Caesar”, másikon „Nero Imperator” felirással, év-feljegyzés nélkül, tisztán látható lovas alak czimerrel; talált továbbá 2 ezüstpénzt, melly a körirást kivéve, mindenben hasonló az aranypénzhez. Majd ezután a kincstalálás reménye némellyeket ásásra ingerelvén, az ásás eredménye lőn:
1) 5 darab rézpénz, mellyek közül csak egyen olvashatni 914tisztán ezen körirást „Augustus pax.” Egyébiránt mindenben hasonlók az arany és ezüstpénzekhez.
2) Egy jókora kiterjedésü, igen vastag kőfallal bekeritett hely, s ezen bekeritett térben 3 szobából álló épület, 2 kikövezett utcza, s itten
3) Egy olly nehéz kő, mellyen a 18 munkás helyéből sem birt kimozditni, de a mellyet aztán a benne elrejtve hitt nagy kincs miatt elloptak.
4) Egy keritésbe vezető, bejárásul szolgált, de el nem falazott nyilt hely, s ennek egyik szélén fél öl magasságu kőoszlop.
5) Két olly ép fal, melly a bekeritő fallal semmi kapcsolatban nem állott, s olly közel egymáshoz, hogy közte egy sovány ember alig mehetett el; mind a két fal alatt egyegy bolthajtásos, pincze alaku épület van. Ezen épületek a hely térfekvésében mintegy 7 lábnyi ásás után 7 láb magosságu alakban találtattak fel. A pénzek állitólag a pénz, szobor, régiségek gyüjteményébe adattak.
Később ottan Kilia nevü hegy ásatván, az ásás eredménye egy templom lett, mi azután kiigazitatott; továbbá találtak még egy kőből kivágott medret, mit a monda szerint a régebben itt lakott kalugerek esőviz-felfogásra s ruhamosatásra használtak; – egy kutat, mellynek fenekéről egy ember-kaponya vétetett föl, de az a szabad légre hozatván, azonnal szétporlott; végül egy, kőbül mesterségesen kifaragott kenyérsütő kemenczét, s ehhez közel négy oldalra kifaragott kősziklát, s egy magában rejtet kőoszlopot ezen felirással:
LAPID
COHDV
MD
COHDV
MD
melly oszlop jelenleg a verseczi volt-tisztartói lak épületében, mint érdektelen tárgy, hányódik vetődik.
Posta-reform feletti tanácskozás Francziaországban. A sajtó, a közvélemény és a kamara egy nagy része védelmének daczára a postadijak egyenlő lábra állitásának reformja nem ment keresztül. A financzialis tekintetek győzének, bárha az ellenzék bebizonyitani törekvék, hogy 12 kr átalános postadij mellett a szállitott levelek 120,915,000-ből álló száma még legalább is 100 millióval növekedendik. Felhozaték e részben Angolország példája, s daczára Dumon uj financzminister ama nyilatkozatának, hogy Angolországban a levelek száma nem a reform következtében gyarapodott, mert hisz mond már az előtt 1828–1839-ig azok száma 2 millióval növekedett; – elvitázhatlan tényül áll, hogy Angolországban a szállitott levelek száma mindjárt a reform első évében 75,000,000-ról 168,768,000-re nőtt. Ha hogy tehát Francziaországban a levélközlekedésnek valóban csak 100 millióval kell szaporodnia, hogy a dijcsökkentés által okozott financzialis hiány pótoltassék, ugy bátran behozhaták vala a reformot, vagy legalább Belgium példájaként a lassankénti díjcsökkentést kisérelhették vala meg, s hogy ez is mellőzve lőn mindenesetre nagy hiba.
Hir Berlinből. A főrendek jun. 4. ülésökben Burghaus és Dhyrn grófok petitiója nyomán a só-egyedárusság felett vitatkoztak. Dhyrn gróf ez egyedárusság ellen emelvén szót, felfejté, mikép a főrendek a jövendő szükség ellen hatályos eszközöket kerestek, s egyiket a honi ipar emelésében találták, hogy a külföldnek fizetendő munkadij maradjon 915a hon fiainál. De szóló azt állitja, hogy a szükség elleni legsikeresebb eszköz az eleség bővsége és olcsósága, mit az által létesithetni, ha a mézei gazdaságot nyomasztó terhek és gótok elháritatnak. Illy teher és gát a sót drágitó egyedárusság is, mellynek megszüntetését javasolja a petitio. Az egyedárusság megszüntével csökkenni kell a sóárnak, a nélkül hogy a kincstár vesztene, mert a só-fogyasztás 5, 6, 10-pctre, sőt nem tudja felszámitni mennyiszerte magasbra hágna. A világ története szerint azon veszélyek ellen, melylyeket az idő létesit, orvosszereket is szokott teremteni. Mikor például a középkori ököljog született, felemelte fejét az egyház s tekintélyével azt korlátozta; az ágyu feltalálását az annak használatát mérséklő sajtó követte. A proletariusok fenyegető seregét korunk hozá létre, de korunkban a tudomány megalázván magát az ekéig, a tudományos földmivelés fogja legyőzni azt. De kérdés, van-e a sónak a tudományos földmivelésre befolyása? Szóló hivatkozik a legnagyobb gazdák összehasonlitó kisérleteire, gazdasági collegium határozataira, s a gyülés tagjai tapasztalatira a sóvali marhahizlalás dolgában; s hivatkozik Angliára, hol nemcsak hizlalnak, de trágyáznak is sóval, s nincs fogalma Némethonnak arról, mekkora termő erőt ád a földnek a sótrágya. Trágyának csak olcsó sót vehetni. Bocsáttassék a só szabad csődület alá, s bajos felszámitni, mennyivel leend a só bővebb és olcsóbb; miben ismét Anglia szolgálhat például, hol 1801-től 1817. a sófogyasztás só-adó mellett nem hágott, de 1827-től 1837-ig, só-adó és monopolium nélkül, tehát hét év alatt 430 pcttel szaporodott. A fogyasztás helyreütné a kincstár némi vesztését, de ha vesztene is az első években, ezen kis áldozatot az abból folyó temérdek közhaszonért könnyen hordozhatná a status stb. Végre elfogadtatott az a javaslat, miszerint kérnék meg a királyt, hogy a sóbeli egyedárusság eltörlésére s az ebből eredendő jövedelem-hiány kiegyenlitésére tétesse meg az előkészületeket.
A második curiában a keleti vaspálya épitése került szőnyegre. Miből az a kérdés fejlődött ki: kölcsön utján vagy a kincstár feleslegéből épittessék-e? A hadügy-minister politikai okoknál fogva a kincstárt folyvást olly karba kivánta tartatni, hogy háboru esetében Poroszhon rögtön mozdulhasson. A Rendek a kincstári felesleg hevertetése és a kölcsön ellen emeltek szót. Végre a gyülés elfogadta, miszerint a királyt kérnék meg, hogy „a keleti vaspálya épitése iránt a jövő országgyülés elébe javaslatot terjesztessen, addig pedig azon pálya megkezdett munkálatait folytattassa.”
A leghosszabb vaspálya Európában. – Europában leghosszabb vasut a május 1-jén megnyittatott Bécsből Berlinig, s folytatásával egy felől délre az adriai, más felől északnak a keleti és északi tengerig Stettinig, Hamburgig és Hannoverig nyuló. Ennélfogva a jutalmat most Németország nyerte meg, melly annál fontosabb mivel már megszoktuk, hogy az idegenek mindenben megelőzzenek. Nemcsak kereskedelmi hanem még nemzeti politicai tekintetben is igen fontos e vaspálya. Austria és Poroszország német népességeinek szükséges egymáshoz közeledniök, a kormányok szövetségének népeik összeolvadásában – miveltséget és gondolkozásmódot illetőleg – lelni biztositékot. A legszebb reményekre jogosít 916azon körülmény, hogy e pálya Silézián viszen keresztül, hol az Osztrák- és Poroszország közt létező merev különbség egyenlitetik ki. A vaspályák azon nagyszerű föladata, minélfogva szellemileg központositsa a szétszaggatott nemzetet, ekképen itt legelőször oldatott volna meg.
A viz megovása a romlástól. Ha 500 font vizzel tölt hordóba 3 font barnakő vegyitetik, a viz sok éveken át ép olly jó és szagnélküli marad, mint a betöltésnél volt.
Kenyérsütésbeni javitás. 280 font közönséges kenyérliszthez vétessék 10 font finom liszt, s vegyitessék 30 font vizzel, megtörténvén a keverés 52–57 font forróviz öntetik rá, mellyel összehabartatván keményitő-sürüvé válik, most szitán keresztül szürvén, ha melegségi fokozata 17-re (Reaumur szerint) leszállott összevegyitetik a teknőben levő liszttel, a gyurás alatt 24 lat sót adván hozzá. Ez által a kenyér nemcsak jobb izü, de nagyobb mennyiségü is leend annál, mennyit ugyan annyi tésztamennyiségből a közönséges módon nyerni lehet.
A vastagabb horgony-lemezek olló nélküli vágása. Galvanoplastikai s más iparüzleti munkálatoknál gyakran előfordul, hogy olly öntött horgony-lemezeket kell kisebb darabokra szeldelni, mellyet ollóval vastagságuk miatt végrehajtani nem lehet. E végre, miután a foncsorlott (amalgamisált) horgony igen törékeny, következő egyszerü s könnyü eljárási módot ajánljuk. A lemez azon irányban, mellyen a szelésnek történni kell, ujjnyi szélességre kenessék be zsiradékkal, s azután egy éles vésüvel huzassék egy mély vágás, melly 4–6-szor feleresztett kénsavval megedzetvén, egy csep bele öntött higany által csak hamar megfoncsorlódik. Hogy ha már most a lemez egyik részét valamelly erős támaszra p. o. egy asztalra ugy alkalmazzuk, hogy a vágási irány az asztal élével összeessék, a törés igen csekély erő által megtörténik.
Vaspapir. Gróf Harrach család janoviczai vashámorából Morvaországból a bécsi iparműkiállitásban olly papir-vékonyságu vasbádoglemezek küldettek be, hogy 300 lemez alig nyomott 20 fontot. Finomságuknál fogva vaspapirnak nevezvén, e név alatt külföldön mint a maga nemében egyetlen egyet kürtölik, pedig multévi iparműkiállitásunkon a herczeg Szász Coburg-Gotha Ferdinánd pohorellai vasgyára ép illy finomsági vasbádoglemezeket mutatott be, mellyek szintolly jelességüeknek találtattak mint a bécsiek voltak, világos tanuságaul annak, hogy feltaláló s tovább képző talentomok hiányában az iparkörében nem vagyunk.
Gyertya-gyártás. A fagygyu finomitására következő egyszerü módot ajánlhatunk: bepáczolván az egészet feleresztett légsavban vagy tömöritett kénsavban (egy mázsa az áztatott fagygyura vagy ez elsőből, vagy a másodikból 1 fontot vevén) vizben felolvasztjuk, kihülés után a vizet leszürvén tejfehérségü anyagot nyerünk.
Edzés elefántcsontba. Angol lapok a következőket közlik az e nemü edzésről: Közönséges módja az elefánt csontrai edzésnek ekkorig az vala, hogy az elefántcsontba bevésettek a rajzolatok után kemény fekete mázzal betöltettek. Az e nemü rajzok elkészitésére, miután azok igen keresettek, és még inkább azokká lennének, ha hogy kiállitások olly költséges nem lenne, Angolországból egy más mód ajánltatik, melly abból áll, hogy a csontlemeznek előbb edzalappal 917kell bevonatnia, s a rajzolatoknak erre iratniok, s aztán egy folyadékkal megedzetnie, melly 120 szemer, s egy obony légsavban felolvasztott, s 1 meszely vizzel feleresztett finom ezüstből áll. Ezután leöntetvén a folyadék napfényen megszáritatik, melly által sötét fekete szint nyer. Más szineket akarván előhozni a légsavas ezüst helyett, királyvizben felolvasztott arany- vagy éreny-oldatot, vagy légsavban felolvasztott rezet használhatunk.
