Vezérczikk: (Ipar és magyár financza.)
Az adóügynek s átalában az adórendszernek milly döntő befolyása legyen a nemzeti iparra és kereskedésre, nem szükség magyaráznom; hiszen mindenki tudja, hogy vannak szerencsétlen adórendszerek, mellyek a fejledező ipart csirájában is képesek elhervasztani; ellenben vannak adónemek, mellyekkel a egyetemes nemzetgazdaság szabályoztathatik, egyes iparágak pedig kitünő sikerrel védetnek, s virágoztathatnak. E szempontokból valahányszor adóról leend szó, kötelességünknek tartjuk felszólalni, s azt a nemzeti ipar és kereskedés érdekében minden oldalról megvitatni. – Legközelebb a Budapesti Hiradó közlé nézeteit egy a jövő országgyülésen megalapitandó magyar financziáról 12 hosszu czikkben: valóságos antidotuma a szathmári hires 12 pontnak! Szép dolgok mondatnak el e czikkekben, épületesek 954is: de azért teljes erőből igyekszünk olvasó közönségünket az ellenkezőrül capacitálni. Okainkat mi is szerényen előterjesztjük; győzzön a jobb.
Először mulatságosnak tetszett nekünk, hogy a hiradói financier, ki adóügyben a philanthropiától irtózik, azt gunyolja s vénasszonyos pityergésnek nevezi, egyszer csak maga is szolid philanthropicus érzelgésekbe merül. És tudjátok uraim, kik irányában lágyul meg szive az uj magyar financiernek? Azok a szegény nemesek irányában, kik 20 hold földdel nem birnak, ezeket a Budapesti Hiradó jövendőre nézve is minden egyenes adótól fölmentetni kéri. És gyanitom, kiváncsiak tudni olvasóim, valjon mivel motiválja a Budapesti Hiradó tervezője ez adómentességet; angol példával; hiszen Peel, az a hires minister is behozván a jövedelmi adót Nagybrittaniában, mind 955azokat fölmenté ez uj adótul, kiknek 1500 sterling évi jövedelmük nem volt, ergo, stb. – Eddig még szépen megy a dolog; de a logica örökös és változhatlan szabályai szerint azt vártuk volna a Budapesti Hiradó financzemberétől, hogy ez angol példa nyomán a nemnemes osztályt is adómentességgel ajándékozandja meg. Ugyde megirja a Budapesti Hiradó, hogy főczél: a siker, s pedig mindenáron; nehogy tehát a szép financzterv szappan-buborékká váljék, minden esetre tanácsos a philanthropia (de csat ez egy esetben); ámbár szerény véleményünk szerint ildomosabb lett volna azokat adómentességgel megajándékozni, kik egyátalában nem akarnak adózni; kik azt tartják, hogy ha birtokaránylag adóznak, elpusztulnak; kik házi és hadi adó elvállalásáról levén szó, a Budapesti Hiradó szavai szerint fügét mutatnak.
Második különössége a hiradói financztervnek az, hogy ebben gyönyörü átalános elvek, felséges előtételek állitatnak fel: de a gyümölcs annyira messze esik fájától, azaz a levont következmények annyira hasonlitnak az előtételekhez, mint a széles ágy, meg a fáczánhus. Például mintegy szánkból irta ki a B. P. H. XI-dik czikkében e következő szavakat: „Dolgaink oda jutottak, miszerint apróságokkal, csekélyszerü foltozgatásokkal valamire való sikert eszközleni nem is lehet. Financziális tekintetben egy egészen „novus rerum ordo”-nak kell születni. Le kell egy okszerü financziális alakulásnak talpkövét tenni haladék nélkül; a századba, mellyben élünk, be kell gondolni magunkat, és végkép letenni a mult kornak a mai fejleményekkel és szükségekkel már teljességgel össze nem férő balitéleteit, hagyományait, kisszerü felfogásait. Legyünk országos emberek és ne, misericordianus fraterek, nézzünk a dolgoknak szemébe, egész összefüggésökben és nem elszigetelt részleteikben.” Midőn e sorokat olvasám, fölsohajték örömömben, s mondám: „milly dicső eredménye van a civilisationak, meg a 19-dik századnak, hogy illyesmit már a B. P. H. hasábjain is olvashatni!” Már sovár szemekkel néztem és kerestem, hol mondja hát a tervező: hogy eljött ideje, miszerint a birtokos osztály minden közterhet, és hadi adót, birtokaránylag az adózó néppel együttviseljen; hogy e közteherviselés jövedelmi adóra, mint legegyszerűbbre és igazságosabbra alapitassék. Ennyit minden esetre vártam attól, ki Peelt jövedelmi adójáért, s elveiért bámulja; ki gyökeres javitást, „novus rerum ordo-t”, s nem holmi hitvány foltozgatásokat emleget, stb. Jaj! de szétfoszlottak reményem sugárai, mint a nyári lenge felhő. Ugy jártam mint azon mesés korbóli képekkel, mellyek felül kecses női alakokat ábrázolnak, de lentebb otromba halfarkokká változnak át. – Ugyan a Budapesti Hiradó gyökeres javitása és novus rerum ordo-ja a magyar financziában e következő: ne irigyeljük a kir. kincstár eddigi jövedelmeit, elpusztulna a birtokos nemes osztály, ha direct adót birtokaránylag vállalna. Rotteck és Welker csak ábrándozó theoreticusok, (csak hogy a hiradói financier nagy mestere Peel épen a gyakorlatot a Rotteck és Welker elveire akarta visszavinni); legyen szabad kereskedés, s váltsuk meg a Magyarország és Austria közti vámvonalt.
A hiradói financier reánk, az adózó osztály által továbbra is hordozandó mostani terheken felül, 6,900,000 pft évi adót szab ekképen:
956Hozzunk be egy személyes adót, mellyhez az országnak minden 18-at haladó, 65 évet pedig el nem ért férfi lakosa járuljon, és ez legyen egyforma mindenkire nézve személykülönbség nélkül | 400,000 pft |
Fizettessünk a birtokos nemesség és a megyei hatóság alatt álló honoratiorok által, kihagyván azon teher alól mind azt, ki 20 hold földnél kevesebbet bir, évenkint összesen | 2,000,000 pft |
Fizettessünk a polgársággal és városi honoratiorokkal | 200,000 pft |
A só felemelt árábóli pénzalap, melly ugy is közczélokra szánt,
tétessék által az országos pénztárba | 300,000 pft |
Hozzunk be az állandósitandó megyei törvényszékeknél mérsékelt törvénykezési taksákat | 200,000 pft |
Indirect adó (később mondatik meg hogy miből) | 3,800,000 pft |
Ez előszámlált forrásokból gyülne tehát össze következő számokban az országos pénztár; s mi e forrásokat egyenkint vesszük fel, ipar és kereskedelmi szempontból.