A herendi porczellán-gyár Veszprém vármegyében.
A herendi porczellán-gyár Veszprém vármegyében.
1) Az itteni cs. kir. kiváltságos porezellángyárnak tulajdonosa és főigazgatója Fischer Móricz.
2) A gyár 36 egyént állandóan foglalatoskodtat, ezen kivül pedig még egész éven által naponkint szokás szerint 14 napszámost*; öszvesen 50 személyt.
A gyárban egy időtől felállitott száraz-, henger-, ércz-zuzóés őrlőmalom 20 embert vált fel és kimél meg.
3) A gyár felállitására forditott alaptőke 35,000 p. forintra, a felváltás tőkéje továbbá mintegy 20,000 pftra megyen.
4) A gyár évenkint mintegy 50,000 darab edényt készit, körülbelül 20,000 pftot érőt, és pedig különfélét, nemcsak asztali edényeket, mint átalában a háztartásban minden szükséges edényeket, valamint nem különben a fényüzésnek mindennemü tárgyait, ugy mint czukortartókat 3 krajczárosoktól kezdve; szinte egy a maga nemében ritka fogashal-tálat is 27 1/2 hüvelyknyi hosszut, 30 forintosat, épen ugy egy kerek tálat átmérőjében 20 hüvelyknyit, valamint terjedségére 5 lábnyira menőt és 36 forintot érőt*, a 26 hüvelyk magasságu s ehhez képesti terjedségü, 200 forintot érő öblönyig*. – A készitmények minősége 1066átalában egyenlő, jó, tartós, tüzi szilárdságára és átlátszatosságára nézve minden illyféle külföldi gyármivekhez hasonló. A készitményeknek külső szine illedelmes kékes fejér, ellenben kréta-szint nem lehet nekik adni, mellynek oka a honi kövecs.
A boldogult főherczeg József nádor e gyárnak látogatása alkalmával a legutóbbi iparműkiállitásban ezen tálat kezébe vevén, ennek nagyságához képesti rendkivüli könnyüsége és átlátszátossága miatt nagy csudálkozást mutatott.
Ezen öblönyök a nemesitett fazekas müvészetnek legnagyobb feladata, melly a legközelebbi iparműkiállitásban kitéve volt, a hires Meiszner porczellán-gyárából egykori törekvés által készült műdaraboknak másolatai, a hitregtani jelezett elemeket, a vizet és léget ábrázolják, s az eredetieket azoknak tulajdonosa mltgos gr. Batthyány Kázmér ur kegyelméből kaptam meg.
5) A gyárkészitményei édes hazánknak minden irányzatai felé kelendők: a gyárhoz szünet nélkül mindenünnen rendelmények érkeznek; azért az csak a számos rendelményeknek kieszközlésével, nem pedig a fiókraktáraknak meghagyásaival foglalkozik. A helybéli áruk kelete kiváltképen az itt átmenő igen élénk ország- és postautakon is előmozditatik; egyébiránt ezen gyármiveknek értékesitéséről gondoskodik a pesti téren egy év óta az ottani iparműtár; ezen idő alatt az áruknak ottani kelete 4000 pftnyi öszvegre ment, de reménylhető, hogy idővel a gyár ezen öszveget sokkal felülhaladó jövedelmet nyerend.
A gyár egyébiránt valóban a külföldről bejövő gyármivekkel versenyezhet, annyival – inkább, mivel ezen külföldi gyármivek nagyobb részint hányadék árukból állanak, s azoktól semmi határvám nem fizetetik (a mire későbben hivatkozandunk); következőleg először az itteni gyár mivek a külföldiknél 10 pct lejebb szállitott áron adatnak el; másodszor azon körülmény, hogy a gyár hosszabb idő óta feladatának tette, hogy mintáinak készitésében kirekesztőleg az ujabb időben ismét megkedvelt ószert, vagy az ugy nevezett régi szász modort megtartja, a mire semmi más gyár ugy mint az austriai tartományokbani alkalmazást tenni nem kiván, és ezen esetre is semmi jutányosabb, sőt az illető árukat az ittenihez hasonlitható áron sem adhatja; végül, hogy a gyár eleitől fogva az ország nagyjaitól minden eleibe mutatott daraboknak pontos utánozását követte, és e mellett minden nehézségeket meggyőzni kész volt, és semmi költséget, időt és erőt nem kimélt, nem sajnált arra forditani, a mi a magasztos rendelőknek valamelly öröklött, vagy egyéb műdarabuk kiegészitésére és pótlékára szolgálhatott. Mind ez képessé tette a gyárt a külföldi kézgyárokkal versenyezésbeni megállhatására.
6) Van ugyan, de nem igen nagy befolyásuk az itteni műkészitményeknek árára, az ez országbani szabályozatlan utaknak, például a szekerbér egy mérő közönséges agyagnak hozataláért, az innét mintegy 2 1/2 postányira távol lévő Csákberérnyből 25 garas, a midőn egy mérő finom anyagért Bécsből irta, melly ut körülbelől 9 postát tészen, szinte nem többet, mint 25 garast, legfeljebb 30 garast kell fizetni. Kevesebbé 1067érezhető a gyárra nézve a pénz és hitel hiánya Magyarországban, melleknek elháritása az ujabb időkben sok jó érzelműektől nyilvánitott ohajtásuknak tekintetében, hogy csak a honi készitmények árultassanak s fogyasztassanak, a minek valósitásától csak a pénzhiánya tartóztatja őket, valóban a gyárnak nagy hasznára szolgálandana. – Annál nyomasztóbban hat a honi porczellán-készitményekre a külföldi porczellánnak szabad behozatala*; és csak a magyarországi gyárosok erőhatályának mint az 5-dik szám alatt megfejtetett, köszönhetni azt, hogy a külföldi gyármivek honunkbai átszállitásának elősegélése miatt, nem tekintvén azt, hogy azoknak ára két év óta különösen lejebb szállitatott, a belföldi gyáron erőt nem vehetnek. Az itthoni ügyes gyármüvesek hiánya kimutatja kedvetlenségeit a szükségesképen külföldről szerzett munkásoknak önkényesen nagyra szabott munkabérekben, mint átalában maguk rátartásában, és azon módban, melly szerint a természeti gyártörvényekkel és rendszabályokkal, gyakran a gyárnak kárára, nem gondolnak, egyébiránt saját érdeküknek védésére s előmozditására egymás közt öszveszövetkeznek annyira, hagy közöttök a legszilárdabb sem bátorkodik egy – az ő átlátásától és lelkisméretétől ajánlott lépést – az ő közös czéljuknak ellenére tenni. A munkák czélszerü elosztásának, a mi minden kétségen kivül a gyárnak lényeges hasznára szolgál, elrendezésére, hogy az itteni személyzet megerősitethessék, 2, 3 év óta 50–60 ft pótlékot adni a gyár nem sajnállott, melly ténynyel több készitmények ugyan nem eszközöltettek, hanem inkább a munkák szakainak czélszerü elkülönitése tétetett; és valóban az itteni gyár, hogyha megnagyobbitatnék, azaz, annak munkálatja anyagilag még inkább megerősitethetnék*; épületeinek tágassága, az anyagoknak gyüjteléke, az itten uralgó szabályozott körül- és felvigyázat, az idejövő rendelmények, s áruinak kelete mellett, kiterjedésének tehetségében is a kérdésbe vett elvhez képest, sokat nyerhetne, a midőn aztán minden szakra egymástól elkülönözött erő fordittathatnék, és szembetünőleg kevesebb költséggel megszereztethetnék; a honnét méltán felvehetni, hogy az annyiszor érintett ártalmaknak elmellőzése mellett, az itteni készitményekre tett költségnek kisebbedése, vagy mi egyre megyen, azok árának további leszállitása egy egész harmadrészszel eszközöltethetnők.
A többek közt, a gyár, a t. magyar iparvédegylet jegyző hivatala részéről egy ujonnan kidolgozandó határvám-rendszabályra nézve tett felkérésnek következtében adta a maga alapos jóváhagyását.
Ezen esetre az évenkinti felváltás tőkéje, melly jelenleg 20,000 forintra megyen, könnyen 50.000 forintra felszállitathatnék, a miből a vállalat eredetileg is alapitva volt.
7) A gyárüzés még némelly egyéb akadályainak Magyarországbani elháritására, a hatóságnak következő törvények javasoltathatnának.
a) Egy olly tájon, a hol valamelly gyár már létezik, melly állománya pontját az ott találtató szükséges ősanyagokra nézve helyben választja, semmi más több gyár (t. i. ugyan azon művészetü) fel ne állitassék, hogy amaz ősanyagok idővel el ne fogyjanak vagy legalább meg ne drágulhassanak.
b) A távol fekvő gyárak más gyárból a munkásokat magukhoz ne csak ne csábitsák, hanem átalában be se fogadják, ha ez az elébbi, kenyeret adó urnak beleegyezésével 1068meg nem történhetnék; leginkább ne lenne szabad az illy befogadás azon esetben, ha a munkás az ő legutóbbi műhelyéről semmi elegendő bizonyitványt elő nem mutathatna*.
Ezen két első szabályoknak felhozására a gyárnak minapi fájdalmas tapasztalata adott alkalmat. – Ugyan is gr. Z., az ő innét 3/4 órányira fekvő v–i jószágában fel állitott porczellán-gyárába 4 hónap alatt 7 különféle munkálatu egyént az itteni gyárból, a gyár főnöke tudta és akarata nélkül befogadott; ezen 7 egyén között csak egy mutathat elő az itteni gyártól kiadott bizonyitványt, részint mivel némellyek idő és munkájuk végzete előtt mentek el a gyárból, s részint mivel mások lopás és más vétségük miatt megbüntettetvén, bizonyitványt nem kaphattak.
c) A gyári munkás gyárba léptekor, az őt illető hozott törvényeknek, s magaviselete szabályainak szoros megtartására kötelezze magát, és minden esetre egy hónapi kölcsönös felmondás legyen rendelve.
d) A gyárak mindennemü adótól és terhek viselésétől, ugymint: utcsinálástól, robotoktól, valamint a katonáskodási köteleztetésektől is mentek legyenek.
e) A gyárak belföldön sehol hid- vagy utvámot ne fizessenek.
f) A gyáraknak telkeket venni és azokat birni, (az ő vállalkozásuknak terjedelmére s tökélyesitésére szolgálókat) szabad legyen.
g) A gyári rendes munkásoknak hasonlóan az adó és robot elengedtessék.
h) A gyártás megtanulására és abbani művészetre magukat adó egyéneknek édesgetésére, azok hasonlóan legalább tiz évig a katonáskodási köteleztetéstől mentek legyenek.–
i) A közünnepeknek megtartása, a mint az a falukon szokásban vagyon, a gyármiveseket nem illeti.
