A tolnai szeder-selyem egylet mérlege.
A tolnai szeder-selyem egylet mérlege.
(Az 1847-ik esztendei april 19-ik napján Szegzárdon a nemes megye házában számos részvényes uraknak öszszejöttével tartott közgyülés jegyzőkönyveinek kivonata után.)
I. Tekintetes Bezerédj István ur szives tisztelettel üdvözli a tagtársakat, kiket egyletünk közhasznu fontos czéljának méltánylata, s vállalatunkban egy és más gátló, csökkentő körülállás, és esemény ellenében is kitünő állhatatossága mai gyülésünkre ismét összehozott. Üdvözli pedig azon kedves bizodalommal, hogy ezen állhatatosságnak eredménye, mint a magyar közgazdászat tekintetében bizonyitott fáradságunk és pénzünk gyümölcsére nézve jutalom nélkül nem maradand. –
Ezen bizodalma pedig amaz egyszerü tényen alapszik; hogy egy részről a selyemtenyésztés egyletünk körében öregbedést, előlépést mutat, más részről pedig vállalatunknak mérlegében is nyereséget szemlélünk.
Ugyanis egyletünk működésének első évében az az 1842-ben fondánkban tolnamegyei selyemgubó 1102 2/4 font váltatott be, ezen kivül akkor megyénkben alig lön 200 font tenyésztve, ugy hogy 1842-ben az egész megyei selyemgubó-tenyésztés csak 1300 font vala – a mult 1846-dik évben pedig fondánkban tolnamegyei gubó 2234 font gombolyittatott le – és ezen kivül ugyanazon évben, menynyire közelitőleg kitudnunk lehetett, a megyében 1660. fontnál több tenyésztetett, igy hogy az 1846-ki selyemgubó-tenyésztés Tolnamegyében a 3900 fontot megközelitette, és igy ezen öt évi időszakban majdnem háromszorozva lőn. A tiszta selyem továbbá fondánkban 1842-ki gombolyitás után csak 43 font jó, s 42. font alja volt – 1098az 1846-ki évben pedig a jó 178 29/32 fontra növekedett 7 29/32 alja mellett – melly részben, ha a fondánkba be nem adott gubók után pontosan ki nem tudhatott tiszta selymet akármelly csekély arányban számitjuk, az eredmény még kedvezőbbnek mutatkozik. – Ezen eredmény bár ahhoz képest, mit megyénktől a kivánatos részvét és ipar után várni lehetne, csekély, mégis ollyannak tekintethetik, mellyben egyletünk működésének kitelhető igyekezettel, és bizodalommali folytatására serkentést és alapot találhat.
A szederfatenyésztés az általános részvétet tekintve épen nem kielégitő, csak 7310 darabot adott még el egyletünk működésének egész ideje alatt; az utak mellé megyei rendelkezés alatt ültettetett 1737 darab, ingyen kiosztva, és nagyobb részt némelly helységek szedres kertjeibe kiosztva lőn 13045 darab, és ezen fölül a szegzárdi iskolákban maradt 25,895 darab kiültetve, és a magiskolák vetéssorai. Ezen nem kielégitő állapotot némileg kedvezőbben alakitja némelly egyes birtokosaknak kitünő szedertenyésztése, s mutatkozik itt ott a népszerü szedertenyésztésnek is kis kezdete, mellyet ápolni egyletünk bizonyosan egyik főteendőjének fogja mindenkoron ismerni. A mint is látván, hogy pénzért épen nem viszik szederfáit, az ingyen kiosztásra tért ideiglenesen által, bár ennek nehézségei és csekély sikere tapasztalásból igen is tudva vannak előttünk. – Mi pedig azon körülményt illeti, hogy egyleti szederkertészetünknek eredménye igen csekély, ennek okát leginkább szegzárdi kertünk sem területére nem elegendő, sem földére nézve a szedertenyésztésnek nem kedvező mivoltában találjuk föl, mit az árviznek alávetve levő palánki kert, mellyet t. Agusz Antal alispán tagtársunk volt szives ideiglenesen használatunkra átengedni, nem pótol. – E részben azt véli jelentő elnök ur: hogy az egylet nem sokára a sikeretlen próbákat meg fogja elégelni, és ha a nagyméltóságu királyi helytartótanácsnak földesura intézkedése után Szegzárdhoz közel megfelelő telket nyerni folytonos; a sürgött folyamodásainkra is szerencsések nem leszünk, és azitsei haszonbérlet sem sikerülend, az egyesület alkalmatosnak fogja látni, sőt kénytelen leend, hogy a szederkertészetet szegzárdi fondánk kezelésétől elválasztván, amannak más alkalmatosb helyet keressen, és a választmány nem fogja elmulaszthatni erre nézve javaslatát terjeszteni az egyesület elébe. – Ellenben teljes elismeréssel kell e helyen megemlékeznünk némelly megyei birtokosaknak, főleg a főmlgu herczegségnek példás segedelmezéséről, 1099melly után az egylet nevezetesb területü szederkerteknek birtokába jutott, mellyek a mint jelenleg már nem megvetendő jövedelmet nyujtanak, ugy jövendőre a népszerü selyemtenyésztésnek terjesztésére léghatályosban fognak szolgálni.
Ezeknek előbocsátása mellett előterjeszté elnök ur egyletünk mérlegét az 1846-ik év végén szolgálót, és pedig illy sorban:
I.
I.
| pengő pénz. |
| a) Teszen a pénztár állapota | 284 ft. 48 kr. |
selyemnek értéke fontját csak 8 ftjával
| védvén fől – 186 font | 1488 ft. – kr. |
| beruházási költség | 2642 ft. 16 kr. |
értéke az 1845-dik évben volt tiszta
jövedelem után, melly ámbár sem
mindannyi, sem teljesen még nem
jövedelmeztek 91 ft. p.p. azt
| kerékszámmal fölvéve | 2000 ft. – kr. |
II.
És igy a fáknak értéket föl sem véve
a) Volt pedig ugyan az 1846-dik év
végével érvényes, és osztalékos részvény
463, mellyek után 16 fttal történt
b) Ezen részletes befizetésnek
| teszen összesen | 8914 ft. 4 kr. |
végével érvényes, és osztalékos részvény
463, mellyek után 16 fttal történt
| összesen befizetés | 7408 ft. – kr. |
| időszerinti 5% kamatja | 1018 ft. 36 kr. |
| Összesen | 8426 ft. 36 kr. |
Vagyis minden egy egy részvény után
a teher 18 ft. 12 kr. p.p.
a teher 18 ft. 12 kr. p.p.
| Mit a vagyonnal összehasonlitván, | 8914 ft 4 kr. |
| és belőle levonván leszen a nyereség | 8426 ft 36 kr. |
| Összesen = | 48 ft 28 kr. |
Vagyis minden egyes részvényre esik a kamaton fölül nyereség 1 ft. 3 kr. p.p., mi a tett lefizetéseknek időnkénti kamatát 7%-nél többre emeli. – Ezenfölül pedig a szederkerteknek növekedést igérő jövedelmét, és értékét, ugy a szederfát, és az egyletnek ezek után reménylhető hasznát és virágzását, végre a nemzeti közgazdászat előmozditását mutatja a részvényeseknek igen becses osztalékul, és állhatosságuknak méltó jutalmául. –
Ezen értéknövekedés, melly a tett fizetések után az időnkinti kamatot 7% fölül emeli, hasonlóul mint fölebb a selyemtenyésztés előmenetelére nézve előadott, ismét biztató, ha kivált tekintetbe veszszük, hogy a kezdet nehézségei voltak legyőzendők, a tapasztalás-szerzés sokban veszteséggel járt, és az utóbbi évek a selyemtenyésztésre nézve valóban rendkivüli mostohák valának, a selyem árának egyszerre bekövetkezett hanyatlása a tavali jövedelmet tetemesen csökkentette – s ha tekintetbe veszszük, hogy eddigelé egyleti működésünkben nem a selyemhernyó tenyésztésére szerzendő pillanatnyi nyerekedés, hanem ezeknek engedett nyereség általa selyemtenyésztésnek élesztése, s ez 1100által egyletünk jövendőjének megállapitása volt és lehetett vezértekintetünk.
E mellett azonban ez előterjesztett mérlegre nézve el kell ismernünk, hogy értékünk nevezetes része azon szederkerteknek haszonvevő birtokában áll, mellyeket a főmlgu Esterházy herczegnek, és még egy némelly földesur cselekvő, s adakozó részvétének – melly bár sokaknak buzditó például szolgáljon! – köszönünk. – Melly kerteknek birtoka igaz, hogy föltétlen tulajdont nem foglal magában, és csak egyletünk fenállásához, és a telkeknek szedertenyésztésre való használatához vagyon kötve. – Ezen föltételek mellett azonban teljesen biztos, állandó és mint vállalatunknak, működésünknek gyümölcse, egyletünknek valóságos ajándéki szerzeménye, s vagyonunk legbecsesb részének tekintendő; melly ezen fölül egyletünk fenállását is tetemesen biztositja, s ezekhez képest mérlegünkbe mellőzhetlenül fölveendő. – Nem titkolhatjuk továbbá magunk előtt, hogy az egyes részvényekre eső érték-osztaléknak öregbedése, részint azon sajnos körülménynek tulajdonitandó, hogy több tagtársak egyletünkből kiléptek, azonban ha az évenkinti bevételünk ez által okozott csökkenését szenvednünk kell, természetes, hogy az elhagyott betételeket és a dolog mivolta s más egyletek előzményei szerint közös tőkénkhez számitjuk. – Nem titkolhatjuk még, hogy értékünknek azon része, melly gombolitó intézetünknek készületeiben fekszik, időveli romlásnak vagyon kitéve, ez azonban nem tetemes, más részről pedig az ingyen kiosztottakon kivül, dombóvári, és szegzárdi kertjeinkben levő 35,395 szederfa, s nevezetes mennyiségü magiskola értéke számlánkban épen nem vétetvén föl, a szedertelepek is biztos jövedelem-gyarapodást igérvén, mondhatjuk, hogy egyleti állapotunk számokba foglalt mérlegén fölül is kedvezően áll, és csak részünkről kitartás, körünknek birtokos, és munkás lakosai részéről pedig csak vállalatunkra nézve egy kis figyelem, iparkodás, és részvét szükséges, hogy vállalatunknál az örvendetes gyümölcsözés bekövetkezzék.
Egyébiránt a mérleg maga magát legjobban magyarázza. – Többnyire pedig ugy látja megfelelőbbnek, ha gyülésünknek tárgyai jegyzőkönyvünknek során, és a mint egyikünknek vagy másikunknak valója leend, jönnek tanácskozás alá, mintha azokat összevonva állitná a tisztelt tagtársak elébe. – Elnök ur bizonyos mégis, hogy kedves leszen a tisztelt gyülekezetnek más egyebek előtt, ha azon egyletünkre nézve sok tekintet alatt becses állapotot megemliti, miszerint a megyei főispán urat, ő nagyságát, már egyletünk valóságos tagjának tisztelhetjük, kinek tekintélyes részvéte, és hatályos közremunkálata után, kétségkivül egyletünkre nézve kedvező eredményeket lehet reménylenünk, és ugyan e tekintetben a választmány nevében a tisztelt közgyülésnek ajánlani bátor, hogy ő méltóságát rendkivülileg választmányunk tagjának megválasztanánk. – Ezen elnöki jelentésnek befejezése után a főispán ő méltósága nevének hallatára az egész gyűlés lelkes éljenzésre fakadván, az egylet igazgató biztosságának tagjai közé közkivánattal megválasztatott, egyszersmind egész tisztelettel megkéretni rendeltetik, miszerint a közgyülés bizodalmas megválasztásának engedvén, ebbeli tisztét elfogadni méltóztatnék. – Többnyire jelentő elnök ur az egylet állását hiven tükröző jelentésével, az egylet érdekeiben eljárt buzgóságát, és részvétét ismételve tanusitván, nekie szives elismeréssel párosult 1101köszönet szavaztatott, és előadásában a szederkertészetnek a fonda kezelésétől elválasztani tervezett véleménye a választmánynak javaslatadás végett figyelmébe ajánltatik. –
Közli Stann Ferencz, egyleti jegyző. (Társ.)
