Nagyvárad. Takarékpénztárunk áldást és jólétet áraszt népességünk minden osztályára, s üzletei annyira jövedelmezők, 1252hogy részvényei 100 percent nyereséggel kerestetnek. – Az idevaló izraelitáknak jobb és müveltebb része, ráunván végre a sok rendetlenségre s esztelenségre melly az ottani isteni tiszteletbe becsuszott és ott lábra kapott, s azon kivánságtól is lelkesitve, hogy a nemzeti elemnek az imaházban is illő hely adassék, – egy külön közönséggé alakult; a megyei első alispántól, valamint a székes püspöktől már engedélyt is nyert saját telket szerezhetni. Egyelőre már rendeztek is egy alkalmas helyet, melylyen az utóbbi két ünnepjüket tartották; – minden fölösleges és többé nem korszerü imákat kiküszöböltek, s egy szép magyart „királyért és hazáért” fogadtak el.
Szeben. Az idei iparmükiáltásra nem sok kiállitó jelent meg, a névsor csupán 258 számból áll. Mind a mellett is a kiállitott müvek közt sok van mi honi ipartermékeink felől örömünkre igen kedvező bizonyságot tesz; olly iparmüvek mellyek illynemü külföldivel könnyen kiállják a versenyt, csupán azon kívánni valónk van még hátra, hogy a czéhek inkább részt vegyenek a kiállitásban, – sok czéh nincs képviselve e jelen kiállitáson, – hogy igy kézmüiparunk állapota s megismertetése a legczélszerübb módon eszközöltethessék.
Az európai hat fővásár eredménye folyó évi aug. havában az Economist szerint az elmult két évhez képest illy arányban állt.
Czukor:
| Hollandia | 294,000 | 550,000 | 125,000 mázsa |
| Antverp | 35,000 | 24,000 | 50,000 mázsa |
| Hamburg | 90,000 | 210,000 | 120,000 mázsa |
| Triest | 41,000 | 58,000 | 125,000 mázsa |
| Havre | 100,000 | 50,000 | 75,000 mázsa |
| Anglia | 1,193,500 | 2,555,000 | 2,123,000 |
| öszvesen | 1,753,500 | 5,547,000 | 2,618,000 mázsa |
Kávé:
| Hollandia | 834,000 | 1,012,000 | 787,000 mázsa |
| Antverp | 87,000 | 25,000 | 88,000 mázsa |
| Hamburg | 175,000 | 140,000 | 160,000 mázsa |
| Triest | 56,000 | 83,000 | 48,000 mázsa |
| Havre | 29,000 | 39,000 | 51,000 mázsa |
| Anglia | 456,000 | 410,000 | 306,000 mázsa |
| összesen | 1,637,500 | 1,709,000 | 1,440,000 mázsa |
A pozsonyi takarékpénztár kiadása augustusban volt 292,326 pft 45kr., bevétele pedig 337,065 pft 44 kr. Juliusról maradt készpénz 102,799 pft 28 kr., és igy augustusban volt készpénz a péntárban 147,452 pft 27 kr.
A porosz vasutak. – A porosz közönséges ujsághoz csatolt vasuti táblázatból kiviláglik, hogy a porosz királyságban 1846. év végével 16 vasut-vonal, ezeknek hossza pedig összesen 242 2/8 mérföld volt. – Tehát 1846. évben 100 4/10 mérföldnyi épitetett ujonnan, és ez bizonyosan rendkivül nagy növekedés. Az idén (1847) ismét más 15 7/8 mérföldnyi vasut adatott át a forgalomnak, ugy hogy jelenleg 250 mérföldön van szakadatlan gyors közlekedés. Ezekhez jövend még az idén 35 2/2 jövő évben pedig 38 6/8 1253mérföld, ugy hogy 1848 végével 324 mérföldnyi vasutja leend Poroszországnak, melly területére nézve akkora mint Magyarország. Igaz hogy nálunk később kezdtek vasutakat épiteni mint ott, és talán ott nem is voltak a „gyakorlat emberei” olly hatalmasok, hogy az országra nézve legfontosabb pályavonalt, mint nálunk a vukovár-fiumeit, háttérbe szoritaniok sikerült volna.
Mind ezek daczára ne essünk kétségbe, az alföld népesebb városaiban mutatkozott mozgalmak elég reményt nyujtanak arra, hogy hazánkfiai is ismerik érdekeiket, hogy vissza nem rettennek költségtől sőt áldozattól sem. (Hja! a generositas, nem a „generosa natio” tulajdona), hogy nem várják a sült verebet szájukba, mint bizonyos „higgadt eszü hazafiak”, kik békét és rendet akarnak nem anarchiát, hanem a rendfentartás költségeit viselje más, nem ők, kik vas és kőutakat, csatornákat, hidakat stb. akarnak, hanem a költséget ismét más viselje, azon egynehány krajczáron kivül, mellyet ők is fejenkint adandnak.
Oroszország pálinkatermelése. Egész mostanig tetemes mennyiségü pálinka és édeslél (liqueur) küldetett Német- sőt Franciaországból is Oroszországba; hanem ezen kereskedés jelenleg csak nem végkép megszünt, minthogy a pálinkagyártás Oroszországban rendkivül gyarapodott. Minő szörnyü sok pálinka gyártatik ott, kitetszik az orosz kereskedelmi minister által közzé tett himutatásból, melly szerint a pálinkafőzésért évenkint 100, mondd százmillió rubel adó fizettetik. Érdekes volna tudni valjon mire fordittatik ezen lélekár, ezen száz millió rubel? Mentől kevesebb a szabadság, ipar és jólét, annál nagyobb a pálinka-fogyasztás. Bizonyitják ezt a gvineai rabszolgák; orosz rabjobbágyok és az árvai éhenholt tótok.
Répaczukorgyárak. Troppau és Morva-Osztrauban még ez idén fog két répa-czukorgyár állitatni; az utóbbi helyen levő s Römisch urtól épitendő az egész birodalomban legnagyobbszerü. Ekkép mintegy 6 mérföldnyi kerületben öt répaczukor-gyár leend. – Ezt mi csak azért emlitettük meg, mivel nálunk nem 6 hanem 60 mérföldnyi kerületben sincs 5 répa-czukorgyár. De ha jól meggondoljuk, minek is? ha már Sileziában annyi van. Mi az alföldön termeszszünk czukorrépát, s azt gőzhajón, vasuton, azon jó közlekedési eszközökön, mellyeket a Hiradó igért, vitessük Sileziába, hol czukorrá gyártatván, vámmentesen viszszakozhatjuk; minek bajlódnánk vele magunk, olcsóbb leend igy a,honi’-nál, s a Hiradónál – ez főszempont, mert ő „fogyasztó”.
Német kiköltözik nyomora. Egy csoport német Liverpoolból 1847-diki majus 25-ről kelt levelük szerint, minden német hirlapot fölhinak, hogy Amerikába költözendő honfiaikat intsék, nehogy az ugy-nevezett lélekárusok kezei közé jussanak. Emlitenek valami Pirkin Lőrincz nevüt, ki tőlük és több ezerektől a pénzt fölszedte, s azért kötelezé magát, hogy őket szabadtartással Uj-Yorkba szállitatja. Azonban még csak az átszállitást sem fizette ki a gazember, tartásról pedig szó sincs. Liverpoolból mindennap indulhatni Északamerikába, egy felnőtt személy dija 50 e. ft. előre fizetendő. – Hát az erdélyi Róth tiszteletes ur mit vétett? hogy illetőleg nem emlitetik a becsábitott szegény sváboktól?
Londoni tervek a forgalom könnyitésére. Mostanában alakult Londonban egy társulat, melly a 1254csomagoknak London és Westminster minden részebeni elhordatását – a főpostahivatal körül 5 angol (csaknem 1 geog.) mérföldnyi kerületben – magára vállalja. Gyakorlat és üzlet emberei e terv becsét, ha az czélszerüleg életbe lépni fog, bizonyosan kellőleg méltánylani tudandják. A főváros 7 szakaszra van fölosztva, s ezek mindegyike egy fölügyelő (Superintendant) gondja alatt van, ki intézkedik a jegyek stb. felől. Minden szakasznak alosztályai vannak, s ezek közül mindeniknek van őre és kocsisa kik egyátalában csak illető osztályukra vannak szoritva, hogy a helyet kellőleg kiismerhessék. A társulat csinos födött és egyedül e végett készitett egyfogatu kocsikat tart. Ezzel hordatnak el minden kötegek, mellyeknek sulya 18 latot meg nem halad az illető helyekre, az előre lefizetett 1 pennyért, még pedig a föladástól számitva legfölebb 3 óra alatt. Ha a társulat e tervet nem csak létesiti hanem szigoru pontossággal kezelteti is, ugy bizton várható, hogy a közönség által élénk részvéttel fogadtatni, és a befektetett tőke jól kamatozni is fog. – A londoni cabriolet-egyletnek czélja a fővárost csinos és kényelmes nyilvános kocsikkal látni el, mellyek a mostani bérkocsikkal ellenkezőleg minden divatos jósággal birjanak. Az e czélra szánt tőkepénz 100,000 font sterlingből fog állani; melly összeg 10,000 tiz fontos részvények által fog összegyülni. Ezen összegből fognak a kocsik készitetni és a kocsisok fizettetni.
E kocsisok ismét a társulat főfelügyelete alatt állanak. Hihetőleg a Párisban szokásban levő levelke-adást is rendszeresiteni akarják, melly levelke-adásnak azon igen jó foganatja van, hogy ha az ember netalán valamit a kocsiban felejtett, tudja kin követelje, – vagy ha bármilly illetlenséget követett el a kocsis, tudja kit kelljen illő helyen bevádolni. –
Gyümölcs-kereskedés. Németországban az idei gazdag gyümölcs-termés nagy élénkségre emelte az e részbeni speculatiót. Nagy vásárlá sok történtek angol rovásra. E végből a gyümölcs nagy kosarakba rakatik, Rajnán le Rotterdamba vitetik, hol az angol hajók veszik át. Rendkivül nagy mennyiségben aszaltatik alma, körte, részint a belfogyasztás, részint külkereskedés, számára. Igen gyéren van az idén szilva.
Mi szépen pénzelhetnénk mi is a gyümölcs-ipar után, ha foglalkodnánk vele, és ha külpiaczra szándékozván, nem csak a Dunán föl, hanem azon le, s tovább a tengerpart felé vihetnők kosarainkat.
