Egyesületi mozgalmak.
Egyesületi mozgalmak.
Iparegyesület. – Előleges figyelmeztetés az iparegyesületi rajztanoda rajzmükiállitásáról. – Mint taval volt, ugy ez idén is leszen rajzmükiállitás az egyesületi rajztanoda növendékeinek készitményeiből. A kiállitási locale megint egyesületünk nagy tereme leend, az ujvilág-utczai Ilkey-házban. Kezdődik e kiállitás f. october hónap 9-kén s tartand három napig. – A látogatásra minden iparügybarát s dijmenten hivatik meg. – A jövő alkalommal a kiállitók névsorát is lesz szerencsénk közleni.
Ugyan ez alkalommal leszen közszemlére kitéve a Nagy testvérek által készült mozdony, melylyet e magyar növendékei az iparnak, midőn Bécsben a gloggnitzi vaspálya gépgyárában voltak alkalmazva, – üres óráikban készitének, – melly a pest-szolnoki pálya megnyitásánál Szolnokban is ki volt állitva, s mellyet most ő mlga, gr. Zichy Ferencz ur az iparegyesülethez küldött szakszerü birálat végett.
Választmányunk legutóbbi ülésében fölolvastatott azon küldöttségünknek, melly a M. O. és T. V. ez idei sopronyi közgyülésén egyesületünket képviselte, jelentése. – Közöljük ezt most egész terjedelmében, – majd következtetni fogván ezután a Sopronyban alakult mütani szakosztály jegyzőkönyvét, végre közzé teendjük a választmánynak ennek nyomán költ határozatait.
A jelentés igy következik:
Tekintetes iparegyesületi választmány!
A természetvizsgálok ez idén Sopronyban tartott VIII-ik gyülekezetére mi képviselőkül kiküldetvén, szerencsénk van jelentésünket ezennel benyujtani.
Vett utasitásunkhoz képest, mennyire a körülmények engedék, az iparügy előmozditására közremunkáltunk, ha mindenben siker nem koszoruzta is igyekezetünket, ha mindenben meg nem feleltünk is a bennünk helyezett várakozásnak, ne tulajdonitsa ezt a T. választmány tán nem elegendően kifejtett erélyességünknek, hanem inkább azon körülménynek, hogy az iparmütani ügynek ez idén történt első föllépte előkészületlenül még számtalan akadályra talált, és az ügybarátok összecsoportositása is; még mint szokatlan, némi nehézségekkel kénytelen volt találkoznia.
1284Mindjárt az első közülésben, midőn t. i. a szakoszlyok rendszeresitése szóba hozatott, határozatilag kimondatott, hogy az iparmütan, ha bár a mezőgazdászattal némi rokonságban van is, s e végett mult évben Kassa-Eperjesen tartott gyülekezetnél az 5-ik szakosztályhoz soroztatott is, de mégis vannak pillanatok, mellyekben a mezőgazdászat és az iparügy követeléseit ugyan az egy időben igénybe venni kénytelen, az illyes gyülekezeteknél egymásnak akadályt okozhatnak, azért a két ügy, ha nem is végkép elvált, de mégis elkülönitett ülésekben tárgyalja teendőit. Ezen határozat következtében augustus 12-én, az 5-ik szakosztály első ülésében, a mint az ide mellékelt jegyzőkönyv 1-ső száma mutatja, az iparmütan emberei a különválást, mint czélra vezetőt, inditványba hozták, mit a mezőgazdák nem is ellenzettek, amazok tehát az 5-ik szakosztály teremét oda hagyták, külön teremben egy önálló iparmütani szakosztályt alakitottak, elnököt s jegyzőt választottak, saját könyvet vezettek, a mellyet is minden közülésben felolvastattak és az elnökségnek átnyujtottak. Illyenkép a tekintetes iparegyesületi választmány utasitásának, első potjában foglalt ohajtása foganatba hozatott.
A mi a tek. választmánynak az országgyülésileg tárgyalandó ovány-törvényeket érdeklő utasitását illeti, e tárgyat az idén a még most csak bimbójából fejledező iparmütani szakosztálynál elemzeni annál kevesbé lehetett, mivel azon munkálat, mellyet az ipáregyesület e tárgyban már az utolsó országgyüléskor kidolgozott, a képviselők kezénél nem volt, azt vezér-fonalul nem is használhatta. A képviselők e tárgyban ugy vélekednek, hogy e tárgyat a természetvizsgálók IX-ik, itt Pesten jövő évben tartandó gyülekezetén annál is inkább legjobb alkalom leend elővenni, mikint az iparegyesület itt helybeni befolyásával a vitatkozásoknak hatályos irányt és igy bizonyos sikert is adhat.
Nyert utasitásunk szerint, inditványunkra az iparmütani szakosztály, minekutána a jutalomdijt 11 aranyra szaporithatta csak, pályakérdésül kitüzte a kőszénbányák müvelési akadályainak mi módoni elháritását, – lásd j. k. 7. sz. alatt, de a közgyülésen, hol a tárgyak, azoknak egymásra halmozása miatt az idő rövidségében kellőleg vitatkozás alá nem vétethettek, inditványunk pártolást ez uttal nem nyert.
A képviselők hozzájárultával a szakosztály kebléből kiküldött tagjai által, – lásd j. k. 8- és 9-ik számát, – mind a mezőgazdászati, mind az orvosi szakosztályt, az elsőt t. i. a kender, czukorrépa és buzér-termesztésre, az utóbbit pedig hazánk különböző néposztályainál divatozó veszedelmes betegségek és halandóságok minő aránybani létének kifürkészésére figyelmeztette, de ezen figyelmeztetésnek mi eredménye lőn, a képviselőknek tudomására nem jutott. –
Továbbá a szakosztály a képviselők inditványára, tárgyalás alá vette a rajziskolákban még eddig elhanyagolt köznép-architecturát és a mesterinasok magyar nyelvbeni oktasát, – lásd j. k. 11–12 számát. E végre a szakosztály közös tanácskozmányra meghitta Soprony városának iparosait, azoknak szivére kötötte mind a nép-architectura tanitását, mind pedig a mesterinasok magyar nyelvrei oktatását, például felhozva az iparegyesület e tárgybani sikerdus eljárását.
1285Felszólitva lőn a szakosztály, küldjön ki kebléből szakértőket mind a brennbergi kőszénbánya, mind a Soprony városi selyemtenyésztő intézet megtekintésére, de ezek jelentésüket még mind eddig be nem nyujtották, s a képviselők sem szolhatnak bővebben e tárgyról.
Felszólítva lőn továbbá a szakosztály a közgyülés által, – lásd j. k. 20-ik számát – küldjön ki kebléből szakértőket, kik a Soprony városában rendezett iparmükiállitást szemre vegyék, a jutalmazásoknak tanácsadásaikkal irányt és az egészről véleményt adjanak. Ez alkalommal azon volt a képviselők hozzájárultával a szakosztály, hogy a jutalmazásokból az érdempénzek kimaradjanak, de mivel már a nemes város tanácsa küldöttjei által e tárgyban rendelkezett, azért a képviselők az érdempénzekkeli jutalmazást többé meg nem gátolhatták, de hogy jövendőben, ha a vidékeken megtörténendő iparmükiállitások ismét jutalmazásokat idéznének elő, nehogy az illy jutalmazások az iparegyesület elveivel összeütközésbe jőjenek, a szakosztály fölszólitandónak vélte az iparegyesületet, gondoskodjék, miképen történjenek ezentul a vidékeken a jutalmazások, – hogy azok az országosra káros befolyást ne gyakorolhassanak. –
Jövő évre a szakosztály minő kérdéseket jelölt ki megvitatásra, – a j. k. 19-ik száma mutatja.
Mikép teljesiték az egyes képviselők magány-utasitásaikat, a képviselő testületnek tudomására nincs, ha talán keveset tettek, rosz neven venni aligha lehet, mert 8–9 nap alatt, mellyek közben szak- és közülésekkel a tagok nagyon is el vannak foglalva, iparstatisticai adatokat gyüjteni, gyárakat s más iparvállalatokat szemrevenni bajosan lehet. A képviselők e tárgyban oda nyilatkoznak, hogy az iparegyesület ezutánra, megtudva azt, hol leend a természetvizsgálók jövendő gyülekezete, jóeleve nézne körül olly egyének közt, kik jóval megelőzvén az ülések kezdetét, – helyszinén iparstatistikai s más e szakba vágó adatok gyüjtésével foglalkozhassanak, mert csak igy nyujthatják be azok a szakosztály által a közgyülésnek gyüjteményeiket, – csak igy nyerhetnek ezek illő helyt a munkálatok évkönyveiben. –
A képviselők az iránt is meg vannak győződve, hogy a természetvizsgálók évről évre máshová költözködő gyülekezete, valamint egyéb tudományok és hasznos ismeretekre, ugy az iparmütanra is üdvös befolyást gyakorolhat, de mivel az évről évre szaporodó teendők halmazának illyképeni feldolgozására a vándor-gyülekezet mostani szerkezetével elégtelen, azért a képviselők nagyon is helyeslik, tagtársuk Balogh Pál ur inditványára hozott határozatát a közgyülésnek, hogy üljön egy küldöttség össze, melly tekintetbe véve az alapszabályokat, adjon javaslatot: mikép lehessen ezen vándor-gyülekezetben minél több követelések igénybe vétele mellett a tanácskozásoknak czélszerübb irányt adni? mikép lehetne az együtt-maradásra kiszabott rövid időt legjobban fölhasználni? A küldöttségben vannak több iparbarátok is, ohajtható lenne tehát, ha az iparegyesület is előre gondoskodnék egy olly javaslat kidolgozásáról, melly a küldöttségi tagoknak a tanácskozmányban iránytüül szolgálhasson, hogy azoknak közbeszólása a tanácskozási mérlegbe határozó sulyt vethessen. Pesten september 15-dikén 1847. – Kiss Károl, Vahot Imre, Tóth Lőrincz, Luczenbacher János, Kronperger Antal.
1286Az iparegyesületi leczkerendre nézve kérjük e kiigazitást és kiegészitést figyelembe vétetni:
1. Gelencei ur mathematicai leczkéinek rendénél hibásan van kitéve „szombat” – mert e helyett „péntek” van kitüzve.
2. Glembay ur épitészeti leczkéket vasárnapokon és ünnepeken is tart, délutáni 3–5 óra között. – E leczkéinek tárgya a disz-épitészet; mig a hétköznapokra hirdetett leczkékben a polgári épitészetet adandja elő. –Hétköznapi leczkéit csak november hónapban inditandja meg. – Egyébiránt mind vasárnapi mind hétköznapi előadásai nem az I. physicai, – hanem a II. vegyészi teremben fognak tartatni. – Ellenben.
3. A mesterlegények oktatása az I. physicai teremben fog adatni. – Octob. 2. 1847.
Csanády, jegyző.
Nevelési pályakérdések. A f. é. aug. hó 9-dik és 10-kén, valamint tavaly Pesten, ugy az idén Sopronyban összegyült prot. tanitók, a nevelési ügy előmozditása tekintetéből, a hazai nevelőknek figyelmébe és megoldásul ajánlják a következő pályakérdéseket:
I. „Fejtessék meg, hazánk különféle nyelvi és vallási viszonyaira alkalmazottan: mellyek minálunk eddigelé a tanitó képezésének, hivatalra képesitésének és abbani eljárásának szokott módjai és gyakorlatai – és mi uton volnának azok legczélszerübben elintézendők, a jó elemi, polgári gymnasiális és felsőbb tanodákra nézve.”
Jutalom 12 darab arany.
II. „Adassék rajza: milly müködése vagyon hazánkban az elemi és néptanitónak a mindennemü hatók” (p. o. szüle község, egyház s megyehatóság, nyelv, vallás-, más tanodák s tanitó-társak irányában.
Jutalma mostanáig (mert mind az előbbi kérdésre, mind erre, még folyvást adakozhatni) 15 darab arany.
III. „Készitessék terve a magyar prot. tanitók neveléstanitási köztanácskozmányának.”
Jutalma 5 darab arany.
A pályamunkálatok – az illynemü munkák szokása szerint – idegen kéz által tisztán iratva és jeligés pecsétes levelkétől kisérve – mellyben a szerző neve rejlik, küldessenek be Pestre a jövő 1848-ik év aug. hó elején tartandó és előlegesen kihirdetendő tanitói tanácskozmányhoz, vagy azt megelőzőleg Dr. Tavassy Lajos, a pesti prot. gymnasium tanára és igazgatójához, a ki által e munkák a tartandó tanitói gyülésnek be fognak adatni, és egy a gyülés által kinevezendő öt tagból álló választmány által – a mellyben mindenesetre legalább is egy falusi nép- vagy elemi tanitónak kellend lennie – meg fognak biráltatni. Két hó lefolyta után a birálmányi erdmény közhirré fog tétetni, és a jutalmat nyert szerző ezt ugyancsak Pesten Tavassy Lajosnál fel fogja vehetni, ollyképen, hogy még munkája is sajátja maradand. Ellenben, ha ezt az ismert „Nevelési emléklapokban” engedné kinyomatni, egyegy nyomtatott, ivért még egyegy aranyat fogna kapni. Hogy ha egy munka sem fogna a jutalomra méltónak tartatni, akkor az nem fog kiosztatni, hanem az ajánló által – ha t. i. már ez évre is nem gyülne össze a két első kérdésre összesen huszhusz arany – kétkét aranynyal megszaporitva, ujból fog kihirdettetni 1849-re. Kérjük ezeknélfogva a pártoltatást adakozási tekintetből; hogy munkák hiányában nem leendünk, 1287arról biztosit a hazai nevelők munkássága, kik, a mint tudva van, a m. t. társaság utósó nevelési kérdésére összesen 14en pályáztak –
Dr. Tavassy Lajos.
