Fonó-iskolákról.
Fonó-iskolákról.
Jól emlékszem, miképen ez intézetekről a Hetilap egykor meleg ügyszeretettel, folytonos figyelemmel adott közleményeket, buzditásul, hogy nagy birtokosaink a lentermesztő vidékeken, követve a cseh s morva-országi birtokosok példáját, hasonlókép állitanának illyeneket, hogy a földnépe, kivált a szegényebb tájakon, jobban tanulná meg a lennek, e becses terménynek értékesitését önjavára. – Jó ideje azoban, hogy a Hetilap e részben elhallgatott. – Pedig a szomszéd külföld, Csehország, Morvaország, sőt már most alsó Ausztria is nem hagynak föl a fonó-iskolák szaporitásával. Legujabban már ő fölségének, a királynak családi jószágain, Huttenbrunnban és Roreggben is nyittattak illy iskolák. Ellenben, ugy látszik, hazánkban 1313senki, sem birtokosaink, sem egyesületeink, még, ha nem csalatkozunk, a Magyar Gazda sem érdemesiti figyelmére ezen annyira jótékony intézeteket. Mintha a mi földnépünknek szüksége sem volna helyzetének javitására, vagy honunkban a lenipar nem volna folytonos, és szintolly szomoritó mint szegényitő hanyatlásban! – vagy, mintha a lenfonás átalában nem is tartoznék a paraszt ember foglalkodásai közé, s ez kivétetnék sodrából, ha tökélyesebb fonásra tanitatnék! –
Elismerjük ugyan, sőt őszintén bevalljuk, miként a fonó-iskolák még a mezőgazdasági ipar körébe tartoznak, s e tekintetből a müipar organumjának programmja alatt állanak némileg; mégis, mivel egy részről a gazdasági és müipar, józanul fölfogott érdekei egymást kölcsönösen segiteni vannak hivatva, s mivel más részről, tudomásunkra, a Hetilapnak legfelsőbb helyről menesztett programmja a mezőgazdasági ügyekre is van kiterjesztve: sem a müipar érdeke, sem a Hetilap programmja ellen nem gondolunk véteni, ha a fonó-iskolák, e még gazdasági institutiók felől, a Hetilapban, egyszer másszor szólandunk. –
Meg kell vallani, miképen az emlitett szomszéd tartományokban némi nehézségekkel járt a fonó-iskolák megállapitása. Bajjal járt a föld népének tiszta fogalmat szerezni ez iskolák sajátképeni czélja, haszna felől, s eleven részvétet gerjeszteni benne irántok. Ellenveték, hogy hiszen a paraszt csak a mezőgazdaságra van hivatva, hogy neki csak a gazdasági ipar ád legtöbb hasznot, hogy ennek elhanyaglása nélkül nem adhatja magát kézmüvességre, – hogy hiszen, saját szükségeire vásznat ő már régóta készit magának, – hogy lenének megszövésére neki szüksége sincs, minthogy a maga szükségén felül készitendő vásznai nyereséget ugy sem adhatnak, mig ellenben az uj fonáshoz megkivántató eszközök beszerzése csak költségekbe verné őt.
De ezen ellenvetések az uj fonási mód e szembetünő előnyei által könnyen megczáfolhatók. – Kitünt, miként a lennek a fonás előtti okszerü kezelése következtében épen kétszer annyi gyolcs nyeretik, pedig még jobb minőségben is; kitünt, hogy mind e mellett sem kellett több időt tölteni a len körüli munkák mellett, hogy távolról sem vesz el annyi hulladékképen, és hogy az uj westpháliai módszer utján lehetlenség olly rosz productumot kapni, minő az eddigi. – Soha sem volt czél a parasztot eltartóztatni mezei munkájától, őt kézmüvessé átváltoztatni, – csak az mutattatik meg neki, hogy a lent, mellyet eddig is ő nem csak termesztett, hanem ki is készitett, de melly neki mégis igen szük nyereséget nyujtott, miképen értékesitheti jobban, s igy az időből, mellyet telente a lenmunkára fordit, s melly alatt a mezei munkáknak ugy is szünete van, mikint huzhasson nagyobb hasznot. – Eszerint a fonó-iskolák nem is csupán olly intézetekül rendeltetvék, hol minél több fonal készitessék, hanem az a czéljok, hogy fonó-mestereket képezzenek egy részről s mindenkinek tehetséget nyujtsanak az uj fonási módszerrel megismerkedhetnie. – Az ezen fonási módhoz megkivántató szerek beszerzése sem szolgálhat akadályul e fonás terjesztésének, minthogy a beszerzési költséget igenigen kicsinyek. – A fonásnak minden eszközei nem kerülnek többe öszvesen 3 ft. 26 krnál pengőben, kivevén két gerebent, mellyeknek ára 7 pft. – De egy pár illyen gereben elég ám egy egész községnek, minthogy csak időszakonkint szükségesek és nagyon tartósak. Még azon 1314szerek között is, miknek öszves ára, 3 ft. 26 krra megy, van, néhány ollyan, mellyet több fonoda, köznyelven, fonó-ház, közösen használhat, mi által az öszses beszerzési ár annyival kisebbedik. –
Ezek következtében, a guttenbrunni és roreggi fonóiskolák meg is nyerték a parasztság bizodalmát; a tanitványok, száma szaporodott és kevés idő alatt lehetett az uj fonásmód rendkivüli eredményeit látni. Olly finomságu s egyenlőségü fonalat mutattak elő a tanitványok, minőt a régi fonás-mód mellett elérni lehetlen volt. –
A guttenbrunni s roreggi iskolák már olly fonókat képeztek, kik más iskolákba tehetők által, s ezen móddal mi hamar ki fog veszni az egész vidékből a régi fonásmód, helyet adva az ujabbnak. –
Ismételjük, sajnálatos volna, ha hazánkban nem sikerülne e jótékony intézeteket meghonositani, – ha nem találkoznék mi hamarább valamelly emberszerető birtokos, alattvalóinak valódi atyja, – vagy valamelly egyesület s ha más nem, maga az iparegyesület, melly egy férfiut kiküldene például Guttenbrunnba, hogy megtanulván az uj fonásmódot, ezt és annak eszközeit meghozná magával, s kiképezne alkalmas egyéneket, kik azt itthon tovább és tovább terjesztenék.
A bizonyos siker, a falusi szegénység jutalmazóbb foglalkodtatása, s a leniparnak emelkedése, bizony megérdemelnék a csekély áldozatot, melly illy eredmények mellett árnak is alig volna tekinthetó. –
Takácsy Péter.
