Vegyes közlemények.
Vegyes közlemények.
Nagy városok árnyékoldala. Londonban körülbelől 12,000 gyermek neveltetik szándékosan tolvajságra, évenkint 4000 személy itéltetik el büntettért; mintegy 10, 000 él zsebelésből, 20,000 koldulásból, 30,000 tolvajságból. – Az orgazdák száma mintegy 3000-re rug. Ha Pesten sok ember megkérdeztetnék miből él, szinte nem tudna egyebet mondani mint: ugy él a szegény ha mozog.
Munkabérek Troyes-ban, egy franczia gyárvárosban. A gyapjutakács kap napjára 1 frankot és 75 centimot; 1 fr.–1 ft. 25 c; harisnyatakács: 1 fr. 25 c. –1 fr. 50 c.; asszonyok, kik a szálvetéssel stb. foglalkodnak 50–60 c. – A fonodákban jobbak a fizetések. A fonó kap 2 fr. 50 c. – fonónő: 1 fr. 75 c.; a napszámos 1 fr. 75.–2 fr. a szolgáló: 1 fr. 10 c.–1 fr. 20 c.; a gyermekek: 50–60 c. – Meg kell vallani, elég alacsonyak e munkadijak; alább, kivált a takácsoknál már nem is mehetnek, – ha kevesebbet kapnának, nyomorra, inségre volnának kárhoztatva, igy is nélkülözni kényszeritvék. S mind e mellett, hogy a munkabérek illy alacsonyak a szövet- s fonalgyárak nem adnak nagy hasznot; 5%-nél nem több a gyárnok javadalma. – Meg nem foghatni, illy körülmények között, hogyan lehet neveztetni a védvámokat az ipar ezen ágaitól, mik, ha nem oltalmaztatnának, a megállhatás e végpontján sem tarthatnák többé föl magokat, s a nép, melly most bár szegényen, bár nélkülözések mellett, de mégis megél mellettök, a nyomoru élhetés e tehetségétől is megfosztatnék.
Az afrikai intézet. (L’ institut d’ Afrique.) A francziák királya 461,000 frankot adott a Mayotta szigetén levő rabszolgák megszabaditására a statustitoknok rendelkezése alá, és megparancsolta, hogy minden megszabaditott rabszolga a váltság napjától számitva öt esztendeig maradjon franczia szolgálatban. A franczia hölgyek folyamodást nyujtottak be a követ-kamarához, mellyben a franczia birtokokban levő rabszolgák felszabaditását kérik. Angliában ugymond hasonló folyamodást 600,000 hölgy irt alá, s nyujtott be Victoria királynénak, s ők nem akarnak az angol hölgyek megett maradni. A folyamodás minden betüje a legszebb philanthropicus szellemet lehelli. A berekesztés köv. hangzik: „Mit tennénk még e szomoru képhez? Mind az, a mit mondtunk igaz, egészen igaz. Tegyék önök keblökre kezeiket, kérdezzék meg önök szivöket, kérdezzék meg önök azt, a mit a vallás, igazság, emberiség, 1412nemzeti becsület kiván, és határozzanak önök. Önök keresztény nemzetnek, a nagylelkü Francziaországnak képviselöi. Midőn mi önök érzelméhez s emberiségéhez folyamodunk, bizonyosak vagyunk, hogy meghallgattatunk. Mi nem szólunk pénzügyi, kereskedelmi nagyiparos viszonyokról, mellyek a rabszolgák felszabaditásával kapcsolatban vannak, ezek nem tartoznak a mi körünkbe. A mi rendeltetésünk, a vallásnak segélyt nyujtani. Mi megtettük kötelességünket, s reményljük, önök is megteszik a magokét.”
Ez intézet Párisban a király és status különös védelme alatt áll; hatása kiterjed Sahara, Zanguebar, Mozambique, Madagaskár, Maurice, Cap-Hottentoten, St. Helena, Kafrerie, Cap, Cap-Neger, Congo, Guinea, Rigriku, Senegal, Marokko, Algir, Tunis, Tripolis, Kairo, Nubiára stb, melly helyeken már a rabszolgaság eltöröltetett, a keresztény vallás némileg bevitetett, és az intézet költségén templomok, iskolák épittettek. Az intézet ügyvivőket, téritőket küld ki és jogait s czélját illetőleg a kamaráktól képviseltetik. Ez intézetnek több fejedelem tagja, mint szinte az europai, papi és világi főrendből, s a világ minden részében lakó magas állásu férfiakból számosan előmozditói s tagjai. Az intézet szabályai fontos tartalmuak. Minden tag köteles valamit adakozni. Vannak pártfogók, jóltevők és valóságos tagok. Ezek ajánlás után a közgyüléstől fogadtatnak el, és az oklevelet az intézet igazgatósága adja ki. A mostani elnökök: Rochefort János hg., Montmorency hg., Doudeauville hg, Rosamel pair és aladmirál, Parseut gr. spanyol grand. Az afrikai évkönyv havonkint jelenik meg, mellyben az intézet működése a tagoknak tudtuk adatik. A jelszó ez: „Allez donc, et instruiser toutes les nations!” (Menjetek el és tanitsatok meg minden népeket.)
Afrikában valamennyi megszabaditatott rabszolga ez intézetnek köszöni szabadságát. Az intézet tőkéje felül van 3 millión. Az intézet főfigyelmet fordit az oktatásra, azért semmi költséget nem kimél, hogy jó könyvek terjesztése és tehetséges tanitók alkalmazása által mindenhol jótékonyan működhessék.
Jutalom a verebek fejére. Baranya vármegyében a verebek sok kárt tevén, s a tett kár egy szolgabiró jelentése szerint járásában 6000 pftra rugván, a verebek elleni régi határzat fölelevenitetett, és minden veréb fejére jutalom tétetett. Hát a kakukok, büdös bankák hova maradtak?
Amerikai vallás-felekezetek száma. Egy franczia lap szerint van Amerikában: anabaptista 4 millió, methodista 3 millió, presbyterianus 3,175,000 congregationalista 1,400,000, katholicus 1 millió, episcopalis 1 millió, universalista 600,000, lutheranus 540,000, reformatus 450,000, quaeker 200,000; unitarius 180,000, dunker 30,000, norman 18,000, schaker 6000, svedenburgi 6000, morva-atyafi 5000.
A franczia műnök-székek. Műnökszék? uj szó megint ugy-e? Igen uj szó. Van rá szükség? Uj, nem ismert eszmét akar kifejezni? Ugy van, uj, nem ismert, legalább nálunk uj, nem ismert eszmét, intézetet jelöl, s ezért uj szóval akar kifejeztetni. Francziául,conseil de prud’ hommes’, nevezet alatt fönálló, áldásteljes intézet ez, mellyet hazánk iparos művessége sem fog soká nélkülözhetni, sőt 1413hogy eddig is nélkülözött, hátramaradásának alkalmasint egyik oka.
Párisban minden nagy iparágnak van már saját műnök-széke. Mind a gyárnokokra mind a munkásokra végtelen becsü institutiónak ismertetik ott el.
1806-ban a császár meglátogatta Lyont. A selyemgyárnokokok s gyárfőnökök azt kivánták tőle, hogy átlitana vissza egy iparos itélőszéket, melly e városban régente létezett, de az 1791-ki törvények és események által eltörültetett. Volt ez itélőszék egy neme a bureaunak, mellynek birái a lyoni gyárak férfiaiból választattak, s mellynek a kiengesztelés, kiegyenlités volt hivatása. A császár fölfogta ez eszmének messze-hatóságát és 1810-ben viszszaadta Lyonnak műnökszékét, a kormányt pedig fölhatalmazta hasonló intézetekkel látni el egyéb városokat is, mellyek azokat kivánandják.
A münökszéki hatóság igen gyorsan fejlődött ki, ujabb s ujabb teendőkkel láttatott el, és ma már 70 kézműves város tanusithatja jótékonyságát. Párisban alig 3 éve, hogy műnökszékek állhattak. De már érezni a jó, jeles szolgálatot, mellyet tesznek. A törvénykezési statistika nagyon bizonyitja rendeltetésök fontosságát: 100 peres tárgy közül 90 egyenlitetik ki előttök, és 500 között alig van 100, melly más biróságok elébe vitetnék.
El nem mulasztandjuk egy adandó alkalommal ez institutio kimeritő megismertetését s azon nézeteket is előadni, mik szerint mi a nálunk divatozó czéhtartás és majd a helyhatóságukhoz, majd a kormányszékekhez rendszerezett folyamodások helyett inkább műnökszéki eljárást gondolunk ajánlatosabbnak.
A gyapot-fonás Petersburgban és a körülfekvő tartományokban gyors haladásokat teszen. Mióta Anglia megengedte, hogy gépek vitessenek ki gépgyáraiból a száraz földre, Manchester nevezetes értékü gépeket küldött Oroszországba, most is nagy megrendelések teljesitetnek angol gyárakban a petersburgi fonógyár számára, melly már 1841-ben 500,000 orsót foglalkodtatott s az országos fogyasztásnak 1/5-dét szolgáltatta. A fonal számai nem igen emelkedettek, legtöbbnyire 40 alatt állanak.
Ime Oroszország, mint minapi közleményünk szerint, Amerika sem várta, hogy előbb minden megtörténjék, mit a mezőgazdaság fejlesztéseül az egész ország talaja tehetőt megenged, hanem látván, mikint a népesség a gyapot-kelméket közhasználatba vette által, az iparos szorgalomnak azonnal módot nyujtott azon munka hasznát az ország javára biztositani, melly a nem bentermett nyers gyapottali keresdésből s ennek földolgozásából támad.
A gyapotszövés, Oroszországban, kézzel történik. De ez nem külön, maradandó foglalkodás ott, a falukon, fölváltva a mezei munkákkal, fizetik időnkint.
Az orosz iparnak egy sajátságos jelleme ez, hogy a munkást, fölváltva, majd a mezőgazdasággal, majd a műiparral foglalkodtatja. A földmives egyszersmind műiparos is. 3/4e az annyira különbféle létmésitményeknek, mik a városokban fogyasztatnak, gunyhókban csináltatnak. Például a legszebb selyemkelméket olly kezek szövik, mellyek az ekeszarvát is fogják. Moszkvában 370,000 lakos között nem 1414kevesebb 189,000-nél olly paraszt, kik gyárakban is dolgoznak, miket a mezei munka idején elhagynak. A munkásság e két nemének illy egybefoglalása kétszeres javát adja a munkásnak és az országnak, mig a munkásosztály ezáltal megmenekszik azon bajoktól, miket a csupán műhelyekbe zárt népesség között az egyetlen munkanem szakadatlan s többnyire kedvezetlen állapotok között üzött folytatása szokott támasztani, az ország békes egyességbe látja öszvezavarodni a mezőgazdaság és műipar érdekeit.
Uj tápnövények. Belgiumnak consula Ecuador, Bolivia és Peru statusokban jelentést tőn a coca-növényről, melly a burgonyánál semmivel sem áll hátrább. Nő az Amazon folyó s ennek mellékvizei által nedvesitett tájakon. Levelei azok, mik nagy mértékben táplálók és jóizüek. Már az inkák idejében termesztetett s fölső és alsó Peruban most is egy főtápláléka az a bányásznak, művesnek, művésznek, utasnak. E terméket könnyü szállitani, és nem szükség hozzá semmi készités. Csak rágni kell e növényt, hogy igen tápláló nedvét kiszijjuk. – Ugyanezt bizonyitja gr. Castelnau jelentése a franczia ministeriumhoz. E szerint az indusok több napi utra kelnek a nélkül, hogy más eledelt vinnének magokkal mint egy csomó coca-levelet.
Lamare Picquot ur pedig Párisban a tudományok academiájának egyik ülésében emlékiratot olvasott egy északamerikai lisztes növényről, melly hivatva volna a burgonya helyett használtatni, a gabnalisztet pedig pótolni, Labradornak és Canadának éjszaki részeiben találta föl, hol a kóbor csoportok naponkinti eledele, midőn az inkább kedvelt vadászat táplálék nélkül hagyja őket. – Igen becses előnyei e növénynek, hogy nem kiván semmi konyhai készitést; – terem mivelés nélkül, nem szenved a levegő viszontagságaitól, – telente jól tartja magát a nélkül, hogy akár a nedvesség, akár a férgek ártanának neki. Lamare Picquot ur e hüvelyes növénynek közönséges nevezeteül ajánlja: a „picquotián” szót, tudományos neveül az „artorizá”-t. Megjegyeztetik e növényről egyébiránt, hogy kétéves plánta, hogy tehát termesztése némi bajjal járhat. –
Munkaszünet a gyárakban. Manchesterben a gyapotgyárnokok és munkások legujabban meetinget tartottak arról tanácskozván, hogy a mostani crisisnek szomoru következményeit hogyan lehetne elháritani a gyapot-ipar felül. Egyéb resolutióji között e meeting ekképen nyilatkozott: tekintetbe vevén a gyártulajdonosok tökéinek e körülmények között szükséges, de a munkásokra károsan hatható kevesbedését, – s nagy nyugtalansággal látván előre a mostani crisisnek majd a tél szigorai között leendő tartását is: e meeting abbeli meggyőződését jelenti ki, miszerint nagy mértékben legyen kivánatos az inség sulyosbodásának hihetőségét az által leszállitani, hogy a fondákban szüntetnék meg a munka néhány hétig, mig szebb időhöz lehet reménység. A növényeknek még ez idő szerinti bősége, a légnek melegsége s a lehetőség, hogy e körülmények között még a mezőkön is lehet munkát kapni, tetemesben kevesbitendik a nélkülözéseket, miket a munkásoknak szenvedniök kellend azokhoz képest, mellyek a téli munkaszünet esetében fognák őket nyomasztani. – Ezt nem azért hoztuk föl, hogy a mi akár kevés gyáraink, akár számos műhelyeink urait példával lássuk el munkásaik- és legényeiknek elbocsátására, miután már most igen eltéliesedik az idő; hanem azért emlitők meg, 1415mert ezen reselutióban rövid idő alatt már másodszor látjuk megpenditve az elvet, miszerint a munkások nemcsak gyári foglalkodásban tartandók.
