Vegyes közlemények.
Vegyes közlemények.
A sárga láz Amerikában. Én önnek, igy hangzik egy sept. 6-kán kelt levél Ujorleánsból a Weser-Z-ban, olly járvány ostorozása alatt irok, millyen Ujorleansban még nem volt. Reggeltől késő estig, gyakran minden kisérő nélkül zörög a fekete halotthordó kocsi az utczákon. Szorongás fogja el az ember szivét, ha a puszta utczákon megy, melylyeken egy pár hét előtt élénk nép csoport zajongott. Idegeneket leginkább ott tartózkodásuk 6–14-dik napja közt 1431rohanja meg a járvány, ha már több idő óta vannak a városban, akkor több hétig egészségben maradhatnak, de sorsukat el nem kerülhetik. Az ovakodás és szoros életrend semmit sem használ, az egészség és erőteljesség közepette kivánja a nyavalya áldozatát. Minden előjel nélkül a szenvedőt hirtelen főfájás veszi elől, és minden tagjait hideg borzongatás futossa át. Nehány percz alatt előáll a láz, a bőr forróságba jön, az ér 110–120-at üt egy perczben, s egész teste az embernek mintha el volna esve. 8–10 óra alatt változik a láz, a bőr megnedvesedik, a főfájás megszünik, az érütés 90–100-ra száll le és előbbi keménységét s feszültségét elveszti, a nyelv gyöngén be van vonódva. Ezen ugynevezett „Febrile” szak után, melly 30–50 óráig tart, elmulik a láz, és a kór nyugalmas vagy szenvedőleges szaka áll be. Az érütés természetes állapotjára tér vissza, az elválasztás fogy, a kiürités ritka, hamuszinü és szagtalan lesz, a szem zavaros és sárga, az arcz zordon, kifejezéstelen és beesett. Némelly betegnél a bőr sötétvörös vagy barnás, másoknál czitrom-sárga lesz. A beteg nem igen panaszkodik, nem szomjas, nem éhes és nem nagyon roszul érzi magát. Ezen állapot 2–3 napig tart, mire a collapsus vagy a krisis következik. A betegség növekszik, az érütés 60–70-re száll, teljes de összenyomható, a bőr nedves marad, de nem olly meleg. A beteg lassan beszél, és szemlátomást gyöngülvén, fejét leereszti és a párnába nyomja. Ha most fel nem üdül, szemlátomást nyugtalanabb lesz, sohajt, fohászkodik, az elválasztás megszünik, a bőr hideg lesz, az arczvonás fanyarabb, a felső ajak véknyabb és reszkető, feketét hány és meghal. E rettenetes betegség jelenleg keményebben dühöng Ujorleansban mint valaha. Az 1841 és 14321837-dik év mellyben több mint 2000 személy halt el sárgalázban, nem volt olly rosz, mint az 1847-ki év; és tél előtt jobbra változásra nem is gondolhatni: Átalános komorság, és félelem fogja el a kedélyeket, minden üzlet megakadt, csak kevés idegen mer a városba menni, és ezek közt is 10 közül 7 merészségét életével fizeti. Máshova menekülni az ember nem mer, mert fél, hogy a betegséget magával viszi, és nem talál ügyes orvosokra. Natcher, Vixbur és más Missisippi városok vesztegintézeteket állitottak, hol minden utasnak 24 óráig kell vesztegelni. Az idegen hajókon ide jövő utasok százanként halnak el e lázban.”
A burgonyavész oka – moselparti parasztok szerint – a Moselen járó gőzhajó szénfüstje. Ettől vész el a burgonya (Spiegel). A dunai halak szinte a gőzhajók füstjétől, (pedig az nem le, hanem fölmegy) és zörgésétől vesztek el. A 8–15–30, egy sorban levő malmok, mellyek éjjel nappal folyvást zörögnek, nem birták a halakat kiveszteni: hanem a gőzhajó, melly egy pillanatig marad csak egy helyen ah! az már egészen más, az már kiveszti!
