Vegyes közlemények.
Vegyes közlemények.
A győri kölcsönös biztositó társaságnak négy évi folytonosan növekedő működésében legelső nagyobb baja az volt, hogy Baján felül Muth János egyik részvényesnek Széchenyi nevü hajója, 7200 pozs. mérő buzával terhelve, tőkébe ütközés következtében elsülyedt. – Széchenyi tehát legelső adott gondot a társaságnak. Az elsülyedt hajóba rakott buzának megmentésére t. Imrédy Ferencz és ifju Radány Gyula bajai kereskedők, a hajó kormányosa által értesitve, mind a mellett, hogy a társaságnak nem részvényesei, mindent elkövettek; azonban a biztositó társaság számára 285 pesti mérő száraz, és 3130 pesti mérő és 2 véka nedves buzánál többet megmenteni nem tudtak. – A tisztelt urak buzgó eljárásukért vegyék ezennel a társaság szives köszönetét. – A megmentett buzából öszves bevétel volt 17,793 ft., melly öszveget levonva a biztositott buzának 66,000 ftnyi biztositási árából, és 3230 ft 49 kr. szinte biztositott és a társaság által is jóvá hagyott uti költségekből, öszvesen 69,230 ft 49 krokból, a biztositó társaság által kárpótlásul kifizetendő öszveg tett 51,437 forint 49 krt, melly öszveg a fentebbi 17,793 ftokkal együtt a biztositó Nagy és Muth társaságnak, azon érintett biztositó társaság által minden levonás és hiány nélkül ki is fizettetett, és azon felül Ferenczy urnak emberei, kik a sülyedő hajó körüli segélyben részt vettek, szinte illetőleg megjutalmaztattak. – A társaságra ezen veszteség nagy csapás volt, azonban nem kipótolhatlan. – A kölcsönös biztositás ezen neme legbiztosb garanciája a biztositóknak, mivel követelésük nincs ollyan kötekedő ellenvetéseknek alávetve, mint az, az egyenesen nyereségre alakult külföldi biztositó társaságoknál szokott történni, más rézről pedig a biztositók ellenében a társaság szerfeletti gondatlanságtól védve vagyon, mivel minden biztositó részvényeihez aránylag a veszteségben érdekelve levén, a hajózásban, mennyire lehet, ovatos és vigyázó igyekszik lenni. –
Zmeskal József, m. k, ügyvivő. (Hazánk.)
Dohány-kereskedésünk. Jelenlegi terményeink közt a dohánynak van legbiztosb kelete: mivel a Magyarország körül éjszak és nyugotra fekvő, dohánytermesztésre nem alkalmas, vagy attól eltiltott állodalmak kénytelenek tőlünk vásárolni dohány-szükségeik egy részét.
Dohánykereskedésünk ezelőtt főkép három irányban huzódott; ugymint:
a) Krakkón át éjszaki Németországba.
1462b) Bécs és Gallicia felé az austriai kincstár számára és
c) Fiuménak a világkereskedésbe.
Az első irány, Krakkó függetlensége megszüntével, s Austriába kebeleztetésével teljesen elenyészett; mit Magyarország keleti dohánytermesztő megyéi sajnosan éreznek.
Az austriai tartományokba vagy magánosak, vagy maga a kincstár viszi a dohányt. Magános emberek dohányt és illyes gyártmányt Magyarországból az austriai tartományokba csupán különös engedelem mellett vihetnek be; s az igy bevitt dohány mázsájától magyar harminczadot 20 krajczárt, austriai vámot 25 krajczárt, a dohány-gyártmány mázsájától harminczadul 5 krajczárt, vámul hasonlókép 5 krt kell fizetni; – ezeken kivül pedig mind kettőtől ugy nevezett – Licenz-gebühr név alatt minden font után 2 pftot (nehány év előtt csak 1 pftot) vesznek; és igy egy mázsa Magyarországból Austriába vitt dohánytól összesen 200 pft 45krt kell fizetni.
Az austriai tartományokból Magyarországba hozott dohány mázsájától átalán véve 1 1/2 krt fizet harminczadul.
Az austriai tartományokból, Magyarországba hozott dohány és dohánygyártmányok teljesen vám- és harminczadmentesek.
Ha-a magyarországi dohány és dohánygyártmány Austrián át szállitatik a külföldre, átviteli vámul 5 krt kell fizetni tőle, és ezen kivül biztositékot kell adni a szállittatónak, hogy a dohánynyal Austriában semmi visszaélést nem követ el.
Dohány-kivitelünk legtetemesebb Fiumén át, a honnan itt a tengerparton legszámosabb a dohányraktár; csak hogy az odavezető közlekedési eszközeinknél biztosabbak vannak még Északamerika legujonczabb statusaiban is. És még is a mi hazaboldogitóink (!?) szabad kereskedés – te veled kaczérkodnak!!!
Jelenleg, mivel Fiume az év legnagyobb részében hozzá járulhatlan, – az austriai tartományokon át pedig külföldi vevőnek boszantólag terhes a magyar dohányt kiszolgáltatni: nagy mértékben Austria egyedárusi hatalmaskodása alatt áll dohány-termelésünk és kereskedésünk. – (Hazánk.)
Kivándorlás és védvám. Aachenből irják, miképen e város meg lőn kimélve a kivándorlás viszketegétől, melly az ott szomszéd tájakat olly nagyon elfogta. Megint bebizonyult azon tapasztalás, hogy gyárvárosokban s iparos-kerületekben a kivándorlási ösztön sokkal kevesbé mutatkozik, mint azon vidékeken, mellyekben a földmivelés tulnyomó. – Tehát ne gyanusitsátok az iparos népességet, hogy, mivel nincsen földje, nincsen honszerelme sem! Tehát ne rágalmazzátok a műiparost, mintba az, mert mint a szilvafás nemes ember, nincsen tuskóként földjéhez gyökerezve, csak mobilis elem, csak proletarius volna! – Tehát ne insinuáljátok a műipart, mintha az a honnak és fönmaradásának csak ellenségeket növelne!
1463Ugyan Aachenből irják, miképen az ottani posztógyártmányok nagy jó keletnek örvendenek az északamerikai piaczokon. Az aacheni első gyárak Északamerika számára dolgoznak, minthogy ott velök sem angolok, sem francziák meg nem állhatják a versenyt. Néhány év óta Aachenben több északamerikai ügynök települt meg, s azóta az Északamerikávali ügyzemények különös gyarapodást nyertek, s még mindig nagyobb gyarapodás reménylhető. „Ne volt volna gyapju-iparunk eleinte mérsékelt vámmal védve, soha sem érhette volna el azon jelentősséget, mellyel a világpiaczon mostan bir.” – Igy vélekedik az aacheni hirek irója. Nálunk ezt csak egy vezér hitte. Szegény, csak hátul vezérkedék! – Most már az arriére-gardetól is elmaradt. Ezentul csak közlegény lesz. Majd meglássuk, a degradatio állapotában kiábrándul-e? Mert sok gyönge szemnek nem való a vezéri magaslat távol láthatára.
A fémességi műnökszék Párisban 1845-ki martius 25-kén lőn megalakitva. E naptól kezdve ugyanazon év végeig 1,097 ügyet végezett, 1846-ban 2034et, a folyó évben hasonló az arány a tavalihoz. – Ez ügyeknek csaknem mindnyája egyeztetéssel végződött, 96 sőt 97 is 100 után. Ott hol itéletet kelle mondani, legtöbbnyire rosz fizetővel volt a baj, kinek soha sincsenek eszközei vagy jóhiszeme. Alig volt öszvesen 4 vagy 5 itélet, mellyet a kereskedelmi törvényszékhez fölebbeztek volna e műnökszéknek 29 hónapos fönléte alatt.
Jutalom ifjuság-képző munkára. A franczia oktatásügyi ministerium csődöt hirdetett egy ifjuság képző munka készitésére, mellyben mindennek meg kell lenni, a mi csak a nép erkölcsisége javitására és nemesitésére 1464hathat, p. o. mindenféle előitélet és hamis hagyomány elháritása és lerontása, mindenféle közhasznu ismeret terjesztése, rendszeretet, és a törvények iránti tisztelet. A jutalmazandó munkának ugy kell szerkesztve lennie, hogy az azt olvasó gyermek mulasson is rajta, tanuljon is belőle, és miután egy oldalt vagy czikkelyt figyelmesen elolvasott, az olvasott tartalmáról kielégitő felvilágositást adhasson. Az egész 200 kis nyomtatott lapra terjedhet. A jutalom 6000 frankot érő arany emlékpénz. Nálunk a népkönyv-kiadó társulat akarna népszerü irományok kiadása által a nép erkölcsiségére hatni, de a szegénység kötve tartja kezét. A mi szemeink e részben is az országgyülésre fordulnak.
Rosz felelés jó mentése. Alhert hg Londonban egy előkelő gyermekek nevelő intézetét látogatá meg, és mint hajdan Nagy-Károly, maga kérdezgette a növendékeket. Egy gyermek roszul felelvén, Albert a felett elégületlenségét s csudálkozását kijelenté. „Azon nincs mit csudálkozni, mondá a gyermek bátran, most gyakran születnek kir. hgek és hg kisasszonyok, ekkor mindig szünidőnk van, és a miatt semmit sem tanulhatunk.”
