A két Magyarhon égaljának vázlata.
A két Magyarhon égaljának vázlata.
(Folytatás.)
De hagyjuk az adatok hiányának felemlegetését, ugy is ezzel a dolgon tán keveset, e jelen kis munkán pedig semmit sem segithetni. Ohajtandó volna azonban, hogy azok legalább, kiknek idejök és módjuk van eszközlendő kisérletek 1468által adatokat szerezni honunk égaljának későbbi alapos ismeretéhez, kisérleteiket a meghatározott, s jórészint átalánossá vált órákban tegyék, s azokat a légtüneménytan jelen állásához méltólag feldolgozva közöljék. Mert bár milly tömérdek legyen is azon adatok száma, mellyek csak a nagyon feltünő tüneményeket, egy hónap vagy év alatt mutatkozó legnagyobb hideget és legnagyobb meleget, a szokatlan nagy esőzést vagy szárazságot stb. tárgyazzák, azokból az égalji viszonyokat megismerni nem lehet, minthogy az illy tüneményekben, épen azért, mert rendkivüliek, s rövid ideigi tartósságuknál fogva elhatározó jellemet nem nyomhatnak rá az égaljra, ennek typusát nem kereshetni.
Egyedül az időjárás egyetemes folyamának vizsgálása, tekintetbe véve e mellett a szomszéd vidékek légköri tüneményeit is, vezethet valamelly hely égalji viszonyainak felfejtésére. Azon tünemények, mellyek néha nálunk mutatkoznak, gyakran tőlünk távol eső vidékek tüneményeinek okozatai, s ha csak magában az elkülönözött tüneményt vizsgálnók, még azt is bajos volna meghatározni, hogy a tünemény maga ok-e vagy okozat? és csak azon esetben vagyunk képesek az átalánost, minden vidékekkel közöst a helyszerütől megkülönböztetni, ha ugyanazon gyakorta visszatérő tüneménynek a föld különböző vidékeiben nyilvánitni szokott viszonyait vizsgálhatjuk. A meteorolognak kiváltképen az elsőre, a klimatolognak mind kettőre van szüksége.
A helyszerü időjárási tüneményeket ugy lehet tekinteni, mint az átalános és szabályszerü tünemények elfajzását, mit helyszerü okok összemunkálása hoz létre; miért is az illy tüneményeket csak ugy köthetjük össze feltételező okaikkal, ha magát a vizsgálat alá vont országot alaposan ismerjük, ha körrajzát pontosan felfogjuk.
A mondottakat saját czélunkra felhasználandók, mindenek előtt a két Magyarhon fekvési körülményeit kell vizsgálat alá vennünk. Ez köztudat szerint 44° 43´ és 49° 34´ északi szélesség és 33° 35´ és 44° 4´ Ferro szigetétől számitott hosszuság közt terül el.
Nevezetes itt az, hagy honunk fekvése épen azon őv közelébe esik, hol a hőmérték a szélességgel legsebesebben fogy, ugyan is:
| Az egyenlitőtől | = 0°-tól 20-ig 2° |
| = 20°-tól 30°-ig 4 |
| = 30°-tól 40°-ig 4 |
| =40°-tól 50°-ig 7 |
| =50°-tól 60°-ig 5,5°t fogy a hőmérték, az ó világban s különösen a 40° és 50° közti vidék az, mellyben a közép évi hőmérték legsebesebben fogy. Ezen körülménynek kedvező befolyást kell gyakorolnia azon népek fejlődésére, és iparos szorgalmakra, mellyek a nevezett övben s közelében laknak. Ezen pontnál határosul a szőlőtő az olaj és czitromfákkal – sehol sem tapasztalhatni a föld kerekségén délről észak felé olly észrerehető fogyást a hőmértékben mint itt, és sehol sem következnek egymás után olly sebesen a növényország terményei, s nem olly különfélék a mezeigazdaság tárgyai, mint itt. S pedig a szomszéd országok termékeinek nagy különbfélesége élénkiti a kereskedést, és neveli a népek iparos szorgalmát, mond Humboldt. |
Hosszusági fekvésinél fogva hazánk Europa földközi országai közé számitandó. Ezen körülmény éghajlatunkra 1469nagy befolyással van. A vizgőz, melly legnagyobb mértékben a tengerekből száll fel a levegőbe, s az uralkodó szelek által vitetik szerteszét, nálunk a levegőt nem terhelheti nagy mértékben; a délnyugoti szél, melly nálunk is – mint alább látni fogjuk, – a többiek felett tulnyomólag uralkodik, s melly átalában egész Europában esőhozó szél szokott lenni, mig hozzánk érkeznék, nagy terjedelmü szárazföldön utazik át, mellynek egyentelen felszíne, magasan emelkedő hegyei vizgőzétől nagy részben megfosztják, s keveset engednek hozzánk juthatni. S minthogy a levegőbeli vizgőz mennyiségétől függ a hőmérték ingadozásainak mekkorasága, ez utolsótól pedig a növény- és állat-tenyésztés minősége, igen természetes, hogy éghajlatunk más ugyan azon szélességben, de a tengerhez közelebb fekvő országok éghajlatától, s mind kettő tenyészete egymástól különbözni fog. –
Ha tekintjük a két Magyarhon azon körülményeit, miszerint északnyugot, észak, északkelet és kelet felől magas hegyek – a kárpátok vonnak korlátot közte és a szomszéd országok között; e körülményben égaljunkra nézve kedvező feltételt találunk. Ugyan is ezen hegyek az északi szél sanyaru hatása ellen jótékonyan védik hazánkat, s ha szintén nem mindig képesek is az északi hideg szelet egészen eltartóztatni, s átjövetelét meggátolni; mindazáltal erejét kétségen kivül gyengitik. Ha – miután nyugoti szelek uralkodtak és szelid tulajdonságukat levegőnkre átruházták –, északi szél támad, ezt erejében a mint felénk közeledik a kárpáti hegyek gyengiteni fogják, minek következtében az északi szél a nyugotiakat lassabban és hosszabb idő alatt győzheti le, mint különben történnék; s mivel az északi szél, midőn más szeleket elnyomni törekszik, az elegyülés kezdetében az elnyomandó szelet hőmértékében részesül, tehát jelen esetben meleget kap; természetes hogy ezen szél melegbeli nyeresége annál nagyobb, minél bajosabban tudja a nyugoti szelet elnyomni, vagy más szókkal: a nyugoti szelek szelidebb hatása annál huzamosabb, minél lassabban nyomják el az ellenkező szelek. Ennél fogva a kárpáthegyek befolyása. magasabb hőmérték eszközlésében nyilatkozik.
Azonban ha az északi szél tartóssá válik, s mind inkább több hideg levegő nyomul felénk, ez a levegő vizgőzét megsüriti s fellegtakarót képez, mi a föld által kisugárzott meleget visszaveri a földre; minek következtében néha a hőmérték még nagyobb is lehet, mint volt az északi szél elkövetkezése előtt, különösen ha az elébbi szelekkel az ég tiszta volt, s a föld könnyen sugározhatta ki melegét. De ha az északi szél még tovább tart, a megsürüdött vizgőz hamar kihull a levegőből; a föld kisugárzása szabadon történhetik; mi összemunkálva a szél irányával hirtelen hőmértékcsökkenést von maga után; s most a hévmérőn az előbbi hágás után hirtelen szállást tapasztalunk. És ezen tünemény, mellyet mi hirtelen hőmértéki változásnak nevezünk, nálunk igen gyakori, s kivált az eső utáni levegőmeghülés közönségesen ismert dolog, mi onnan származik, hogy a levegőnkbeli kevés vizgőz tartós gőzsürüdésre okot nem szolgáltathat, hanem a kevés ideig tartott esőt a derü, tehát a meleget a hülés hamar követi.
Tul a-kárpát-hegyeken a kelet-europai, vagy az orosz nagy tér fekszik, melly az északi szélesség 43°–70°-ig terjedvén 27 fokot foglal el. Az egész tér nem teljesen sima, hanem nehány dombosodásai vannak; de ezek csak hullámforma 1470lapályok, vagy legfelebb magas folyam-partokat képeznek, mellyek hol legmagasbak is, alig emelkednek 800–1000 lábnyira. A föld szine legnagyobb részben uj képületből áll, mellyet vizmosta földnek neveznek (aufgeschwaemmtes Land); granit, kréta és mészföld csak délibb tartományaiban fordulnak elő. Erdők inkább csak északi felében vannak bőséggel, de déli, főképen pedig délkeleti része egészen kopasz elannyira, hogy ezen mivelés alá nem jövő kopasz helységet méltán sivatag pusztának nevezhetni. Ezen térrel közvetlen összeköttetésben áll Magyarhon a Duna ágya által. A levegő, melly ezen vidékről az északi és keleti szelekkel jő hozzánk, magával elhozza azon jellemet, mellyet az ottani égalji viszonyok hordoznak magukon; s mivel ezekre a földminősége nagy befolyással van, természetesen ezen nagy térség befolyásának nyomai honunk égalji viszonyaiban is megismerhetők. Megjegyzendő azonban, hogy az északi és keleti szelek csak szárazságukra nézve egy természetüek, de más tulajdonaikra, mint p. o. hőmértékükre nézve különbözök; ezen kivül az északiaknak magas hegyeken kell hozzánk áthágniok, midőn a keletieknek a Duna ágya, melly csak a vaskapunál szorul össze 200 lépésnyire – szabad utat tár fel.
Déli szomszédaitól Magyarországot inkább csak folyók választják el, mellyek az égaljra kevés befolyással vannak, de annál inkább befoly a szomszéd országok belső minősége, mellyet habár tökélytelenül ismerünk is, annyit mindazáltal tudunk, hogy az adriai tengerrel szinte párvonalban, délkeletről – északnyugot felé egy hosszu hegy-tömeg, – az ugy nevezett dinari alpok – vonulnak, mellyek a tenger felől meredekek, északkelet és észak felé pedig ágaikkal, sok helyen átszegik a szárazföldet. Ezen hegyeket nagy erdők boritják.
Minő befolyást gyakorol ezen körülmény égaljunkra, előre láthatni. A földközi tenger és az afrikai nagy szárazföld szomszédsága, s különböző melegülési és hülési képességök következtében a középtenger északi partjain többnyire északi és északkeleti szelek uralkodnak az év nagyobb részében, s kivált junius, julius és augustusban olly szabályosok, hogy ezen vidék passátjának méltán lehetne nevezni. Tehát az adriai tengeren uralkodni szokott Borával a parti vidékről a levegő, át a földközi tengeren, Afrika Saharája felé nyomul; honnan a megmelegült levegő a légkör felső tájain hazánk felé siet vissza, az elmozdult levegő helyét kipótlandó, s a levegői sulyegyent ekkép helyre állitandó. Ha ezen afrikai eredetü szél Magyarországba messze behathatna, meleg természete által hőmértékét jóval hágtatná. De a tengeri és szárazföldi szelek hasonszerüségénél fogva, melylyek a szárazföldön messze vidékre nem terjednek ki, azt kell következtetnünk, hogy a nevezett afrikai szél csak Magyarország legdélibb vidékeinek égaljára lehet befolyással, de az egész országéra teljességgel nem; minthogy a tengerparti hegyek magasságuk által ezen szelet még mielőtt az honunk fölébe nyomulhatna, itt a föld szinére bocsátkozandó, felfogják s további haladását gátolják.
Ott hol ezen afrikai légfolyam a földre lebocsátkozik, s az Afrika felé nyomuló északi széllel szembe száll, szélviaskodás áll elő, melly a találkozó szelek erejéhez mért kisebb nagyobb hatályu szélvészekben nyilatkozik. Illy nemü szélnek tekintendő a magyar tengerparti vidékekben gyakran dühöngeni, s az adriai tengeren gyakori károkat 1471okozni szokott Boera, mellytől a hajósok annyira rettegnek. –
Déli szomszédaink égalja (dél alatt délnyugotot és délkeletet is értvén) átalában szelid; de a keletiebbeké még is különbözik a nyugotiabbakétól abban, hogy keleten ugyan azon szélességi foknál nyárban melegebb a levegő mint nyugoton; ellenben télben amott hidegebb mint itt. Noha Konstantinápoly azon szélességben fekszik, mellyben Nápoly, mindazáltal ott a narancs, sőt még az olajfa sem tenyészik, midőn Nápolynál mind ezek szépen diszlenek. Konstantinápoly körül az éjjeli dér és a hó nem ritka dolgok; Nápoly körül a téreken a hó nagyon ritka, is ha néha havaz is, a hó nem marad meg, hanem hamar elolvad. –
Az évszakok melege közt nagyobb a különbség keleten mint nyugoton. A eső-viszonyokra nézve ezen középtenger melléki vidéknek különböző részei abban megegyeznek egymással, hogy nyárban az eső mindenütt ritkán esik, tavaszszal s kivált őszszel hull az eső legnagyobb mennyiségben, akkor t. i. midőn a felső passatszél maga alá veszi és maga alól kibocsátja ezen vidéket, mind az által abban még s különböznek, hogy egy év alatt keleten kevesebb eső esik mint nyugoton; hol, kivált az Apenninek nyugoti oldalánál, az évi esőmennyiség igen nagy.
A meleg viszonyoknak ezen vidék északibb és délibb tartományaiban mutatkozó különbségét a következő példa mutatja:
| közép hőmértéke |
| Geogr. szélesség | az évnek, | télnek, | nyárnak. |
| Bologna 44 1/2° | 14,0° | 3,1° | 23,1° |
| Florencz 43 1/2° | 15,3 | 6,8 | 23,1 |
| Roma 42 | 15,4 | 8,1 | 22,9 |
| Nápoly 41 | 16,5 | 9,9 | 23,6 |
| Palermo 38 | 17,1 | 11,4 | 22,8 |
Bolognának, melly az Apenninek északi oldalánál fekszik, még lombard-velenczei égalja van; de ezen hegyek déli oldalánál Florenczben már nagy változást tapasztalunk; ugyan is itt az évi meleg csak egy fokkal, a téli hőmérték több mint hárommal változik, a nyári meleg-mekkoraság nem változván. Florencztől délre a téli hőmérték jóval növekszik, az évi és nyári csak lassan; ellenben az őszi meleg tetszőleg nő, vagy más szavakkal: a nyár szélesebbre terjeszkedik. Mailandban, Paduaban és Bolognában junius sokkal melegebb mint september; Florenczben, Romában és Nápolyban ezen hónapok hőmértékei körülbelől egyenlők; de már Palermoban és Cagliariban september melegebb mint junius. –
Ha már ezen vidék szelid telének hőmértékét Magyarország téli hidegével hasonlitjuk, nevezetes különbséget fogunk találni; jelesen látni fogjuk, hogy honunk keleti részeinek téli hőmértéke ezen déli vidék ugyan azon hőmér tékétől több mint 12 fokkal különbözik. Ezen tetemes contrastja a levegői hőmértéknek a levegői sulyegyent természetesen megbontja, minek következtében légfolyamok keletkeznek, mellyeket irányuk a hidegebb tájékból a melegebb felé vezet. És ezen körülmény számot fog adni hazánk némelly helyszerü szeleiről.
(Vége köv.)
